Nehéz napjai vannak október eleje óta Hadnagy Viktóriának: nap mint nap találkozik Pécel utcáin az apja gyilkosával, aki még le sem ülte a rá kiszabott büntetést. A különös helyzet azért alakult ki, mert a bíróság úgy döntött, az elkövető odakint, lakhelyelhagyási tilalom mellett várhatja meg a másodfokú ítéletet. A bíróság szerint nem várható, hogy elszökik, vagy máshogy veszélyezteti az eljárást. A helyiek viszont egyszerűen nem értik, hogy történhet meg, hogy az utcán mászkál a nő, aki szíven szúrta mindannyiuk kedvenc boltosát, Dezső bácsit.
Hadnagy Viktória meredt szemekkel, fásultan áll apja boltjának a pultjában, amikor megérkezünk. Tiszta feketében van, olyan, mintha a tragédia néhány hete, nem pedig két évvel ezelőtt történt volna.
– Pedig nem szereti a feketét, mindig mondja, hogy hagyjam már ezt abba.
– Mármint kicsoda?
– Apa.
A beszélgetés alatt Viktória sokszor vált át jelen időbe, amikor az apjáról, Hadnagy Dezsőről – a pécelieknek csak Dezső bácsi – beszél. 2012 decemberében egy vasárnap este, itt a boltban szúrtak szíven.
A bolthoz tartozó kis irodát, ahol a gyilkosság történt, Viktória zárva tartja, nem szívesen megy be oda, csak ha muszáj. A boltot magát a gyilkosság után egy évre bezárta, aztán újra megnyitotta, de a forgalom jelentősen megcsappant. „Sosem fogom tudni olyan jól csinálni, mint apa” – mondta. Sokan azért nem ott vásárolnak már, mert nem akarnak arra gondolni, ami történt, de olyan is van, aki a mai napig elsírja magát, miközben kiflit vesz.
A gyilkost a vevők látásból jól ismerték. K. Józsefné volt az, Ildikó, aki a bolttal szemközti házban lakik. Ott él újra most is, hogy másfél év után kijöhetett a börtönből. Megkapta azt a lehetőséget, amit az emberöléssel vádoltak közül csak kevesen: előzetes letartóztatás helyett lakhelyelhagyási tilalom mellett várhatja ki a jogerős ítéletet.
Dezső bácsi 16 évvel ezelőtt nyitotta meg a kis vegyesboltját Pécelen. Nem ment rosszul az üzlet, de Dezső bácsi azért a bolt mögötti kis irodahelyiségben élt, mert így egyszerűbb ügyeket intézni. Dezső bácsit és a boltját mindenki szerette és ismerte környéken, Viktória most is név szerint szólít szinte mindenkit, aki belép.
Annyira központi része volt kisváros életének, hogy kivételes státusza még a gyilkosság bírósági tárgyalásán is szempont lett. Súlyosabbá tette a történtek megítélését, hogy az áldozat köztiszteletben álló személy volt.
A bolt mögötti iroda magányát Dezső bácsi többnyire egyedül viselte. Évekkel ezelőtt elvált már, de közeli kapcsolatot ápolt a volt feleségével és a gyerekeivel. Viktóriával különösen szoros volt a kapcsolata, a lány a legjobb barátjának tartotta az apját, csüngött rajta. „Ő volt a mindenem, a levegőm. Még most is mindig arra várok, amikor kimegyek áruért a nagybani piacra, hogy feltűnik az egyik árusnál. A telefonszámát sem töröltem még ki” – mondta Viktória, aki ahhoz is ragaszkodott, hogy minden évben együtt nyaraljon és karácsonyozzon a szétszakadt család.
A baj akkor kezdődött, amikor Dezső bácsi szerelmes lett, vagy legalábbis a családja és a barátai intései ellenére ragaszkodni kezdett egy nőhöz. A szóbeszéd szerint korábban is voltak futó kapcsolatai, például egy évekig neki dolgozó eladóval is kikezdett, de ez a viszony másnak tűnt.
A nő, aki elcsavarta Dezső bácsi fejét, Ildikó volt. Az akkor 44 éves nőnek nem volt könnyű az élete: több bántalmazó kapcsolata is volt, nagyon kevés pénzért az egészségügyben dolgozott 20 évig, aztán jött a hitelválság, és nem tudta törleszteni a svájcifrank-alapú hitelét. De nem csak azt nem tudta fizetni, már a napi élelemre sem jutott rendesen pénze.
Mint annyi mindenkinek, Dezső bácsi neki is adott hitelt. Többet és más feltételekkel. A
Budapest Környéki Törvényszék sajtóközleménye szerint
Cserébe 100 ezer forintig vásárolhatott a boltban minden hónapban.
A rendszer nem sokáig működött zavartalanul. A kapcsolat 2012. szeptemberben kezdődhetett, a gyilkosság pedig decemberben történt. A köztes időben több vásárló elmondása szerint egyre többet volt a boltban Ildikó, és a jelenlétének nem mindenki örült, mert durván bánt a vásárlókkal. Viktóriát különösen zavarta a viszony, többször is összeveszett az apjával emiatt.
