Hamarosan nyilvánosságra hozzák az egyetemi kancellárok névsorát. Balog Zoltán humánminiszter kedden azt mondta: a miniszterelnök már meghozta döntését az ügyben. 21-22 helyen lehet eredményes az eljárás, és 7-8 intézményben új pályázatot kell majd meghirdetni.

A kancellárokat eredetileg szeptemberre kellett volna kinevezni, de a kiválasztás elhúzódott, mert a 29 állami fenntartásban lévő egyetem és főiskola kancellári posztjára 380-an pályáztak. A kiválasztást teljes titkolózás övezte, nevek alig szivárogtak ki. A személyek kiválasztásába az egyetemeknek semmilyen beleszólásuk nem volt. Mint korábban megírtuk: a nagy titkolózás egyik oka az volt, hogy a miniszterelnök elejét akarta venni ezen a területen is a fideszes gazdasági érdekcsoportok harcának. 

A kancellárok kiválasztásnál nem a papír volt a meghatározó. Nem írtak elő gazdasági végzettséget feltételül, csak legalább hároméves vezetői gyakorlatot. Ezt azzal indokolták, hogy а gazdasági élet más területein bevett gyakorlathoz hasonlóan itt is a hozzáértés, az alkalmasság, а kompetencia és а tapasztalat számít.

A kancellári rendszer bevezetésének célja, hogy szétválasszák az egyetemek akadémiai és gazdasági irányítását.Továbbra is a rektor marad az egyetem vezetője, de jogosítványai az oktatási, tudományos és kutatási feladatokra szűkülnek. A kancellárok az állami pénzből fenntartott egyetemeken az állam mint fenntartó érdekeit fogják képviselni. Nekik kell őrködni az állami források takarékos és hatékony felhasználásán. A kancellárok lesznek a munkáltatói az egyetem adminisztratív, műszaki és minden nem oktatói munkakörben besorolt alkalmazottjának (könyvtárosok, laboránsok stb.)

А kancellárokat az egyetem sem mozdíthatja el, hiszen munkáltatójuk az oktatásért felelős miniszter lesz. А rektor a kancellárok bizonyos döntései, intézkedései ellen legfeljebb a minisztériumhoz címzett kifogással élhet majd.

Az egyetemek professzionális gazdasági irányításának bevezetését a felsőoktatás szereplőinek többsége sem vitatja. A nagyobb egyetemek költségvetése a közepes városokéval vetekszik. Ehhez komoly szakértelem szükséges, és egy nemrég kiszivárgott Kehi-jelentéstervezet rávilágított: még a közgazdászokkal teli Corvinus Egyetem gazdálkodásában is súlyos működési, szervezési és hatékonysági problémák voltak. 

A kancellárok megjelenésében sokan az egyetemi autonómia megsértését látják. Elképzelhető, hogy egy kancellár anyagi okokból vétóz meg egy kutatási szempontból fontos kutatást, de az oktatóknak is  szembesülniük kell azzal, hogy értelmetlen kutatásokra nem kapnak pénzt.  

A kancellárok megjelenés az egyetemek irányítási struktúrájában is jelentős változásokat idézhet elő. A nemrég nyilvánossága hozott felsőoktatási koncepció szerint míg  az egyetemek legfőbb döntéshozó testületében, a szenátusban a hallgatóknak a szükségesnél nagyobb képviselete van, addig az államnak mint fenntartónak egyáltalán nincs. Ezt egyedül az biztosítja, hogy a kancellárok a szenátusban megvétózhatnak minden olyan döntést, amelynek hatása lehet az egyetem költségvetésére.

A felsőoktatási koncepció szerint ezért új vezetői testületeket hoznának létre. A fontos oktatási, tudományos ügyekben a rektori tanács (magisztrátus) döntene, a gazdasági kérdésekben az állam által kívülről delegált tagokból álló fenntartói tanács (konzisztórium). A felsőoktatási koncepció szerint erre van példa Németországban (Hochschulrat) és az angolszász országokban is (Board of Trustees). A tervek szerint Magyarországon e két testületből állna össze később a szenátus, ami a nagy stratégia kérdésekben hoz döntést.