Az igazságügyi szakértőkről szóló nyílt levelet írt Patyi Gergelynek, az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkárnak az Eva Rezesova által okozott baleset áldozatainak egyik legközelibb hozzátartozója, M. Gy., aki a szüleit és a keresztszüleit veszítette el 2012 augusztusában.
A minisztériumban hónapok óta dolgoznak az igazságügyi szakértői rendszert érintő változások előkészítésén. A terület Patyihoz tartozik, aki korábban az Indexnek adott interjúban arról beszélt: szerintük is komoly gondok vannak a szakértőkkel, bár szerinte a jogerős Rezesova-ítélet végül épp azt bizonyította, hogy a rendszer egésze mégiscsak jól működik.
A Rezesova-ügy másodfokú peréből két műszaki szakértőt is kizártak. Kovács Miklós és Melegh Gábor ügyében etikai eljárások is indultak. Melegh esetében már nem jogerős határozat is született, a hvg.hu a múlt héten tudta meg, hogy a kamarától írásbeli megrovást kapott, miután úgy találták, hogy több etikai vétséget is elkövetett.
M. Gy. nyílt levele felidézi a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara álláspontját, amely szerint ,,a magánszakértői működés teljes mértékben szabadpiaci tevékenység’’. M. Gy. a Rezesova-per tapasztalataira hivatkozva arról ír, szerinte a kamara által jellemzett rendszer következménye,
Melegh Gábort, aki az egyik legismertebb név a műszaki szakértők között, először az áldozatok hozzátartozói szerették volna a perben felkérni szakértőként. Őket összeférhetetlenségre hivatkozva visszautasította, de később Rezesova védőjének felkérését elfogadta. M. Gy. ezzel kapcsolatban azt írja az államtitkárnak: szerinte a hétköznapi etika és az emberi normák megkívánják, hogy az igazságügyi szakértőknek hitelt érdemlően indokolniuk kelljen, ha visszautasítanak egy felkérést.
Az áldozatok hozzátartozóit sértette az is, hogy Melegh nyilatkozott a témában a sajtóban, majd később egy konferencián előadást tartott a Rezesova-ügyről. „Családunkat mélyen sérti, ám a jelenlegi szabályozás szerint tudomásom szerint ebben semmi nem akadályozhatja meg" – áll a levélben.
M, Gy. felhívja a figyelmet arra a problémára is, hogy ha egy kegyeleti jogaiban sértett család etikai eljárást kezdeményez egy igazságügyi szakértő ellen, akkor ebben az eljárásban gyakorlatilag semmilyen joga nincsen a panaszosnak. Nem jogosult megismerni az ügy iratait, a jegyzőkönyveit, a határozatot nem kézbesítik neki, és jogorvoslati lehetősége sincsen. „Ezt személyesen is meg tudom erősíteni sajnálatos tapasztalataim alapján” – teszi hozzá M. Gy. az államtitkárnak küldött levélben.
Az etikai ügyben szerzett tapasztalatairól részletesen is beszámolt egy blogbejegyezésben.
"A BISZK etikai tanácsa kihallgatásomról csak a meghallgatáskor dönt, ezért odautazok, megérkezek a szabadpiac apostolainak szentélyébe, alázatosan bekopogok. Az etikai tanács elnöke közli velem döntésüket, ott lehetek, de hallgatnom kell, mert szabályaik szerint panaszosként itt semmilyen jogaim nincsenek, de hogy ne érhesse szó a ház elejét, ők gesztust gyakorolnak és végighallgathatom őket, ha kérdésük van felém, akkor viszont válaszoljak. Nem is az asztalnál kínálnak hellyel, bár üres székek vannak ott bőven, beültetnek a sarokba a hátuk mögé és ismét figyelmeztetnek, hogy semmilyen jogom nincs, jogai csak a panaszoltnak vannak az eljárásban és többször meghallgatom, hogy meg vagyok tisztelve, hogy ott lehetek és hallgathatok" – írja.
A Melegh Gábor ügyében született határozatról az áldozatok családja később a sajtóból értesült. Rezesova áldozatainak fia szerint arra lenne szükség, hogy új etikai szabályozással az igazságügyi szakértői tevékenység valóban átlátható és tényleges kontrollt kapjon, és ebben a sértett is jogokat kapjon.