A Déli Áramlatnak eredeti formájában vége, azonban ez nem jelenti azt, hogy Moszkva ne gondolkozna valamely más "gázsztrádán", amely biztosítaná a régió, így Magyarország diverzifikált gázellátását – mondta Vlagyimir Szergejev, Oroszország új budapesti nagykövete a Magyar Hírlapnak.

A diplomata a lap keddi számában megjelent interjúban hangsúlyozta: Paks bővítését semmilyen geopolitikai fejlemény nem veszélyeztetheti. Vlagyimir Szergejev úgy fogalmazott, biztos abban, hogy a magyar–orosz viszonyt nem kell átpolitizálni, és Oroszország semmilyen nyomást sem gyakorolt a Paksi Atomerőművel vagy éppen a Déli Áramlattal kapcsolatban.

"Budapest semmilyen engedményt nem tett nekünk", és úgy vélte, ezek értelmetlen politikai vádak, amelyeknek semmi közük a valósághoz. Mindössze találkoztak a két ország hosszú távú gazdasági érdekei, mint ahogy egyébként normális esetben ez mindenhol máshol is működik a világban. Az ellenérdekelt politikai körök spekulációinak semmi közük a valósághoz, mondta a nagykövet.

Paks esetében szerinte a Roszatom objektíven a legjobb technológiai ajánlatot tette, amely kiegészült a legkedvezőbb finanszírozási lehetőséggel. Az atomerőmű bővítésének előkészületei menetrend szerint haladnak, meggyőződése szerint az új blokkok időre készen lesznek. Mindez a két országon múlik, független a geopolitikától, és reméli, független lesz Brüsszel bürokratáitól is - mondta a nagykövet.

A nagykövet kitért pár mondatban az Egyesült Államok által ösztönzött oroszokat érintő szankciókra is. Ezt illegitimnek és értelmetlennek tartja, és szerinte mindkét félnek kárt okoznak. A nagykövet szerint mindez arra vezethető vissza, hogy

a hidegháború tovább él egyes amerikai és európai politikusok fejében.

Arra a kérdésre, hogy mi lehet az ukrán konfliktus békés megoldása, Vlagyimir Szergejev azt válaszolta, Délkelet-Ukrajna sorsáról a térség lakosságának és Kijevnek kell megegyeznie, szigorúan tárgyalásos úton. Hozzátette, mindenki másnak csak a közvetítésben lehet szerepe, minden más beavatkozás csak tovább rontja a helyzetet.

Az orosz-magyar viszonyt "pragmatikus partnerségnek" nevezte a nagykövet, amely a közös érdekeken alapul, miközben rugalmasan alkalmazkodik a realitásokhoz – így elsősorban Magyarország EU- és NATO-tagságához.