A 2010 óta tartó kormányzati időszakban egyértelmű cezúrát jelent a harmadik Orbán­ kormány hivatalba lépése. A korábbi időszakra a jogi természetű viták voltak jellemzőek. A külpolitikai kérdések megjelenése, hazánk külpolitikai orientációjának megkérdőjelezése a vitákban új keletű fejlemény – mondta az Indexnek Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke.

Magyarország megítélése minden kétséget kizáróan romlott. Ez a tény nem vitatható. Különösen nagy probléma, hogy azokban a körökben is romlott a helyzet, ahol az elmúlt négy évben határozottan kiálltak mellettünk. Itt a közép-­európai szövetségeseinkre gondolok

– válaszolta Németh arra a kérdésünkre, hogy megítélése szerint milyen mértékben romlott Magyarország nemzetközi megítélése az elmúlt fél évben.

Arra a kérdésre, hogy hogyan állunk most az előző Orbán-­kormány idejére jellemző megítéléshez képest, az ország mostani uniós ázsióját hányasra értékelné, Németh azt válaszolta: "Annak most a felénél tartunk." Ugyanakkor szerinte amikor a magyar kormány egy-egy nagyobb jelentőségű újítást, változtatást hajt végre, annak mindig ára van, amit be lehet vállalni.

Az alapkérdés az, hogy ez az ár megéri­-e – ezt kell a mindenkori magyar politikai vezetésnek mérlegelnie

– mondta.

A külügyminisztériumban végigvitt viharos átalakításokról is kérdeztük, ebben a kérdésben Németh derűlátóbb. "Az biztos, hogy nagykövetek most is dolgoznak, próbálkoznak, végzik a munkájukat. A nagyköveti karról alapvetően jó véleménnyel vagyok. A mostani átalakítások sem érintették hátrányosan a kar minőségét, jelentős részben kaptak missziót kaptak olyan emberek, akik korábban is vezetők, nagykövetek voltak" – mondta. Szerinte most "eljött a konszolidáció ideje", ugyanakkor a tárca felelőssége, hogy külpolitikai doktrínát, stratégiát alkosson.

Sajtóhírek szerint a magyar nagykövetségek ugyan sorra kapják a kritikákat a fogadó államoktól, de ezeket állítólag már nem is merik továbbítani a diplomaták az adminisztráció vezetőinek, így Szijjártó Péterhez és Orbán Viktorhoz sem jutnak el a bírálatok. Németh azt mondta, hogy amikor ő felügyelte az apparátust (beleértve a hírszerzést is), akkor az volt az alapelvük, hogy – az ördög ügyvédjeként – a lehető legnyíltabban kell beszélniük az aggasztó politikai fejleményekről. Arról, hogy mostanában is megjelennek-­e a kritikai vélemények a követségekről érkező táviratokban, mint mondta, a kormányt kell megkérdezni, mert neki nincs róla információja. De szerinte a jelentések alapján a hírszerzésnél biztos, hogy nincs ilyen probléma.

A kitiltási ügyről Németh megjegyezte, hogy ahogy arra sor került, az "felettébb szokatlan" volt.

Nem szerencsés, ha úgy hoznak hírbe valakit korrupciós váddal, hogy nem adják meg az esélyt a védekezésre

– utalt Vida Ildikó NAV-elnök esetére. Németh Zsolt szerint egy szövetségesi viszonyban elvárható, hogy a felek tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy csak megalapozott vádakkal álljanak elő. "Én sem vagyok meggyőződve arról, hogy a konkrét személyek esetében az Egyesült Államok tényleg megvizsgálta a vádakat. De természetesen látom, hogy az egész ügynek van egy kontextusa: Ukrajna, Putyin, Déli Áramlat, Paks. Ez azonban nem mentesíti a szövetségeseket, hogy tiszteletben tartsák az íratlan eljárási szabályokat."

Németh örülne annak, ha az egész kitiltási ügy jogi útra terelődne. "Az amerikai ügyvivő feljelentésének kezdeményezésével talán egyértelműsítette ezt Magyarország, és remélem, ebből Washingtonban is le fogják vonni a megfelelő következtetéseket a jövőre nézve, és normális mederbe kerülhet az ügy". Arra a kérdésünkre, hogy nem tartja-e abszurdnak, hogy Orbán Viktor egy jogilag nonszensz lépés megtételére kényszerítette a NAV-elnököt azzal, hogy Goodfriend feljelentéséhez kötötte Vida Ildikó hivatalban maradását, Németh azt válaszolta: "A kitiltási ügy sajátossága, hogy abnormális lépésekre születtek adott esetben abnormálisnak minősíthető reakciók, ezért nehéz normatív ítéleteket kialakítani az üggyel kapcsolatosan." Németh azt is mondta, hogy a kormányfő helyében ő nem nyilvánosan, hanem egy magánbeszélgetés keretében kérte volta a NAV elnökét arra, hogy jelentse fel Goodfriendet.

Az amerikai­-magyar kapcsolatokat Németh egy mély válságban lévő házassághoz hasonlította.

