Török Gábor, az ismert politikai elemző vasárnap este az újpesti időközi választás eredményeit értékelte, és eltűnődött, hogy vajon kapna-e annyi szavazatot (64), amennyit a legjobb eredményt elérő független jelölt kapott. Mindezt meg is írta a Facebookon:
Ha egymillió lájkot nem is, de közel hétezret már kapott. Hiába, ez most a pártokkal elégedetlen civil szemlélet erősödésének a szezonja, és Török a jelek szerint jól érzi az új idők szelét.
Mindezt persze mindenki viccnek tekintette, hiszen egymillió lájkja még Orbán Viktornak sincs (csak 328 ezer). Mindenki – kivéve Török Gábort, aki kedd délután jelezte, hogy komolyan gondolja a dolgot, és hogy megmutassa, mennyire, azonnal lejjebb is tette a lécet maga előtt. Azt is megmondta, hogy a kétharmados tét miatt érzi úgy, hogy eljött az ő ideje:
Erre már muszáj volt reagálnunk. Török Gábort épp az egyetemi órája előtt csíptük el telefonon, de így is hajlandó volt adni egy rövid interjút (és a szöveget se akarta átnézni).
Honnan jött ez ötlet, hogy elindul Veszprémben?
Az egész úgy indult, hogy vasárnap este este nézegettem az újpesti időközi eredményeit, és hogy a független jelöltek milyen „nagyszerű” eredményt értek el. Elgondolkoztam, hogy vajon kaphatnék-e én is 60 szavazatot. És írtam egy posztot a Facebookra, hogy ha kapok egymillió lájkot, akkor indulok. Csakhogy többen jelezték, hogy annyival miniszterelnöknek is indulhatnék, ezért úgy döntöttem, hogy ha kapok 22 194 lájkot, ugyanannyit, amennyien áprilisban Navracsics Tibort támogatták, akkor tényleg elindulok.
Tehát ez komoly, nem csak egy elemzői geg?
Furcsa lenne úgy kezdeni a politizálást, hogy rögtön a legelső ígéretemet nem tartom be.
Önkormányzati képviselő már volt, de nyilván az sem most jutott először az eszébe, hogy a nagypolitikában kipróbálja magát.
Milliószor kacérkodtam vele, ahogy mindenki, aki politikával foglalkozik. De nem találtam az önkormányzati képviselőségen kívül más formációt, amiben el tudtam volna képzelni magamat.
És most mit lát ebben a lehetőségben?
Ez most ideális helyzet. A kétharmad miatt jelentős a tét, és nem pártemberként ez jó alkalom lehet arra, hogy kipróbáljam azt, amiről írok.
Akit elsősorban az vezérel, hogy nem akar fideszes kétharmadot, az a fideszes helyett feltehetőleg a győzelemre leginkább esélyes ellenoldali jelöltre fog szavazni, míg a fideszesek, ahogy áprilisban, most is a kormánypártot támogatják majd. Első olvasatra úgy tűnik, lehet alapja annak, hogy az indulása a Fidesz esélyét növelné, nem?
Én a legboldogabb akkor lennék, ha a fideszes szavazók is támogatnának, hogy a kétharmad ne a pártok kezében legyen.
Miért szavazna önre egy Fidesz-szavazó, aki tavasszal még Navracsicsot támogatta?
Navracsics ellen soha nem indultam volna, mert rettentő módon tisztelem, a tanárom volt és a kollégám.
De most Navracsics nem indul.
Azért szavazhat rám egy Fidesz-szavazó, amit a posztban írtam. Hogy ne a pártok kezében legyen a kétharmad.
Ön szerint reális ez? Komolyan gondolja, hogy lehet esélye?
Még a nulladiknál kilométernél sem vagyok, még a rajtrácsra sem álltam fel. A politika a teljesítményről, a munkáról szól: az ember megmutathatja magát. Alapvetően ez egy kísérlet, aminek persze nem a választók az alanyai, hanem én magam. Vagy sikeres lesz, vagy sikertelen.
Az indulása középpontjába a kétharmadot állította, hogy ne pártemberek, hanem például ön dönthessen, hogy egy ilyen döntés átmenjen-e, vagy nem. Volt olyan kétharmados döntés az elmúlt 4,5 évben, amit támogatott volna?
Az új alkotmánynak sok olyan eleme van, ami külön oké. Az alkotmányos intézményekkel kapcsolatban egy csomó ponton értelmes változtatások történtek.
Mondjon egy konkrét döntést, amit támogatott volna.
Például azt támogatom, hogy a megfogalmazásra kerültek a köztársasági elnökre vonatkozó szabályok.
Az alaptörvényt megszavazta volna?
Ez egy nehéz kérdés, amire komolyabban fel kéne készülnöm. De a jövőben is lehetnek ilyen, nehezebb döntések. Épp arra adódik most lehetőség, hogy ne csak feketén-fehéren lehessen látni a dolgokat.
Volt olyan kétharmados döntés, amit semmiképp nem támogatott volna?
Az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését, hogy a tulajdont érintő kérdésekről nem dönthetnek, amíg az államadósság magasabb, mint a GDP fele. Ezt nem.
Az elemezéseinek bírálói gyakran kritizálják azzal, hogy sosem derül ki, valójában mit tart jó és rossz politikának, és csak a sikert tekinti mércének.
A jó meg a rossz esztétikai vagy erkölcsi kritérium, elemzőként a hatékonyságot vettem figyelembe. Nem jó, ha a politikai elemző politikusként viselkedik. De egy politikusnak a tartalmi, a jóra és rosszra vonatkozó kérdéseket is figyelembe kell vennie.