Miként történhetett, hogy míg az első internetadós tüntetés erős rendőri készültség mellett zajlott, és a szervezők folyamatosan tartották a kapcsolatot a rendőrséggel, a tüntetők végül mégis megrongálhatták a Fidesz Lendvay utcai székházát? Nem annyira, mint azt Kocsis Máté másnap nyilatkozta, de annyira igen, hogy a Fidesz napokig erről beszélhetett a tüntetés valódi célja helyett.

A rendőrség azt állítja, nem is voltak jelen a rendbontás kezdetekor, ezért nem tudták megakadályozni a székház megrongálását. Tudósítóink és a tüntetés résztvevői is láttak korábban, még a Hősök terén véget ér felvonulás befejezése előtt rendőröket a pártszékháznál, ami logikus is volt, hiszen létezett olyan forgatókönyv, hogy a tüntetők szervezetten is odavonulnak.  

Az eset még múlt vasárnap történt, de a hivatalos válaszokat csak mostanra kaptuk meg. Képeinken már a székház rongálása után megjelent rendőrök sorfala látható. 

A rendőrök állítják: ott sem voltak

A Lendvay utcai székház előtt már akkor látható volt két rendőrfurgon, és egy sor (20-40) rendőr, amikor a demonstrálók még csak a Hősök tere irányába tartottak.

A tüntetés végére a rendőrautók azonban elmentek, és a rendőrök jó része is eltűnt vagy hátrahúzódott. Amikor tehát a demonstrálók áramlani kezdtek a Hősök teréről, már senki nem védte a székházat, a feltüzelt résztvevők akadály nélkül mehettek neki az épületnek.

A rendőrség lépése azért is érthetetlen volt, mert a szervezők végig kapcsolatban voltak velük. Gulyás Balázstól tudjuk, hogy már folyt a demonstráció, amikor a rendőrséggel konzultálva úgy döntöttek, nem a Lendvay utcában lesz a tüntetés vége. Mivel a szervezők és a rendőrök is úgy ítélték meg, hogy a felvonulók tüzes hangulatban vannak, biztonságosabb lesz, ha a Hősök terére vezetik őket.

„Nem értettem, hogy miért mennek el a rendőrök rögtön azután, hogy a Hősök terén bejelentettem a tüntetés végét”

– mondta a szervező. Sejthető volt ugyanis, hogy a tömeg egy része elindul majd a sarkon álló Fidesz-székházhoz.

Nemcsak az furcsa, hogy miért hagyták védelem nélkül a székházat, hanem hogy később miért értek olyan lassan a helyszínre a rohamrendőrök. Tudósítóink szerint a dobálás kezdetétől nagyjából fél óra telt el, mire a rendőrök újra megjelentek, és körbevették a házat, megakadályozva a további rendbontást.

Álrendőrök?

Kérdéseinket szaporította, amikor magyarázat végett megkerestük a BRFK-t. Ezt válaszolták:

„Megkeresésére válaszolva tájékoztatjuk, hogy a rendőrség nem volt a Fidesz székház előtt, mivel azt semmi nem indokolta, ebből kifolyólag nem volt honnan levonulni.”

Így gyűjti a kormány az információt

Bár az első internetadós tüntetés egészére nem az agresszió volt a jellemző, a kormánypártnak a jelek szerint jól jött a végén támadt felfordulás: az általuk irányított sajtóban szinte csak azokat a képeket mutatták, ahol álarcos fiatalok monitorokkal dobálják a székházat. A helyzet kommunikációs szempontból megidézi a 2006-os őszi eseményeket, amikor egy sor kérdés merült fel azzal kapcsolatban, vajon a rendőrség mindent megtett-e az MTV Szabadság téri székházának védelme érdekében. A kormánynak akkor mindenesetre szintén nem jött rosszul, hogy egy politikai tüntetés kapcsán sokkal inkább az agresszív hordákról lehetett beszámolni.

Bár az első internetadós tüntetés egészére nem az agresszió volt a jellemző, a kormánypártnak a jelek szerint jól jött a végén támadt felfordulás: a közmédiában szinte csak azokat a képeket mutatták, ahol álarcos fiatalok monitorokkal dobálják a székházat. 

Rogán Antal olyan nyilatkozatot adott ki a héten, amely szerint az őrizetbe vett székházdobálók

"nem futballhuligánok, hanem politikai aktivisták.”