Ötvenezren lehetnek, akik a diplomájukat nyelvvizsga hiányában nem tudják átvenni. Egyelőre azonban hiába a négymilliárd forintos kerettel elindított Diplomamentő, eddig legfeljebb minden tizenkettedik nyelvvizsga nélküli „majdnem diplomást” sikerül bevonni a programba, amelyet váratlan gyorsasággal lezárna a lebonyolítással megbízott Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit (OFA) Kht.
Hasznos kezdeményezés volna, pénz is van rá, ám a rosszul végzett felmérés, rugalmatlan szervezés miatt sokkal kevesebb embert segít diplomához a Diplomamentő program, mint lehetne – állítják nyelvoktatás szakmai szervezetei. Az OFA túl aprólékosan akarta szabályozni a tanfolyamok országos elosztását, olyan adatokra építve, amelyek pontatlan képet nyújtanak a képzőhelyek és a hallgatók igényeiről. A múlt héten már az is felmerült, hogy a program előbb lezárul, mint tervezték.
A program angol, német, francia nyelvtanfolyamokat kínál, 120, 180 és 240 órás csomagban. Előfeltétel, hogy a jelentkezőnek már csak a nyelvvizsga hiányozzon a diplomájához, jelenleg ne legyen tanulói jogviszonya, és B1-es, alapfokú nyelvtudással rendelkezzen. Ennél alacsonyabb szintről ugyanis 240 óra alatt nem lehet eljutni a diplomához szükséges középfokú szintre.
Az önbevallásra építve osztották fel a jelentkezőket a három nyelv különböző hosszúságú tanfolyamaira.
A nyelviskoláknál végül meg is jelent hatezer diák fele azonban az iskolák saját – teszten alapuló – felmérésén már nem érte el a minimális tudásszintet. Így csupán háromezren tudtak beiratkozni.
A problémát fokozta, hogy a tanfolyamok földrajzi kiosztását is az OFA alakította ki, állítólag a jelentkezők állandó lakcíme alapján. Arra azonban nem gondoltak, hogy sokan közülük egészen máshol élnek, dolgoznak, mint ahová be vannak jelentve, így nem feltétlenül tudnak részt venni a városukban meghirdetett tanfolyamokon.
„Az OFA állítása szerint a hallgatók maguk jelölhették meg, hogy melyik városban tudnának részt venni a tanfolyamokon, azt nem az állandó lakcímek alapján határozták meg” – mondta ugyanakkor a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) vezetője, aki a szervezet képviseletében októberben és a múlt héten is találkozott az OFA-t vezető Pákozdi Szabolccsal.
Ha ön regisztrált a Diplomamentő programba, írja meg tapasztalatait! erre az e-mail címre. Olyanok leveleit is várjuk, akik érintett lennének, de mégsem kívánnak élni az ingyenes nyelvtanfolyamok lehetőségével. Adataikat bizalmasan kezeljük.
Ha ez így van, akkor a képzőknek valamivel könnyebb dolguk lehet a tanfolyamok megszervezésénél, bár Légrádi Tamás szerint így is talán túlzott optimizmusra vall az OFA részéről, hogy december 31-ig tízezer, tanfolyamra eredményesen bejelentkezett hallgatót várnak.
„Viszek egy pezsgőt Pákozdinak, ha ez sikerül”
– mondta a NYESZE vezetője, aki meglepve, de örömmel hallotta azt is az OFA vezetőjétől, hogy a szervezet végigtelefonálta mind a 25 ezer diákot, akik már regisztráltak a Diplomamentőbe, de még nem vesznek részt a tanfolyamokon.
„Lehet, hogy az OFA-nak megvannak azok az erőforrásai, amelyekkel ilyen gyorsan elvégezhető egy call-centeres feladat” – kommentálta mindezt Légrádi, megjegyezve, hogy az OFA munkatársaival kapcsolatban, akik a program koordinálásáért felelnek, a képzőknek nagyon jó tapasztalataik vannak, értik a feladatukat, és jól végzik a rájuk bízott munkát.