Ez a házasságkötés óta a legmélyebb válság, olyan állapot, amikor a felek néha teljesen elvesztik a józanságukat és az önkontrolljukat. Ilyen volt például McCain szenátor esete. De szerintem nem lehet minden felelősséget az amerikaiakra terhelni. Kettőn áll a vásár

– mondta. Szerinte a viták kiélesedése alapvetően a biztonságpolitikai kérdésekre vezethető vissza: a NATO-ra, Oroszországra, a Déli Áramlatra.

Németh szerint alapkérdés, hogy a korrupcióellenes harc végül milyen formát fog ölteni, és kormányközi együttműködés tárgya lesz, vagy politikai nyomásgyakorlásra akarják­ felhasználni. "Tény, hogy itt Közép­-Kelet-­Európában még nem találtuk meg a csodaszert a korrupció ellen, ezért akár segítséget is igénybe vehetünk, de ha szimpla politikai eszközként használják a korrupcióellenes fellépést, akkor ez nem fog menni" – mondta Németh Zsolt.

Arra a kérdésünkre, hogy nem érzi-e aggasztónak, hogy miközben az euroatlanti közösség és szövetségi rendszer tagjai vagyunk, lassan a szövetség ellenségei lesznek Magyarország barátai, az Egyesült Államok pedig az ellenség, Németh azt mondta, "a putyini retorika rendkívüli mértékben jelent meg".

Feltételezések, vádak fogalmazódnak meg kölcsönösen. Amerikai részről például az, hogy Magyarország kiemelt partnere Oroszország lenne. Ugyanakkor az Amerikáról szóló hazai retorika vészesen kezd emlékeztetni a putyini retorikára. Gondolok azokra a kijelentésekre, miszerint Amerika legfőbb törekvése az, hogy megossza Európát és Oroszországot.

Németh szerint ez a helyzet feloldható lenne, ha Oroszország felé a Nyugat ésszerű politikai ajánlattal állna elő. "Vannak olyan nézetek, miszerint le lehet győzni Oroszországot, csak ehhez kellő fegyver, határozottság, pénz kell. De tisztában kell lenniük a nyugati szövetségeseinknek is azzal, hogy Oroszországot nem lehet legyőzni katonailag, de még gazdaságilag sem. Érdemi és egységes ajánlattal kell Oroszország irányába a Nyugatnak előállni. Nem világos most, hogy koncepciók versenye vagy munkamegosztás zajlik ebben az ügyben az Egyesült Államok és Európa között."

Németh szerint az a nyugati kritika, miszerint Magyarország "Putyin európai lerakata", csak vádaskodás. "A putyini politikai megközelítésnek a magyar politikába való beemelését legfőképp a Jobbik végzi. A Jobbik minden konkrét kérdésben, legyen szó Ukrajnáról, energetikapolitikáról, civilekről vagy a transzatlanti szövetségről, egyfajta közvetítőként jelenik meg a magyar politikai életben. Ezzel valójában egy rendpárti szemléletet próbál a magyar politikai életbe becsempészni" – magyarázta. Arra kérdésünkre, hogy ennek fényében mi a véleménye arról, hogy Orbán Viktor az orosz modellhez hasonlóan regisztrálná a külföldi pénzeket kapó civil szervezeteket, Németh azt válaszolta:

Akár a civil, akár a kitiltási ügyben az az alapvető érdekünk, hogy a Nyugat irányába ne újabb falakat húzzunk fel, ne az előítéleteket erősítsük. Mi ne kitiltsunk, hanem meghívjunk és vendégül lássunk! Mert valójában az Putyinnak a módszere, amelyik vádol, amelyik kitilt, amelyik viszontkitilt.

Végül szóba került a kémkedéssel meggyanúsított Kovács Béla ügye is, mivel a jobbikos politikus ügyében már akkor javában dolgozott a titkosszolgálat, amikor Németh a hírszerzést felügyelte. Arra voltunk kíváncsiak, hogy Németh helyénvalónak tartja-e azt, hogy miközben az amerikai kitiltási ügy miatt Goodfriendet folyamatosan berendelik a külügybe és feljelentik, addig a Kovács-ügy kirobbanása óta egyetlen orosz diplomatát sem utasítottak ki az országból, de még a külügybe sem rendelték be a nagykövetet, noha a titkosszolgálatnak állítólag konkrét bizonyítékai vannak a kémkedésről. Ez pedig arra utal, hogy az oroszokkal jelenleg nem merünk úgy keménykedni, mint az amerikaiakkal.

"Egyet tudok érteni a kérdésben megfogalmazott elvárással" – válaszolta erre Németh. Szerinte jó irány volt, hogy a Legfőbb Ügyészség kérte az Európai Parlamenttől Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését. "Ezen az úton tovább kell mennünk. Az állam részéről egyértelműen megfogalmazódott a vád, miszerint Kovács Béla külföldi érdekeket szolgált, és erről az útról az államnak nem szabad visszafordulnia. Meg kellene találni a módot arra is, hogy Kovács ne bújhasson a mentelmi joga mögé" - mondta.