Hatalmas médiaérdeklődés mellett tartott sajtótájékoztatót André M. Goodfriend, az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője. Hamar kiderült azonban, hogy új bejelentést nem tesz, csupán a felmerülő kérdésekre válaszol, mivel az ügy kipattanása óta nem volt lehetőség teljesen nyílt sajtótájékoztatóra.

A meglehetősen hosszúra nyúló eseményen ennek megfelelően inkább csak a hangsúlyok voltak fontosak.

Goodfriend megerősítette, hogy az USA semmilyen konkrét információt nem ad ki a kitiltottak személyéről és korrupciós üzelmeikről, sem a magyar kormánynak, sem a sajtónak. A beutazás megtagadása vízumpolitikai lépés, kizárólag az illetőkre és az USA-ra tartozik. Azonban amennyiben kormánytisztviselőkről van szó, ők hivatalos úton, Magyarország képviseletében továbbra is beutazhatnak az Egyesült Államokba. Az ügyvivő szerint feltételezték, hogy az érintett tisztviselők beszámolnak kitiltásukról a feletteseiknek.

A nagykövetség nem minden érintettet tudott elérni személyesen vagy telefonon, hogy értesítsék a kitiltásról. Akit nem értek el, annak levelet küldtek. Az értesítés csak a határozatra terjedt ki, okokat, bizonyítékokat, további információkat csak a illetők egyéni kérésére közölnek. Hogy volt-e, aki ilyen kéréssel fordult a nagykövetséghez, arról Goodfriend nem volt hajlandó nyilatkozni. 

Az amerikaiak nem kérték és nem várják, hogy a magyar kormány a kitiltott, szerintük korrupt személyek konkrét ügyében lépjen. Szerintük a korrupció környezete az érdekes, és hogy a már korábban is rendelkezésére álló információk alapján mit teszünk a korrupció üldözéséért és felszámolásáért, e téren pedig a kormány csalódást okozott.

Az ügyvivő megerősítette, hogy nem pusztán a korrupcióról van szó: a közügyek átláthatósága, a jogállam működése, a fenntarthatóság, a sajtószabadság, a civil társadalom ügye is aggodalomra ad okot. Magyarország 56-ban a szabadságvágyával tűnt ki, a szabadság élharcosából azonban mostanra visszacsúszott.

Goodfriend nem akarta kommentálni a magyar politikusok nyilatkozatait, akik rendre az amerikaiakra mutogatnak hogy közöljenek részleteket, mondván addig nincs mit tenniük. Nem reagált érdemben Orbán Viktor mai brüsszeli nyilatkozatára sem, miszerint nincs ügy, amiben a magyar állam eljárhatna.

A kitiltást az USA különálló ügyként kezeli, amitől függetlenül az USA továbbra is barátként kíván együttműködni Magyarországgal a korrupció elleni fellépésben, és nyitott az együttműködésre.

A magyar-orosz viszony kapcsán az ügyvivő arról beszélt, hogy Oroszország minden állam számára fontos nemzetközi szereplő, a mi esetünkben azonban vannak zavaró tényezők. Szerinte nem tudunk eleget a paksi bővítésről szóló döntés hátteréről, a Déli Áramlat gázvezetékkel kapcsolatos, igen megengedő magyar állásponttal kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy azzal nem ért egyet: Magyarországnak nemcsak az energiaszállítási útvonalakat, hanem az energia forrásait is diverzifikálnia kéne, hogy csökkentse egyoldalú függőségét. 

Goodfriend elismerte, hogy Amerikában is vannak korrupt politikusok, de ott nem ritka, hogy eljárás indul ellenük, míg itthon erre nemigen lát példát. Ha a magyarok tiltanának ki egy amerikait, nagyon komolyan kivizsgálnák az okokat, válaszolta egy kérdésre.

A kitiltási botrány rövid története

• Múlt csütörtökön a kormányhoz közeli Napi Gazdaság arról írt, hogy a magyar adóhatóság több vezetőjét is kitiltották az USA-ból, válaszul arra hogy a NAV amerikai érdekeltségű cégeket vizsgál.
• A követséget vezető ideiglenes ügyvivő másnap kijelentette, hogy  nem tud ilyen vizsgálatokról, ugyanakkor elismerte, hogy Washington hat magyar kormánytisztviselőnek megtiltotta a belépést az Egyesült Államok területére, mivel bizonyítékaik vannak rá, hogy korrupciós ügyek érintettjei. Az érintetteket tájékoztatták, majd a kitiltás tényét a követség a külügyminisztérium vezetőivel is közölte. Neveket, egyéb részleteket az amerikaiak nem adtak át és nem hoztak nyilvánosságra, csak annyit közöltek, hogy a kormány által ismert ügyekről van szó.
• A kormánytisztviselők kitiltása rendkívül drasztikus figyelmeztetés, különösen két szövetséges ország esetében: nem tudni róla, hogy Washington ezt korábban más szövetséges állam esetében is meglépte volna. A kitiltást az USA valószínűleg erős jelzésnek szánja, amit a korrupció mellett a demokratikus berendezkedés gyengülése és a kormány Moszkvához fűződő, egyre szorosabb viszonya indokol.
• A magyar sajtóban időközben megjelent részletek alapján a konkrét kitiltások ügye valószínűleg összefügg az étolaj-kereskedelem súlyos anomáliáival, valamint a kormány, illetve az adóhatóság és az igazságszolgáltatás tétlenségével. Az alapélelmiszerek áfájával kapcsolatos rendszerszintű, százmilliárdos nagyságrendű csalásokról az elmúlt évben tényfeltáró cikkek sora jelent meg – érdemi következmény nélkül. A hírek szerint három NAV-vezető mellett egy kormányhoz közeli szervezet munkatársai is érintettek lehetnek a botrányban.
• A kitiltásra a magyar kormány politikusai álnaivnak tűnő értetlenkedéssel reagáltak: az amerikai kormányt sürgették, hogy fedje fel az érintettek nevét és a bizonyítékokat, holott ezeknek az információk átadását az USA törvényei nem teszik lehetővé.
• A NAV vezetői nem reagáltak a sajtómegkeresésekre, és arról sem tudni, hogy a kormány nyilatkoztatta volna őket az érintettségükről, vagy hogy a sajtóban megjelent információk alapján vizsgálat indult volna. Két, állítólag az USA-ból kitiltott érintett adóhatósági vezető, Vida Ildikó elnök és  Csillag Dezsőné alelnök időközben együtt külföldre utazott szabadságra.