Szakmai egyeztetés nélkül, rendeletben döntött a kormány arról, hogy 2020-tól kötelező lesz az emelt szintű érettségi és a középfokú nyelvvizsga az egyetemi felvételikhez. „Ha ennyire szigorítják a feltételeket, akkor sokkal kevesebb diák lép a felsőoktatásba, és akiknek ez sikerül, a jobb helyzetű családok gyermekei lesznek” – írta a Népszabadság. A lap szerint egyértelmű, hogy a cél a hátrányos helyzetűek kiszorítása a felsőoktatásból. Ezt erősíti, hogy a a kormány csökkenti az érettségit adó középiskolai helyek számát és megnehezíti a nyelviskolák működését, amelyek nélkül – pusztán a közép iskolai tananyaggal – nem feltétlenül lehet eljutni egy középfokú nyelvvizsgáig.

Ahhoz, hogy valaki nagy eséllyel jó minősítésű emelt szintű érettségit tegyen és az érettségire már középfokúja legyen, a legbiztosabb feltételeket a tagozatos szerkezetváltó és a kétnyelvű iskolák biztosítják. Aki ezeken kívül jár középiskolába csak fizetett különórákkal tud majd megfelelni a felvételihez előírt feltételeknek, amit viszont csak a jobb módúak gyermekei engedhetnek meg maguknak. Így válhat a felsőoktatás a kevesek kiváltságává.

Szép szavak Brüsszel kedvéért

Pedig Palkovics László felsőoktatási államtitkár mindennek az ellenkezője mellett foglalt állást. Szakmai egyeztetést ígért a felsőoktatási stratégia kidolgozásához és fontosnak tartotta az egyetemi képzés kiszélesítését.

Utóbbi benne van a felsőoktatást érintő stratégiai tervekben, ám – az ezzel ellentétes gyakorlat alapján – vélhetően csak azért, hogy szóban megfeleljen a diplomások számának növelését előíró brüsszeli célkitűzésnek, amelyet a Magyarország által aláírt Partnerségi Megállapodás is tartalmaz.

A cikkben nyilatkozó Radó Péter oktatásszociológus szerint a megvalósuló hazai törekvések mögött szocilis alapű szűrés szándéka és egy régi felsőoktatási felfogás húzódik meg, amely szerint akkor lesz minőségi a felsőoktatás, ha oda csak a legjobbak szűk köre jut be. Ez azonban mentesíti a felsőoktatási intézményeket attól, hogy alkalmazkodjanak a felvettek tudásához, így végső soron a felsőoktatás minőségének rombolásához vezet.