Elbukta a Fidesz az újpesti mandátumot, ami nem volt persze meglepetés, korábban is szocialista jelölt nyerte azt, más kérdés, hogy ekkora arányú győzelmet elég régen aratott már a Fidesz felett az MSZP. Időközit konkrétan 14 évvel ezelőtt nyert utoljára. Nehezebb dolga lesz azonban az ellenzéknek Veszprémben, ahol februárban tartanak időközi választást: az egész megye, azon belül is a szóban forgó választókerület hagyományosan erősen jobboldalinak számít. Félvállról azonban senki nem veheti, hiszen a kormánypártok kétharmada múlik azon a mandátumon.
Új választást tartanak a Veszprémi megyei 1. választókerületben, mivel az itt még áprilisban mandátumot szerző fideszes Navracsics Tibor november 1-jétől az Európai Bizottságnál dolgozik uniós biztosként, és pozíciójával összeegyeztethetetlen minden más kereső foglalkozás.
A veszprémi időközinek attól a pillanattól kezdve lett valódi tétje, hogy múlt vasárnap az újpesti időközi választáson – ahol Kiss Péter szocialista politikus halála miatt írtak ki új választást – az MSZP jelöltje, Horváth Imre közel húsz százalékot verve a fideszes jelöltre megszerezte a mandátumot. Így amennyiben a veszprémi mandátumot is bukja a Fidesz, megszűnhet a kormányzó pártok kétharmada a parlamentben.
Veszprém megye jó ideje nem számít túl esélyes területnek a baloldal számára. Bár 1990-től 2006-ig az SZDSZ-es Dióssy László irányította a várost, 2006-tól három választáson zsinórban már rendre fideszes jelölt nyert. Először Debreczenyi János győzött nyolc százalékkal, majd 2010-ben már inkább Navracsics Tibor volt kabinetfőnökét, Porga Gyulát indította a párt polgármesternek, aki akkor és 2014-ben is igen magabiztosan nyert.
Az országgyűlési választásokon sem volt igazán veszélyben a Fidesz győzelme a kétezres években. A korábbi hét választókerületből 2002-ben hatot, 2006-ban négyet, 2010-ben mind a hetet elvitte a Fidesz. Majd a 2014-es választás előtti választókerületi átszabást úgy végezte el a kormány, hogy a 2006-os, viszonylag kiegyenlített eredmény többé ne fordulhasson elő. Azaz a három baloldalibb körzet közül az ajkait a biztos jobbos tapolcaiba, a várpalotait a biztos jobbos balatonfüredibe olvasztották bele, míg a veszprémi városit összevonták a másik, a környező települések miatt stabilan jobboldali veszprémi körzettel. Még a Haza és Haladás 2012-es tanulmánya is úgy fogalmazott, hogy bár a két biztos jobboldali választókerület mellett van két billegő is, azok azonban inkább jobbra billenők.
Ennek megfelelően a választókerületek átszabása után, 2014-ben is tarolt a Fidesz, mind a négy új választókerületben megszerezték a mandátumot. Navracsics kerületében (Veszprém megye 1. számú választókerület, a térképen zölddel jelölve) egészen pontosan a szavazatok 47%-ának megszerzésével. A baloldal közös jelöltje, Pál Béla 27%-ot, a Jobbiké, Forgóné Kelemen Judit Andrea 16%-ot, míg az LMP jelöltje, Gertsmár Ferenc 6%-ot szerzett. A 11 induló fennmaradó része nem érte el az 1%-ot sem.
Bár a választókerület veszprémi szavazókörei hozták az MSZP-nek a második helyet, a választókerület 25 kistelepüléséből 15-ben a Jobbik lett a második.
A korlátlan hatalomra épülő rendszer logikája miatt előbb vagy utóbb mindig kétharmados módosítások kellenek. Ha Navracsics Tibor utódja nem fideszes lesz, megszűnik a kormánypárt alkotmányozó többsége. De mit jelent ez? Mit nem tud majd megcsinálni a jövőben a Fidesz, és milyen következményei lehetnek az eddig zavartalanul működő törvénygyárra? Olvassa el erről szóló cikkünk!
