Az új világviszonyok közepette új magyar külpolitikára van szükség, amely pragmatikus, képes a gazdasági érdekek érvényesítésére, és ennek az alapjait le is tették az elmúlt hónapokban – mondta Szijjártó Péter az Országgyűlés külügyi bizottságának hétfői ülésén, majd utána a bizottság tagjainak a kérdéseire többször, több témában is kifejtette, hogy miért van egyébként rendben a mostani külpolitikával is minden.
Most önök is megtudhatják, miért kell külpolitikai fordulat nélküli új külpolitika, és mi az. A meghallgatáson egyébként az is kiderült, hogy a római nagykövet Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság februárban távozó elnöke lesz.
Aki kérdez:
Mesterházy Attila: a magyar–amerikai kapcsolatok történelmi mélyponton vannak, és Magyarország elszigetelődik Európában, a keleti nyitás politikája megbukott, lesz-e fordulat a külpolitikában?
Aki válaszol:
Hoffmann Rózsa: erre nincs szükség, és minden irányban jó kapcsolatokat kell kialakítani.
Szijjártó Péter: Magyarország érdeke, hogy erős keleti kapcsolatrendszere legyen. Nem indokolt a külpolitikai fordulat.
Aki kérdez:
Oláh Lajos (független): drámaiak jelenleg a magyar–amerikai kapcsolatok.
Aki válaszol:
Németh Zsolt (Fidesz, bizottsági elnök): a helyzet nem olyan drámai, mint amilyennek tűnik, hiszen a gazdasági és a biztonságpolitikai együttműködés ma is akadálymentes, de valóban komoly politikai viták vannak.
Szijjártó Péter: a két ország közötti politikai együttműködés több nyitott kérdéstől terhelt, és Magyarországnak elemi érdeke ezek mielőbbi lezárása. De vádak hangzottak el magyar állampolgárokkal szemben, és jogosan kérik, hogy konkrétan nevezzék meg az ügyeket, amelyek alapján ezeket a vádakat megfogalmazták. John McCain szavait pedig vissza kell utasítani, mert egy demokratikusan megválasztott miniszterelnökről így nem lehet beszélni.
Aki kérdez:
újságírók, Vida Ildikóról
Aki válaszol:
Szijjártó Péter: helyes, ha Vida Ildikó jogi úton akarja tisztázni az ügyet. Remek, hogy Washington a közeljövőben nagykövetet delegál Budapestre, pragmatikus és hatékony együttműködésre számítanak vele. „Minden lehetőséget megragadunk, hogy javítsuk a kétoldalú kapcsolatrendszert” – mondta.
A külügyi bizottság ülésén ezenkívül felszólalt Vona Gábor, aki azt mondta, a keleti nyitás nem jelenthet „gazdacserét”, azaz egyfajta keleti kiszolgáltatottság kialakítását, hanem „meg kell találni a lehetőséget, hogy Magyarország Kelet és Nyugat találkozópontján ne frontvonal legyen, hanem híd”. Az MTI tudósítása szerint erre konkrétan nem reagált a miniszter úr, de az ülésen elmondta, Közép-Európában kiemelten fontos kihívás az energiabiztonság, és diverzifikációra van szükség. Eddig egy projekt volt, amely reálisnak tűnt ennek kezelésére, a Déli Áramlat, és Magyarország szempontjából rossz hír, hogy a vezeték nem épül meg – mondta.