Nem egyedi eset az, ami vasárnap reggel történt a 15-ös busz vonalán: a sofőr a Pannónia utca helyett a Visegrádi utcába kanyarodott be, majd hajmeresztő manőverek után – utcahossznyit tolatva, Váci úti záróvonalat átlépve – indult vissza, a Lehel tér felé.
A 15-ös problémás járat lehet. Bélának tavaly kellett mitfahrerkednie a sofőr mellett, amúgy kellemes élmény volt, csak abban nem biztos, hogy leszállása után volt-e, aki át tudta venni a szerepét.
Buszok nem csak Budapesten, vidéken is eltévednek. És a jelek szerint ha egy busz vidéken eltéved, akkor nem kispályázik. Máté egy október esős reggelen nézett ki újszegedi lakásának ablakából, és ezt látta:
A 71-es busz a Belvárosi hídról a Katalin utca felé tartva nem balra fordult, mint rendesen, hanem jobbra. A sofőr, khm, észnél volt, és záróvonallal, kanyarodósávval, parkolóval, járdával mit sem törődve fordult meg úgy 3-4 perc tilitolival.
Mária tavasszal az Örs vezér terén szállt fel a 97E-s buszra, amikor:
„kijön a sofőr a vezetőfülkéből, és megkéri az utasokat, hogy aki a vonal végéig utazik, legyen szíves menjen oda mellé, és segítsen neki, hogy merre kell menni, mert még életében nem járt ezen a vonalon, de még utasként sem."
A navigálás sikeres volt, mindenki hazaérkezett, reméljük, visszafelé az Örs vezér terét is megtalálta a sofőr. Az utasok amúgy sajnálták a vezetőt, mivel „nem elég, hogy életében nem járt ezen a vonalon, de ráadásul még este sötétben kellett ezt megtennie”.
Attila kétszer is tévedt már el busszal, mindkétszer ő sietett a vezető segítségére, mert szerencsére ismerte a vonalat. Pár éve a 105-ös nem fordult el időben, idén pedig a 125-ös a Székely Elek úti megállóból rutinból jobbra fordult, de nem kellett volna, az útvonal ugyanis nem sokkal korábban megváltozott.
Olvasónk így összegzett:
„Van egy olyan érzésem, hogy nem nézik, kit dobnak be helyettesíteni, csak felparancsolják a vezetőfülkébe, aztán menjen. Talán ha lenne rá 1 percük, hogy elmagyarázzák a sofőrnek, merre vezet az út, és nem nekünk, utasoknak kellene a diszpécserek munkáját elvégezni."
Külön sztori lehet, amikor kötöttpályás járművet kell pótolnia a busznak. Márton Kerepesen él, ha nem jár a HÉV, akkor – ahogy ő fogalmaz – „szokott lenni itt minden".
Nem elég, hogy a leglelakottabb buszokat küldik, az se biztos, hogy célba érnek az utasok. Gyakori hiba például, hogy a sofőr a felüljáró helyett balra kis ívben, járdaszegélyen áthajtva próbál a kórházhoz behajtani Gödöllő felől.
„Velem a 2-as metró felújítása idején történt meg, hogy a Moszkva (Széll Kálmán) térről a Keletibe kellett mennem, de csak busz járt" – írja kollégánk, Gábor. „A sofőr azt még tudta, hogy a Batthyány térre merre kell elindulnia, de ott már segítséget kért. Fogalmam sem volt, mi a metrópótló hivatalos útvonala, így még azt se tudtam, melyik hídon kéne átmenni, de amikor senki se mozdult, előrementem. Kiderült, hogy szegény egyáltalán nem ismeri a belvárost, és kapott valami fénymásolt térképet, de nem találja. Mivel az instrukciói szerint csak a metrómegállóknál kellett megállnia, együtt improvizáltunk. Közben próbáltam előre gondolkodni, hogy hol fér majd el a busz.
A Margit hidat választottuk, aztán a Kossuth térnél kisebb bajba kerültünk: végül, ha jól emlékszem, a Miniszterelnökség parkolóján át fordultunk vissza az Alkotmány utca és a Kiskörút felé. A Dohány utcánál tovább akart menni az Astoria irányába, de más utasokkal együtt meggyőztük, hogy inkább forduljon be a zsinagógánál. A Keleti előtt megkérdeztem, tudja-e, hogy kell az Örsön megfordulnia, mert az már nekem se egyértelmű, mire csak a fejét ingatta. Remélem sikerült."
Júlia azon kevesek közé tartozik, akik már eltévedt trolit is láttak – bár nem vagyunk benne biztosak, hogy a troli nem egy forgalmi akadályt akart kikerülni a szokatlan manőverrel. Mindegy, ne legyünk ünneprontóak, a sztori jó.
„A barátnőimmel a mostani - Dohány utcai - Rohamban ültünk a Síp utca felé néző kirakat mellett, nyugodtan rozéfröccsöztünk addig, míg meg nem láttunk egy trolit leengedett áramszedővel – ez önmagában meglepő volt – az egyirányú Síp utcában az ellenkező irányba haladni – hoppácska, hoppácska – a Rákóczi út felé."
Igen ám, de egyszer csak eljött a pillanat, amikor a troli már nem tudott tovább menni, de sebaj: az utasok leszálltak, és egy parkoló autót hosszas erőlködés után odébb taszajtottak.