Ciki ez az egész kitiltásos botrány a Fidesznek − meglepő módon ez volt az érzésünk, amikor szerda este elmentünk a parlamentbe, az Antall József Tudásközpont rendezvényére, ahol Lengyelország egykori elnökét, Lech Walesát ünnepelték. 

Az ünnepségen Orbán Viktor nem volt ott, elment viszont Lázár János, aki beszédet is mondott, L. Simon László államtitkár és Gulyás Gergely, a parlament alelnöke is, aki szintén mondott beszédet. Próbáltunk releváns, és aktuális kérdéseket föltenni nekik, de Lázár János érkezésekor már ki sem engedtek a kis sajtópáholyból minket, L. Simon László pedig már a mikrofon látványától rohanásba kezdett a melegtálak irányába, mondván, ő már mindent elmondott szerda reggel, amit akart. Persze volt némi nehezítés a kérdezésben, hiszen amikor kiejtettük a szánkon, hogy államtitkár úr, egy nagyon kedves, fiatal, jól öltözött úr azonnal a vállunknál fogva húzott el onnan.

De nem örült Gulyás Gergely sem, hogy a kitiltási botrány legújabb fejleménye miatt kérdezgettük, érdemben nem is válaszolt, de cserébe olyan arcot vágott, amit bűn lenne nem bemutatni a nyilvánosságnak, íme:

Gulyás azzal hárította el a kérdésünket, hogy nem alkalmas  a kitiltásos ügyről beszélnünk, hiszen most mégiscsak Lech Walesát ünnepelni vagyunk ott. Pedig ha valamikor érdemes a magyar diplomácia mélypontjáról kérdezni egy kormánypárti politikust, akkor az éppen egy ilyen ünnepség. Hiszen maga az ünnepség nemcsak Walesáról szólt, hanem a rendszerváltásról is, az akkor Magyarország által választott értékekről. Ezt nem mi mondjuk, az ünnepi beszédek szóltak erről.

Nem csoda, hogy a meghívottak közt hemzsegtek az ismert jobboldali, nyíltan atlantista figurák. Mint például Jeszenszky Géza volt külügyminiszter és nagykövet, aki Gulyásnál azért bőbeszédűbb volt. Az Indexnek kifejtette, szerinte hülye egy helyzet a mostani, amiben talán sokat segítene, ha lenne végre egy amerikai nagykövet Budapesten, ahogy Jeszenszky fogalmazott: „egy jó amerikai nagykövetre nagy szükség van".

Viszont ha ez az irány folytatódik, Magyarország két szék között a pad alá eshet. De az is kiderült, hogy volt norvég nagykövetként Jeszenkszky más álláspontot képvisel, mint a kormány a Norvég Civil Alap ügyében. Nem véletlen, hogy már nem ő a norvég nagykövet:

A rendezvényen volt MDF-es politikusok is felbukkantak, például Boross Péter egykori miniszterelnök és Kónya Imre volt belügyminiszter. Utóbbitól azt kérdeztük, mit gondol, van-e ellentmondás a jelenlegi magyar diplomáciai helyzet és Lázár beszéde között: a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédében ugyanis arról beszélt, hogy Magyarországnak egyfajta hídnak kell lennie Nyugat és Kelet között. Kónya az Indexnek ezt mondta:

Nem az a feladatunk, hogy kelet és nyugat között híd legyünk, mint ahogy az sem, hogy komp, ide-oda, hanem mi a nyugati, ha mondhatom azt, hogy északatlanti rendszerhez tartozunk stabilan. Az atlanti politikának nincsen alternatívája, és ezzel a miniszterelnök is tisztában van.

Ha az SZDSZ egyik bűne az volt, hogy az MDF-eseket úgy állította be, mint egy töketlen, haladásra képtelen, magyarkodó, néha nacionalistáskodó társaságot, akkor a Fidesz bűne mára kétségtelenül az lett, hogy magukhoz képest az MDF-esek lettek a haladó, nyugatorientált, euroatlanti elkötelezettségű, higgadt úriemberek gyülekezete. 

Az ünnepség után a falatozó tömegben elvegyülve észrevettük André Goodfriendet, az amerikai nagykövetség ügyvivőjét, akivel még az ünnepség kezdete előtt kezet fogott Lázár János. Goodfriendet a távozásakor Gulyás Gergely és Jeszenszky Géza társaságában is láttuk, de még mielőtt elment volna, egy külföldi társasággal csevegett. Odasomfordáltunk mellé és bár hallottuk, hogy a Századvégről is beszél, de hogy pontosan mit, azt nem tudtuk megfejteni, nyilatkozni pedig nem akart.