Az is előfordult, hogy térdeplős kurvának nevezte Ildikót úgy, hogy azt a nő is hallotta.
Ildikó szerint az aggasztotta Viktóriát, hogy túl fontos kezdett lenni a boltosnak, hogy a viszony már nem egy adós-hitelező viszony volt, hanem szerelmi kötődés alakult ki Dezső bácsi részéről. Dezső arra is kérte, hogy költözzön oda a boltba. Nem csak Viktória és Dezső bácsi volt felesége nem nézte jó szemmel ezt a kapcsolatot, az évek óta a boltba járó törzsvásárlók is sokszor próbálták meg lebeszélni róla.
„Dezsőkém, szerelmes vagy, mi bajod, ezt kérdeztem tőle, és próbáltam őt figyelmeztetni a veszélyre, hogy az a nő rámászik, behálózza” – mesélte egyikük.
Ildikó nem volt szerelmes Dezső bácsiba, de az alkujukhoz tartotta magát még akkor is, amikor a férfi egyre többet akart. Legalábbis a gyilkosság éjszakájáig. „A Dezsőt tényleg mindenki szerette, mindenki tudta, hogy jó ember. De azt nem sokan látták, hogy amikor este bezárta a boltot, ivott, mindennap” – mondta Ildikó. A gyilkosság estéjén Dezső és Ildikó együtt pálinkázott a bolt mögötti irodában, miközben a papírmunkával haladtak. Mikor végzett a munkával, Ildikó haza akart volna menni, de Dezső szerette volna behajtani a tartozását más módon is, és azt kérte, maradjon ott.
Ildikó azonban nem szeretett volna lefeküdni a férfival, elindult haza, de Dezső megragadta a kezét, dulakodni kezdtek, és Ildikó az irodai konyha pultján heverő késsel szíven szúrta a férfit. Miután felfogta, mit tett, azonnal hívta a mentőket, de azok már nem tudtak segíteni Dezsőn.
Ildikó legalábbis így meséli, de Viktória szerint másról volt szó. A bíróság nem állapított meg ilyesmit, de Viktória szerint az apja szakítani akart volna a nővel, aki ezért hidegvérrel leszúrta őt, majd kirabolta a boltot. Mivel Dezső bácsi több helyen elrejtve, készpénzben tartotta a bevételt, ezt az állítást szinte lehetetlen bizonyítani. „A rendőrök is megmondták, hogy készpénzzel nem foglalkoznak” – mondta Viktória, aki szerint azon az estén több millió forint készpénz lehetett a boltban, mert az apja másnap ment volna a könyvelőhöz.
Ildikót még a gyilkosság estéjén, 2012. december 9-én őrizetbe vették. Három nappal később, ahogy ilyenkor lenni szokott, előzetes letartóztatásba helyezték. Ott is maradt, börtönben várta ki, amíg az ügyében idén áprilisban megszületett az elsőfokú ítélet a Budapest Környéki Törvényszéken. A bíróság az emberölésért kiszabható minimum 5, maximum 15 év között tudott mozogni.
A bíróság talált enyhítő körülményt bőven, de ezek pont annyit nyomtak a latban, mint a súlyosító körülmények. Abból is volt sok.
| súlyosító körülmények | enyhítő körülmények |
| az életellenes bűncselekmények elszaporodottsága az országban és Pest megyében | a vádlott enyhe depressziós állapota és nehéz anyagi körülményei együttesen jelentősen megkönnyítették a bűncselekmény elkövetését és megnehezítik a büntetés elviselését, ráadásul egy kiskorú eltartásáról is gondoskodnia kell |
| kiemelten vette figyelembe a bíróság, hogy a sértett a közösségben köztiszteletben álló személy volt | nyomatékos enyhítő körülmény volt a nő büntetlen előélete |
| nyomatékos súlyosító körülmény volt, hogy a vádlott önhibájából ittas állapotban követte el | kiemelkedő súllyal vették figyelembe a beismerő vallomását és őszinte megbánását, valamint azt, hogy gyakorlatilag önmagát jelentette fel |
| nyomatékos súlyosító körülmény volt a vádlott által használt eszköz veszélyessége is (a kés ellen nehéz védekezni) | enyhe nyomatékkal vették figyelembe az, hogy a gyilkosság régen történt |
Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, nem akart ennél súlyosabb büntetés kiharcolni. Ildikó és ügyvédje viszont fellebbezett, enyhítésért.
A Budapest Környéki Törvényszék úgy rendelkezett, hogy a másodfokú tárgyalásokat, a jogerős ítéletet rács mögött, előzetes letartóztatásban várja ki Ildikó. Ő ez ellen is fellebbezett, szeretett volna szabadlábra kerülni legalább addig, amíg eldől: mennyit kell majd leülnie. Az előzetes ügye egészen a Kúriáig jutott.
A Kúria szeptember 30-án hozta meg a jogerős végzést: megszüntette az asszony előzetes letartóztatását, és vele szemben lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el, tehát a nő csak Pécelen belül mozoghat szabadon, és kéthetente jelentkeznie kell a helyi rendőrségen. Úgy ítélték meg, hogy még mindig indokolt ugyan Ildikó szabadságának a korlátozása, de az előzetes letartóztatás helyett az enyhébb lakhelyelhagyási tilalom is elegendő.
