12 százalékot esett egyetlen hónap alatt a nagyobbik kormánypárt támogatottsága a teljes népesség körében. A Medián szerdán nyilvánosságra hozott felmérése szerint nemcsak a párt, hanem Orbán Viktor népszerűsége is nagyon megsínylette az utóbbi időszak botrányait, visszatetsző döntéseit.
A netadó és a kormányközeli személyek kitiltási botránya után november végén már csak 26 százalékon állt a Fidesz népszerűsége, holott októberben még teljes szavazókorú népesség 38 százaléka mondta magát a kormánypárt támogatójának.
A HVG megbízásából készült Medián-felmérés szerint egyetlen hónap alatt több mint 900 ezer potenciális szavazó pártolt el a Fidesztől. A rendelkezésre álló korábbi adatok alapján a rendszerváltás óta nem volt példa ilyen mértékű, egy hónap alatt bekövetkezett népszerűségvesztésre.
A Fidesz támogatóvesztéséből kis mértékben az MSZP tudott profitálni, 8-ról 12 százalékra emelkedett a népszerűsége, az elpártolók többsége azonban pártot nem találók táborát növelte, amely mostanra 36 százalékra emelkedett. A Medián vizsgálata szerint azok közül, akik úgy emlékeznek, hogy tavasszal az országgyűlési választáson a Fideszre szavaztak, ma már 22 százaléknyian nem így tennének.
A Jobbik is erősödött, 15 százalékon áll. Az Együtt 4, az LMP és a DK 3-3 százalékos támogatottsággal bír.
Egyértelműen megrendült a Fidesz politikusaiba vetett bizalom is az utóbbi hetekben. A miniszterelnök népszerűsége 16 ponttal zuhant. Ezzel Orbán Viktor a legnagyobb vesztese a népszerűségi felmérésnek, de a többi fideszes sem úszta meg az elmúlt hetek ügyeit. Tarlós István, Kósa Lajos és Rogán Antal 13, Varga Mihály és Navracsics Tibor 12 pontot veszített népszerűségéből, de még Áder János tetszési indexe is esett 10 pontot. Novemberben 40 százalékos indexszel Áder vezette a toplistát, a második helyen Pokorni Zoltán állt, Orbán pedig a harmadikra csúszott vissza.
Az MSZP népszerűsége 2006 augusztusában a közvélemény-kutatók felmérései szerint 23-25 százalékon állt, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után szeptemberre 5-7 százalékos eséssel 18 százalék alá zuhant. Az MSZP a 2006-os választás után ütemesen amortizálta támogatottságát: májusban még a teljes választókorú népesség 38 százaléka állt mögötte. Akkor a második Gyurcsány-kormány népszerűségét eleinte a gőzerővel beindult egészségügyi- és oktatási reform, majd az őszödi-beszédet követő politikai válság erodálta; feltűnő azonban, hogy a Fidesz a három választást letudva sem vágott még bele egyetlen nagy intézményi reformba sem.
A Fidesz brutális népszerűségvesztését már a Tárki november közepén készített felmérése is jelezte: akkor a cég októberhez képest 12 százalékpontos csökkenést mutatott ki. A párt a Tárki szerint az összes választó körében 25 százalékos népszerűséggel bír, míg az önkormányzati választások után még növekvő támogatottságot, 37 százalékot mértek.
Az Ipsos pár nappal a Tárki előtt mért, a cég a Fidesznél öt százalékpontos csökkenéssel 30 százalékos népszerűséget mért. A kormány házi tanácsadója, a Századvég november végén felvett adatai négy százalékpontos népszerűségcsökkenést mutattak, azonban itt komoly módszertani aggályok miatt több szakértő is felvetette, hogy a Habony Árpádhoz köthető cég valamit el akar hallgatni. Egy másik kormányközeli cég, a Nézőpont november elején mért utoljára, akkor az egy hónappal azelőtti 32-ről 29 százalékra csökkent a kormánypárt népszerűsége.
A Fidesz népszerűségvesztésének megállapításához minden közvélemény-kutató hozzátette, hogy az elpártolt szavazókból egyik ellenzéki párt sem tudott tömegeket elszipkázni.