Csütörtökön az MTA Szociológiai Intézetének munkatársai ismertették az Eurostat legfrissebb, elkeserítő adatait a szegénység terjedéséről. A kutatók azért érezték szükségesnek, hogy a konferenciájukat nyitottá tegyék, mert - ahogy mondták -  a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idén nem publikálta a szegénység mértékét és mélységét európai összehasonlításban mérő mutatókat, így azok nemcsak a nagyközönséghez, de még a szakmához sem igazán jutottak el.

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló jelzőszámokat, az úgynevezett laekeni indikátorokat bemutató-elemző kiadványt az előző években rendszerint az ősz első felében publikálta a KSH. Tavaly szeptember 20-án, tavalyelőtt október 3-án jelent meg.

A konferencián az hangzott el, hogy a publikálás elmaradását a KSH forráshiánnyal magyarázta. Ez jelent meg a sajtóban több helyen is a Világgazdaság Online cikke alapján. Az októberi cikkben a lap azt írta: úgy tudják, a KSH „emberi erőforrás hatékonyság és költségtakarékosság” miatt nem adta ki a laekeni indikátorok című elemzését.

Pénteken megkerestük a KSH-t az ügyben. A KSH sajtóosztálya egyrészt azt írta, hogy magukat az adatokat a KSH már január 31-én, az uniós tagállamok közül elsőként küldte el az Eurostatnak, és március 15-én meg is jelentette azokat a honlapján.

A KSH által megadott linken nem találni meg valamennyi, az elmaradt elemzés miatt hiányolt adatot. Hiányoznak a laekeni indikátorok közül a súlyosan depriváltak (akiknél kilenc fogyasztási tételből – például rendes fűtés vagy elég hús – legalább négy hiányzik) arányára vonatkozó számok. Ahogy csütörtökön az MTA munkatársainak ismertetése alapján megírtuk: ez az arány Magyarországon meredeken nőtt 2009 és 2013 között: 20,3 százalékról indult, legutóbb már 26,8 százalék volt. Az uniós átlag 9,6 százalék, de például a szomszédos Szlovákiában is csak 10,2 százalék, Lengyelországban 11,9 százalék.

A szöveges elemzéssel kapcsolatban, amelyet a szakma a szokásnak megfelelően őszre várt, a KSH sajtóosztálya azt válaszolta az Indexnek, hogy arról  a szakértői szintről érkező javaslat alapján az illetékes vezetők döntöttek úgy júliusban, hogy a hivatal összevonja az eddig külön-külön megjelenő három kiadványát: A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, a Fogyasztási szokások és a Jövedelmi viszonyok címűeket. Ez az összevont kiadvány novemberben jelenik majd meg. A döntés célja a KSH szerint az az általános törekvésük, hogy átfogó képet tudjanak nyújtani társadalmi és gazdasági jelenségekről.

A KSH sajtóosztálya azt is megjegyezte, hogy az új elemzés már a 2014. évi "Háztartási Költségvetési és Életkörülmény Adatfelvételből" származó adatokat dolgozza majd fel, és a kiadvány, a "két éves modernizációs folyamat eredményeként" a korábbinál 10 hónappal hamarabb jelenik meg. "A novemberi publikációval sikerült elérnünk, hogy ugyanabban az évben tudjuk publikálni az adatainkat, amelyik évben az adatgyűjtés történik, ily módon a hazai közvélemény a szegénységi mutatókat is  az eddigieknél tíz hónappal korábban ismerheti meg" - írták.

A válasz szerint tehát lesznek olyan adatok, amelyek az új, összevont kiadványban a szokásosnál hamarabb jelennek majd meg, ettől azonban még tény, hogy akik a szokásos szeptemberi, október eleji időpontra várták a laekeni indikátorok elemzését, azoknak várniuk kell.