Lakhelyelhagyási tilalom akkor alkalmazható, ha a vádlottal szemben a konkrét ügyben az előzetes letartóztatással elérni kívánt célok e kényszerintézkedéssel is biztosíthatók. A szóban levő ügyben a Kúria ezeket a feltételeket megállapíthatónak találta”
– írta az Indexnek a Kúria elnökhelyettese és szóvivője, Kónya István.
Ez lényegében azt jelenti, hogy a bíróság nem fél például attól, hogy Ildikó elszökik, vagy megpróbálja befolyásolni a tanúkat. Amikor megkérdeztem, hogy elmegy-e a kitűzött másodfokú tárgyalásra, csodálkozva nézett rám: hát persze, hogy elmegy, mit csinálna. Azt viszont nem tudja, hogy mi lesz, ha újra börtönbe kell mennie. Bár tudja, hogy ez elkerülhetetlen, a gondolat olyan bénítóan hat rá, hogy nem gondolta még át, mi lesz az időközben a vagyonkezelőhöz került kifizetetlen hitellel, a házzal és a kislányával.
2012 decemberében, amikor először döntöttek az asszony előzetes letartóztatásba helyezéséről, a a Budakörnyéki Bíróság a szökés, elrejtőzés veszélyére, illetve a bűncselekmény súlyára hivatkozott.
Arányaiban elég ritka Magyarországon az, hogy a bíróság ha már szükségesnek tart valamilyen kényszerintézkedést, beérje a lakhely elhagyásának megtiltásával. Az ügyészség honlapjáról letölthető statisztika szerint tízszer annyian vannak előzetes letartóztatásban, mint ahányan lakhelyelhagyási tilalom alatt. Január 31-i adatok szerint előbbiek 2274-en, utóbbiak 237-en voltak. Lakhelyelhagyási tilalom vonatkozik most éppen például Geréb Ágnesre vagy Ruttner Györgyre, az ismert ügyvédre, akit visszaéléssel és sikkasztással vádolnak.
Súlyos, erőszakos bűnügyeknél még nagyobb lehet a különbség, még ritkább a lakhelyelhagyási tilalom. Feketén-fehéren ugyanakkor csak annyi egyértelmű, hogy tényleges életfogytiglannal fenyegetett, minősített gyilkossági ügyekben vannak kizárva az előzetes letartóztatásnál enyhébb megoldások. A Kúria egy büntető elvi határozata foglalkozik ezzel, aszerint egy ilyen ügyben a szökés, elrejtőzés veszélye már annyira magas, hogy azt nem tudja kompenzálni semmilyen érv a vádlott kedvező körülményeiről. Ildikó ügye azonban nem ilyen. Rá nem életfogytiglan, hanem maximum 15 év várhat.
A helyiek közül sokan nem örültek annak, hogy Ildikó újra feltűnt városban, sokan már csak azért is felháborodtak, mert látták, mennyire nehéz Viktóriának nap mint találkoznia az apja gyilkosával. Mások egyszerűen nem értik, hogyan lehet az, hogy egy gyilkos szabadon mászkál. „Az első napon, amikor kiszabadult, ott tolta az unokáját babakocsiban a szemközti járdán, és rám vigyorgott, borzasztó volt” – mesélte Viktória.
Fél órával később Ildikó is elmesélte, milyen volt az első napja kint: „Alig mertem az utcára menni, féltem, hogy az emberek megszólnak. De szerencsére ilyen nem volt, csak olyan, aki előre köszönt.
Az egyik első ember, akivel találkoztam, Viki volt, rámosolyogtam, hát mit tudtam volna csinálni, nem tudtam, hogyan kell ilyenkor viselkedni. Bocsánatot már kértem tőle a bíróságon.
Ildikó sokkal rosszabb reakciókra számított, mert az eset után a lányát, akik akkor 14 éves volt, kikezdték az iskolában, a menye pedig nem is mert az utcára menni, a szomszédok vásároltak be nekik.
Nehéz lenne pontosan megmondani, meddig maradhat Ildikó Pécelen. Attól függ, mikor lesz jogerős ítélet. Az ügyét Szegeden tárgyalják majd másodfokon. A Szegedi Ítélőtábla sajtótitkárától, Bátyi Zoltántól úgy tudjuk: az első tárgyalás november 18-án lesz.
Viktória mindenesetre nem hagyja annyiban a dolgot, és aláírásgyűjtésbe kezdett a boltban azért, hogy Ildikó visszakerüljön a börtönbe, illetve az önkormányzathoz is fordult segítségért. „Mivel az áldozat lánya vagyok, mindig mindenhol csak legyintenek, hogy ne szóljak bele, mert én érzelmileg érintett vagyok a kérdésben, ezért nem releváns amit mondok. Ez volt akkor is, amikor további bizonyítékokat vittem be a rendőröknek, és ez van most is. Olyan, mintha nekem nem lennének jogaim, csak az elkövetőnek” – mondta.