A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint teljesíthető az a cél, hogy a ciklus végére meglegyen az egymillió új magyar állampolgár. Semjén Zsolt az MTI-nek adott interjúban fejtette ki: év végére meglesz a 700 ezredik állampolgársági kérelem és a 650 ezredik esküt tett polgár.
Kitért arra is, hogy a honosításnál további szigorítás nem indokolt, kisebb korrekciók lehetnek. A kormányfő helyettese azt mondta: kezdetben a külhoni kérelmezők mentek intézni a honosítást Magyarországra később a konzulátusokra, most már kihelyezett konzuli napokat tartanak, a diaszpórában pedig konzulok járják a magyar lakta városokat. A kérelmek száma számottevően nem csökkent - hangsúlyozta.
Korábban részeltesen írtunk arról, hogy a hebehurgyán megalkotott kettős állampolgárság, hivatalos nevén az egyszerűsített honosítás hogyan hozta törvényszerűen magával azt, hogy oroszok, ukránok tömegével kaphattak magyar állampolgárságot. Erre kiterjedt maffiahálózatok jöttek létre Ukrajnában, Oroszországban és nálunk is.
Ukrán maffia osztja tízezrével a magyar állampolgárságot + Ma is jönnek a hamisított magyarok + Elismerte az államtitkár az állampolgárságos csalásokat + A rendőrség hirtelen lecsapott egy állampolgárság-csalóra + A kútmérgező Index hagyja abba. A pénzen vett letelepedés-listára a Dominikai Köztársaság és a Saint Christopher és Nevis Államszövetség közé mégsem ezzek, hanem a letelepedési kötvénnyel kerültünk fel.
Rákérdeztem a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal illetékeseinél, ám azt a választ kaptam, hogy mivel ők most költöznek, ezért nincs több idejük foglalkozni az Ön kérésével. Lehet érdemes lenne közvetlenül felvenni a kapcsolatot, hátha nagyobb sikerrel jár.
– ilyen és ehhez hasonló válaszokat kapunk azóta, hogy kikértük a honosítással kapcsolatos legfontosabb adatokat. Választ hónapok óta nem kaptunk, ezért is írtuk azt, hogy
A Miniszterelnökség mindent megtesz, hogy ne kelljen kiadnia azokat az adatokat, hogy mikor melyik településen hányan kérelmeztek kettős állampolgárságot, és közülük hányan kapták is meg.
Szerinte annyira egyszerű az eljárás, amennyire a teljes biztonság mellett lehet. Az esetleges visszaélésekről azt mondta: egyes államoknak nem tetszik, hogy területükön sok magyar van, akiket sikerül "a félig-meddig asszimilációs állapotból" visszahozni és identitását megerősíteni. Az ellenérdekelt politika sok esetben titkosszolgálati eszközökkel él, dezinformál, de ezzel együtt sokkal kevesebb a visszaélés, mint amire ennek figyelembevételével számítani lehetett.
Kiemelte: akinek tudomása van visszaélésekről, annak feljelentési kötelezettsége van, ha ezt elmulasztja, ő is bűncselekményt követ el. Semjén Zsolt arra a legbüszkébb, hogy a három nemzetpolitikai kérdésben teljes a nézetazonosság az összes magyarországi párt és a társadalom körében: a határon túli magyarságnak jár az állampolgárság, a szavazati jog és az autonómia. 2014-ben a környező országokban tartott választásokon mindenütt megerősödött a magyarság - mondta.
Semjén Zsolt korlátozott optimizmussal néz az új román államfővel való együttműködés elé, úgy véli, Klaus Iohannis szebeni polgármesterként nem sok érdeklődést mutatott a magyarság ügyei iránt. Szerinte a román elnök nem tagadhatja az autonómia legitimitását, mert ez Nyugat-Európában elvitathatatlan. Kitért arra, hogy a román belpolitikában a magyarellenességet ütőkártyaként használhatják. Példaként a Mikó-kollégiumot, a magyar himnusz éneklésért kiszabott bírságot említette. A legnehezebb és legveszélyeztetettebb helyzetben a kárpátaljai magyarok vannak, kitéve a háborús helyzetnek és az ukrán nacionalizmusnak - mondta Semjén Zsolt.
Semjén Zsolt kiemelte a diaszpórának szóló Kőrösi Csoma Sándor programot, amellyel 100 fiatal utazhat ki a világ magyarságához. Szerinte Magyarországnak hasonlóan kell cselekednie, mint Izraelnek, meg kell védenie a diaszpóráját bárhol a világon.
A miniszterelnök-helyettes, egyben a KDNP elnöke a kormánypártok népszerűségvesztéséről azt mondta: egy választás után mindig van egy "győzteshez húzás", vannak irreális várakozások, majd utána egyfajta természetes leporladás. Ugyanakkor több kommunikációs hiba is történt, ezek között említette az internetadót, amiből nem kell presztízskérdést csinálni - mondta. A tiltakozásokat komolyan kell venni, a tiltakozásokat komolyan kell venni, párbeszédre van szükség - hangsúlyozta.
Úgy látta:
A tiltakozások legalább annyira szólnak az ellenzék ellen, amely ha életképes lenne, akkor képviselni tudná a tüntetők álláspontjait a parlamentben.
A jövő februári veszprémi időközi választás tétjéről azt mondta, hogy lényegileg már mindent elfogadtak, amihez kétharmadra volt szükségük, de ez a többség egyszerűbbé teszi a törvényalkotási munkát. A baloldal szerinte romokban hever, hiteltelen emberek tovább faragták a szocialista pártot, amely nem tudja a kormánnyal szembeni protest (tiltakozó) véleményeket és csoportokat "becsatornázni".