A januári időközin a Veszprém központú választókerületben induló jelöltek közül most csak azokat nézzük, akik legalább egy százalékot elértek az októberi választáson.
Az LMP nem változtat jelöltjén, minden bizonnyal most is Gertsmár Ferencet indítja, a Jobbik egyelőre nem döntött arról, hogy változtat-e, az MSZP-nél viszont már biztosan eldőlt, hogy nem a korábban 27%-ot elérő Pál Bélát indítják.
Helyette első körben a NAV-botrányt (nem a Vida Ildikó-félét, hanem a korábbi, zöld borítékost) kirobbantó Horváth András, egykori NAV-ellenőr neve merült föl. Horváth az Indexnek elmondta, igaz, hogy megkeresték ezzel az ötlettel, de úgy tudja, már az egyeztetések kezdeti szakaszában elakadt a dolog. Hogy ez az MSZP helyi szervezete vagy a többi baloldali párt miatt volt, nem tudjuk, de az biztos, hogy Horváth szerint az ő függetlensége mindenképp csorbát szenvedne egy baloldali jelöltként való indulásnál. Mert hiába indulna függetlenként, kénytelen lenne használni az őt támogató vagy ellene jelöltet nem indító pártok szervezeti hátterét, így sehogy sem tudna független maradni – emiatt pedig nem is lenne kedve indulni, fejtegette Horváth.
Horváth szerint emellett azért sem szerencsés az ő jelölése, mert a személye miatt az egész kampány a Fidesz kétharmadáról, illetve az egész országot érintő NAV-botrányról szólna a helyi, veszprémi problémák helyett. Horváth azt mondja,
ez a lehetőség pedig jelenleg szinte teljesen kizárt.
Fideszes forrásaink emlegetik Mesterházy Attilát is mint lehetséges baloldali jelölt − gimnáziumi éveit Veszprémben töltötte −, de úgy tudjuk, Mesterházynak egyelőre esze ágában sincs elindulni a mandátumért. Az MSZP-ben viszont azt biztosan eldöntötték, hogy sem a korábbi jelölt Pál Béla, sem a baloldal régi erős embere, Dióssy László nem lesz jelölt.
Úgy tudjuk, a szocialisták már keresték a többi baloldali pártot is, hogy egyeztessenek a jelöltről, így az sem kizárt, hogy végül nem MSZP-s lesz a kiválasztott. Ebben az esetben az egyaránt négy-négy fős parlamenti jelenléttel rendelkező Együtt és DK is akár elérhetné a frakcióalakításhoz szükséges ötfős küszöböt.
A fideszes jelölt személyéről sincs döntés. Felmerült két veszprémi fideszes neve is: Mikola Istváné, illetve Ókovács Szilveszteré is, de a végső döntés valószínűleg a jövő héten születik majd meg. A legvalószínűbb, hogy egy helyi emberre esik majd a választás. Például akár Mihalovics Péterre, a frissen kinevezett Bakony-Balaton térség fejlesztéséért felelős miniszteri biztosra, akit korábban éppen Navracsics Tibor nevezett ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kabinetfőnökévé.
Vagy egy másik fiatalra, a 33 éves Ovádi Péterre, Navracsics Tibor titkárára, a Fidesz veszprémi frakciójának vezetőjére, akit egyes információk szerint maga Navracsics Tibor ajánlott a jelöltségre. Első körben a helyi Fidesz-szervezet dönt majd Ovádi jelöltségéről, és a brüsszeli állás ellenére is Navracsics vezette szervezet nagy eséllyel választhatja meg. Ezután már csak a Fidesz elnökségén múlhat Ovádi jelöltsége.
Úgy tudjuk, a jelöltállítással nem feltétlenül akar a Fidesz sietni.
Azzal nyugtatják magukat a kormánypártiak, hogy Újpesten nem veszítettek igazán, hiszen az az ország első öt legbalosabb körzete közé tartozott, ahol korábban is szocialista jelölt nyerte a mandátumot. Veszprémre azonban hazai terepként tekintenek. Mivel a veszprémi választás stratégiai fontosságú lesz mind a Fidesznek, mind az ellenzéknek, annyi biztos, hogy egyik oldal sem szeretne kapkodni. A választás 2015 februárjában lesz.