A Diplomamentő programban azok vehetnek részt, akiknek kizárólag a nyelvvizsga az akadálya a diplomájuk átvételének, és jelenleg nincsen tanulói jogviszonyuk.
Bár a tanfolyamok ingyenesek, a jelentkezők bukhatnak vele: a hallgató kötelezettséget vállal arra, hogy a tanfolyam után 2015 végéig leteszi a középfokú komplex nyelvvizsgát. Erre három lehetősége van, de minden próbálkozást a hallgatónak kell fizetnie. (Kivéve a regisztrált munkanélkülieket, akiknek az első nyelvvizsgadíját a program állja.) Ha harmadszorra sem sikerül letenni a nyelvvizsgát, úgy a program díjának felét a hallgató köteles befizetni.
„Angolból 50 százalékos a feltöltöttségünk Budapesten, Pest megyében 20. Németből 20 százalék a fővárosban, míg a megyében jelentkezők híján egy tanfolyam sem indulhatott el ” – mondta névtelenséget kérve a programban szereplő egyik fővárosi képző. A néhány száz, majdnem diplomás hallgató képzését vállaló intézetnél úgy vélik, emiatt csak kisebb részben okolható az előírt alapfokú nyelvtudás. A jelentkezők 80 százaléka ugyanis ennek a követelménynek megfelelt.
„Egyszerűen nincs elég jelentkező a programra. Akik mégis eljönnek, azok közül sokan pedig végül azért állnak el a tanfolyamtól, mert úgy érzik, az órákat nem tudják összeegyeztetni munkaidejükkel”. A szakember azonban az OFA-t nem vádolja rugalmatlan szervezéssel, ellenkezőleg, készséges együttműködést tapasztalt vele kapcsolatban.
Igaz, az kissé váratlanul érte a képzőket, hogy minden jövőre induló programot még idén kell meghirdetni és a diákok számára is december 31-re húzták meg a jelentkezési határidőt. Az iskolák egy hét alatt végül le tudták adni a jövő évi programtervet – a hirdetés ütemezése már az OFA feladata –, de üdvözölnék, ha legalább a jelentkezési határidőt későbbre tolnák az év végénél.
Ugyanakkor az OFA lassabban utalja át a pénzt a képzőknek az elgondoltnál. A megkérdezett iskola kifizetési kérelméből még a jóváhagyottakat sem teljesítették, és úgy tűnik, idén erre már nem is kerül sor.
A képzők szerint meg kellene fontolni, hogy alacsonyabb szintű nyelvtudással is engedjenek hallgatókat a programba. Igaz, ez 240 óránál jóval hosszabb tanfolyamokat tenne indokolttá, viszont növelhetné a „megmentett diplomák” számát.
A NYESZE vezetője szerint is a hosszabb,
Ez a kvóták megőrzésével lehetséges is lenne, például a végül el nem indult német, francia és 120 órás angol tanfolyamok rovására. Légrádi ezen kívül hasznosnak tartaná, ha érdemben erősödne a kampány a Diplomamentő körül. Nem csak PR-cikkekre és hirdetésekre volna szükség, hanem arra, hogy a bejelentkezett, de tanfolyamon még nem résztvevő 25 ezer embert – akiket az OFA körbetelefonált – célirányosan informálnának arról, hogy lakhelye – vagy a jelentkező által megadott település – közelében hol, mikor indulnak tanfolyamok. „Adatbázisban vannak a hallgatók, jól körbehatárolható célcsoportról van szó."
„Utólag már nem is bánom, hogy nem nyertünk” – vallotta meg a szegedi Matrix CBS Kft. tulajdonosa, a program körüli bizonytalanságra utalva. Balogh Mónika a 2006 óta működő, nyelvvizsgahelyként is akkreditált iskola pályázatára hivatalosan csak elutasító választ kapott, részletes indoklást nem. „Kértük a részletes értékelést, de 25 nap múlva csak azt a választ kaptuk az OFA-tól, hogy azt nem áll módjukban elküldeni, de személyesen megnézhetem Budapesten. Rutinos pályázóként nem akartam további költségekbe verni magam, bár nem értem, miért nem lehet elküldeni fénymásolatban néhány A4-es lapot” – mondta Balogh.
