Tiltakozásba kezdett az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF), az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) és a Romaversitas Alapítvány egy parlament előtt lévő törvényjavaslat ellen, mert az szerintük a szegregáció törvénybe emelése ellene. A CFCF nemrég nyert meg egy fontos pert: a Debreceni Ítélőtábla novemberi jogerős ítélete szerint meg kell szüntetni a szegregált oktatást a nyíregyházi Huszár-telepen működő cigányiskolában, jövőre már nem indíthat szegregált első osztályt a Görögkatolikus Egyház által működtetett intézmény.

A perben Balog Zoltán, az emberi erőforrás miniszter az iskola fennmaradása mellett foglalt állást. Az Emmi az ítélet után közleményt adott ki, amiben azt írták, hogy a kormány elítéli a szegregációt, a Huszár-telepi iskola ügye viszont szerintük arra hívja fel a figyelmet, hogy szükséges megvizsgálni, "milyen jogszerű módjai lehetnek azon iskolák működtetésének, amelyek a hátrányos helyzetű gyerekek esélyteremtő felzárkóztató oktatását segítik, felkészítve őket arra, hogy ne leszakadóan, hanem sikeresen és eredményesen vehessenek részt a későbbiekben az integrált oktatásban".

Azóta, november 18-án a parlament elé került a köznevelési törvény módosításáról szóló javaslat.

Ennek egyik pontja felhatalmazást adna a kormánynak arra, hogy rendeletben állapítsa meg a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, továbbá nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének sajátos feltételeit.

A tervezet szövegezése itt az egyenlő bánásmódról szóló törvény egyik bekezdésére utal, amely azt mondja ki, hogy nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint "olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek". 

A parlament előtt lévő tervezet szerint a rendeletben meghatározandó sajátos feltételek ennek az érvényesülését fogják szolgálni.

A tervezet ellen tiltakozó civilek viszont az Alaptörvénybe ütközőnek, és a szegregáció legalizálását szolgáló intézkedésnek tartják a törvénymódosítási javaslatot.  Szerintük a tervezet a Huszár–telepi iskola ügyében született jogerős ítéletre adott válasz, és az alapján

A civilek levelet küldtek az ügyben valamennyi országgyűlési képviselőnek.

Az Emmi szerint

Az Emmi Indexnek küldött válasza szerint az egyenlő bánásmódról szóló törvényben most meghatározott feltételek a jövőben is maximálisan érvényesülnének, csak eljárási és szakmai részletszabályokat határoznának meg kormányrendeleti szinten.

Példaként említették, hogy a rendeletben a tervek szerint benne lesz, hogy az önkéntes szülői választáshoz és kezdeményezéshez szükséges legyen az előzetes szülői tájékoztatás és a formális szülői nyilatkozat.

A kormányrendeletben az Emmi szerint a szakmai és pedagógiai többletkövetelményeken túl szabályozni szeretnék azokat a feltételeket is, amelyeket "jelenleg csak az egyes bírósági döntésekből olvashatunk ki, de normatív szintre emelésük elengedhetetlen az egyenlő bánásmód követelményének következetes érvényesítése érdekében".

A tiltakozó civilek azt is bírálták, hogy a törvényjavaslatról előre sem az országos nemzetiségi önkormányzatok, sem a civilek nem értesültek, nem volt társadalmi egyeztetés. Az Emmi sajtóosztálya az Indexnek küldött levelében azt ígérte, hogy a kormányrendelet megalkotásakor a a tárca szakembereknek és szakmai, valamint nemzetiségi és vallási szervezeteknek az álláspontjára fog támaszkodni, széleskörű társadalmi egyeztetés után kerülhet majd jövő év elején a kormány elé.