Kihozta a legújabb felmérését a Nézőpont Intézet, ami a kitiltási botrány előtti és utáni időszakban vizsgálta a pártpreferenciákat, illetve a Németországgal kapcsolatos politikai és gazdasági kötődést 1000 telefonos válaszadónál. A felmérés szerint a kitiltási botrány kirobbanása előtt (október 14-17.) a teljes népességben 32 százalékos volt a kormánypártok támogatottsága, azóta (november 3-7.) ez a szám 29 százalékra csökkent. Hasonló az eredmény a potenciális szavazók körében is, ott szintén három százalékot (43-ról 40-re) esett a Fidesz-KDNP támogatóinak aránya.

Ezzel párhuzamosan az ellenzék kicsit megerősödött. A teljes népességet nézve a DK és az MSZP támogatottsága is egy-egy százalékkal nőtt a kitiltási botrány előtt vizsgált héthez képest, az LMP kettő, a Jobbik pedig 3 százalékkal lett erősebb. Egyedül a nemrég feloszlott Együtt-PM szövetség támogatottsága maradt a korábbi egyszázalékos szinten.

A potenciális szavazókat vizsgálva azonban eltérő arányok észlelhetők. A Fideszhez hasonlóan az MSZP-re is három százalékkal kevesebben szavaztak volna, ha a választásokat a november 3. és 7. közé eső időszakra írják ki. A potenciális szavazók körében a kitiltási ügy legnagyobb nyertese az LMP, aminek ötről nyolc százalékra ugrott a népszerűsége, az Együtt-PM kettőről négyre, de a Jobbik is tudott eggyel javítani a korábbi 25 százalékos támogatottságán. Egyedül a DK maradt ebben a vizsgálatban a kitiltási ügy előtti százalékánál.

A Nézőpont arra is kíváncsi volt, hogy a magyarok hogyan viszonyulnak a Németországgal való gazdasági és politikai együttműködéshez. A megkérdezettek fele fűzné szorosabbra a politikai kapcsolatot és mindössze 5 százalék akadt, akik szerint inkább lazítani kellene rajta. Gazdaságilag a megkérdezettek még inkább erősítenék a német vonalat, 59 százalék itt is szorosabb kapcsolatot támogatna, és mindössze 4 százalék az, aki szerint érdemes lenne függetlenedni Németországtól gazdaságilag.