A pályázatnak nem voltak megkerülhetetlen, nyelviskolákra vonatkozó szakmai szempontjai, azok csupán az értékelést befolyásoló elemek voltak. Ugyanakkor mínusz pontot jelentett, ha a pályázó nem végez OKJ-s képzést, noha nem világos, hogy a nyelvoktatásnál ez miért volt szempont. Az keveset nyomhatott a latban, hogy Balogh iskolája nyelvvizsgahelyként is akkreditálva van.
Szegeden többek között két budapesti iskola is nyert, egyikük egy helyi, nem túl ismert nyelviskolával állt össze a programok lebonyolítására, onnan érkeznek az oktatók is. „Korábban nálam egy kaposvári nyelviskolából érdeklődtek, hogy bérbe adnám-e a termet, de nem tudom, hogy végül nyertek-e”.
A sok vitát kiváltó TÁMOP 2.1.2-es pályázatok után a kiíró úgy döntött, ezúttal nem lehet alvállalkozókat alkalmazni. „Akkor ugyanis sok olyan nyertes volt, amelyiknek szakmai tapasztalata nem volt, csak kapcsolatai. Egyszerűen zsebre tették a megnyert pénz harmadát-felét, és a maradékból elvégeztették a munkát más nyelviskolával” – emlékeztetett Rozgonyi Zoltán. A Nyelvtudásért Egyesület vezetője szerint azonban a gyakorlatban – mint a szegedi példa is mutatja – most is vannak alvállalkozók a láncban. Csak ezúttal a fővállalkozó közvetlenül fizeti a partner nyelviskola oktatóit, míg magának a szervezésben részt vevő nyelviskolának más címen ad pénzt az együttműködésért.
Ennek ellenére a Rozgonyi úgy véli, hogy a TÁMOP 2.1.2-höz képest ezúttal szakmailag megfelelőbb képzők nyertek a pályázatokon, bár így is nagy eltérések lehettek a nyertesek között a megszerzett lehetőségek között. „Volt, aki megyeszékhelyeken és a fővárosban kapott jogot tanfolyam indítására néhány száz fő részére, míg más, akár budapesti képző csak az országban szétszórva kapott erre módot, olyan helyeken, ahol kicsi az esély a kapacitás feltöltésére” – mondta a Nyelvtudásért Egyesület vezetője.
Így látja a NYESZE vezetője is. A programban részt vevő 43 iskola fele képviselteti magát az érdekvédelmi szervezetben, de Légrádi szerint a NYESZE-n kívüliek között is vannak megbízható, komoly képzők. Ugyanakkor elmondta, így is akadt a Diplomamentőben olyan képző, amellyel szemben vannak a szakmán belül kifogások.
Légrádi szerint ezek az iskolák kevésbé komolyan mérik fel a potenciális hallgatók tudásszintjét, mert sokkal fontosabb a kvótájuk feltöltése, mint az, hogy a kimenetnél a résztvevők valóban megtanuljanak középfokon az adott nyelven. Igaz, ha 20 százaléknál magasabb lesz a sikertelenül vizsgázók aránya, az OFA visszatartja a kifizetendő összeg utolsó részét, de egy ilyen képzőnek
Az alacsonyabb szintről indulók bevonása azonban hátrányosan érinti azokat a velük tanulókat, akik valóban megütik a Diplomamentő által elvárt bemeneti szintet, hiszen így a tanfolyam lassabban halad. Emellett ezzel a hallgatókat nem jól felmérő iskolák
Légrádi bízik benne, hogy az OFA végül kitolja a december 31-re meghúzott jelentkezési határidőt. Elvégre a szervezet 13 ezer hallgató képzésére kapott keret felett rendelkezik. Így, ha az év végéig sikerül is a tanfolyamokra beszervezni az OFA által áhított 10 ezer embert, még mindig van háromezer, akire eredetileg az OFA számított.
A NYESZE vezetője arra is felhívta figyelmet, hogy a nyáron
Az OFA az írásban elküldött kérdéseinkre az ígéret ellenére mindeddig nem válaszolt.