Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisített egy fogvatartottak elhelyezésére vonatkozó rendelkezést, amely lehetővé tette, hogy a cellákban még az egy ember számára minimálisan előírt mozgásteret se biztosítsák, írja az MTI.

Az alkotmánybírósági eljárást egy elítélt által indított kártérítési perben eljáró fővárosi bíró kezdeményezte egy 1996-os miniszteri rendelkezés miatt, amely megengedi, hogy a cellákban egy emberre jutó mozgástér, légtér az európai normákban és magyar törvényben meghatározott minimumnál is kevesebb legyen.

A kifogásolt rendelkezés értelmében a zárkában elhelyezhető fogvatartottak számát úgy kell meghatározni, hogy minden elítéltre lehetőleg hat köbméter légtér, és lehetőség szerint a férfi elítéltek esetén három négyzetméter, a fiatalkorúak, illetve a női elítéltek esetén három és fél négyzetméter mozgástér jusson.

Az Ab kimondta: a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezésének alapjául szolgáló egyezményben és a magyar alaptörvényben is szabályozott embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmából levezethető követelmény, hogy a többszemélyes zárkában fogva tartottaknak biztosított élet-, illetve mozgástér minden esetben elérje azt a minimális mértéket, amely elhelyezésüket az emberi méltóság sérelme nélkül biztosítja.

Az Ab a támadott rendelkezést 2015. március 31-ei hatállyal semmisítette meg. A határozathoz a 15 tagú testületből 7 alkotmánybíró fűzött különvéleményt.

Közben különleges kegyelmi eljárást vezetne be a tényleges életfogytiglanra ítéltek számára a büntetés-végrehajtási törvény javasolt módosítása, írja az MTI. Erről az igazságügyi miniszter beszélt az Országgyűlésben.

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló előterjesztés vitáját megnyitó expozéjában Trócsányi László kifejtette: ez a kegyelmi eljárás nem kérelemre indul, hanem kötelezően folytatandó le, megindításának feltétele pedig az, hogy az elítélt a kiszabott büntetéséből negyven évet letöltsön.

A döntéshozatalban való részvételre létrejön a Kegyelmi Bizottság, amelynek büntető bírók lehetnek tagjai. Az igazságügyi miniszter e testület állásfoglalását terjeszti fel a köztársasági elnöknek. Ha az elnök nem gyakorol kegyelmet, az eljárást két év múlva ismét le kell folytatni - mondta el Trócsányi László.