Január elsejével az ombudsmani hivatal munkatársai véletlenszerűen megjelenhetnek fogvatartási helyeken, és ott vizsgálatot folytathatnak majd kínzás és más embertelen bánásmóddal kapcsolatban - jelentette be Székely László, az alapvető jogok biztosa az MTI híradása szerint.
Az ombudsmani hivatal bízik benne, hogy már csak annak is preventív hatása van, hogy a feladatot ellátó hivatali főosztály munkatársai bármikor megjelenhetnek fogvatartási helyeken, amelyekbe a büntetés-végrehajtási és rendészeti intézményeken túl minden olyan hely beletartozik, ahol valamilyen hatóság utasítása alapján tartózkodnak ellátottak, betegek. Ilyenek például a katonai, rendőrségi fogdák, szociális és egészségügyi intézmények egyes részlegei - négyezer ilyen hely van Magyarországon. A büntetés-végrehajtás intézményeiben körülbelül 18 ezer fogvatartott ember lehet. A jövő évi ellenőrzési terv titkos, csak annyit árultak el, hogy 22 fogvatartási hely ellenőrzését tervezik, köztük magánfenntartású intézményeket is .
Fliegauf Gergely, az ombudsmani hivatal nemzeti megelőző mechanizmus főosztályának vezetője beszélt arról, hogy nemzetközi szervezetek megállapítása szerint Magyarországon a kínzás "nem szisztematikus". Mint mondta, hiányosságok mutatkoznak azonban a fogvatartási körülményekben, valamint gond a fogvatartottak közötti erőszak eltűrését, illetve a börtönök túltelítettségét illetően, ami Magyarországon 140 százalékos.
A vizsgálódás fő formái a bizalmas interjúk lesznek. A megismert tények és adatok alapján jelentéseket készítenek majd. Ezeket nyilvánosságra hozzák és megküldik az ügyészségnek - közölte Fliegauf Gergely hozzátéve, hogy nem az lesz a dolguk, hogy egyedi eseteket feltárjanak, de előfordulhat, hogy büntetőfeljelentéssel kell majd élniük.
Magyarország több mint 25 éves csatlakozott a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések, bánásmód elleni ENSZ egyezményhez, amelynek fakultatív jegyzőkönyvét az Országgyűlés 2011-ben iktatta törvénybe. Ennek előírása értelmében kell létrehozni és működtetni egy nemzeti megelőző mechanizmus elnevezésű rendszert. A feladattal az Országgyűlés az alapvető jogok biztosát bízta meg.
Éppen az ombudsman bejelentésével egyidőben döntött a Kecskeméti Törvényszék annak a két izsáki rendőrnek az ügyében, aki tavaly kihallgatás közben halálra vert egy erdélyi magyar férfit az izsáki rendőrörsön. A bíróság ítélete szerint Bodor Viktor elsőrendű vádlottat életfogytiglanra, egykori kollégáját, a szintén rendőr Bimbó Csongort pedig 20 év fegyházbüntetésre ítélték.
A két rendőr 2013. április 8-án az izsáki rendőrőrsön több órán keresztül olyan súlyosan bántalmazta a lopás miatt előállított Bara Józsefet, hogy az belehalt sérüléseibe. Bara Józsefet egy ismerőse gyanúsította meg lopással Orgoványon. A rendőrök megbilincselve bevitték az őrsre, ahol bezárt ajtó mögött két órán át vallatták.
A vádirat szerint a férfinak több ütés érte a mellkasát. A székkel is felborult, de ezután is ütötték és gumibotozták. Később rosszul lett, majd elvesztette eszméletét. Megpróbálták újraéleszteni, és mentőt is hívtak hozzá, de ez már nem járt sikerrel. A férfi többek között tüdőzúzódást, szegycsonttörést és sorozatos bordatöréseket szenvedett, halálát zsírembólia okozta.