A Sándor-palota után a New York-i ENSZ-székház meghódítását célozta meg Áder János. A köztársasági elnök – bár erről eddig nyíltan nem beszélt – már be is indította a kampányát a szervezet főtitkárságért. Ez a magyarázat arra, miért kezdett nemzetközi szinten is foglalkozni a klímaváltozással és a fenntartható fejlődéssel a csornai politikus, aki néhány éve még ki sem ejtette a száján azt a szót, hogy környezetvédelem.
Áder János hétfőn általános megrökönyödést okozott a Sándor-palotában a nagy erőkkel felvonuló sajtó köreiben, amikor kiderült, semmilyen belpolitikát érintő bejelentést sem tesz a titokzatoskodva meghirdetett elnöki sajtótájékoztatóján. Az államfő az aktuális politikai kérdések helyett váratlanul arról kezdett beszélni, hogy milyen komoly problémának tartja a globális környezetszennyezést és a klímaváltozást, ezért hivatalában új osztályt hoz létre. A Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóság vezetését pedig Kőrösi Csaba volt ENSZ-nagykövetre bízza.
Nem egyszerű aránytévesztés volt, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) egy új igazgatóság felállítása miatt a Várba csődítette a teljes magyar sajtót.
Az Index információi szerint Áder csapata a környezettudatos államférfi imázsának felépítésén dolgozik. A bejelentés egy nagyobb terv része, amellyel az államfő már a mandátumának 2017-es lejárta utáni időkre építi az alapokat.
Úgy tudjuk, hogy Áder nem kispályázik: az ENSZ-főtitkári jelölést célozta meg magának. Ahhoz azonban, hogy magyar főtitkárjelöltként karrierjét nemzetközi pályára állíthassa, szüksége van egy nemzetközi szinten is értelmezhető szakpolitikai háttérre. Erre találták ki a környezetvédelmet.
Áder fideszes politikusként nem sok affinitást mutatott a téma iránt, az Országgyűlésben elmondott beszédeiben éveken át egyszer sem hangzott el se a környezetvédelem, se az egészségügy kifejezés, 2009-ben azonban uniós képviselő lett, és az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságában kapott helyet. Brüsszelben végül két környezetvédelmi témában exponálta magát: az egyik a verespataki bánya ciánszennyezése volt, a másik pedig az éghajlatváltozás.
Az elmúlt hónapokban, államfőként viszont egyre többször lépett fel a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem propagátoraként. Áder tavaly több nemzetközi környezetvédelmi konferenciára is elment, majd hosszú beszédet mondott a parlamentben, egy hónapja pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartott előadást. Ott nemzetközi összefogást sürgetett a környezeti problémák megoldása érdekében.
Úgy tudjuk, hogy az ENSZ-karrier lehetőségét éppen a most környezeti fenntarthatósági igazgatóvá kinevezett Kőrösi Csaba csillantotta meg Áder előtt.
Kőrösi korábban rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, állandó ENSZ-képviselő volt New Yorkban. Az ő posztját azonban a Szijjártó Péter által fémjelzett új külpolitikai irányzat fenyegette, ezért neki is jól jött a KEH-ben létrehozott új vezetői állás.
Áder esetleges ENSZ-beli jelölésének realitását alátámasztja, hogy a főtitkári poszt betöltésének íratlan szabályai szerint most Kelet-Európán lehet a jelölés sora. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár posztjáért már tavaly megindult az utódlási harc, jóllehet a dél-koreai politikus mandátuma csak 2016 végén jár le. A nemzetközi szervezet élén európai politikus évtizedekkel ezelőtt állt – az osztrák Kurt Waldheim 1972–81 között töltötte be a posztot –, Kelet-Európa azonban a vasfüggöny miatt az ENSZ alapítása óta kimaradt a jelölésekből.
Tavaly már ismertté vált, hogy többek között az ENSZ közgyűlésének volt elnöke, Vuk Jeremić volt szerb külügyminiszter és Boris Tadić volt szerb elnök, Danilo Türk volt szlovén elnök, az ENSZ egyik volt főtitkárhelyettese, és Jan Kubiš, az ENSZ afganisztáni missziójának szlovák vezetője is lobbizott a megbízatásért. De beszállt a versenyfutásba két nő, Vesna Pusić horvát külügyminiszter és Irina Bokova, az UNESCO jelenlegi bolgár elnöke is. Ha kettejük közül kapná meg valaki a nagyhatalmak támogatását, ő lehetne az ENSZ első női főtitkára.
A kelet-európaiak közül – egyelőre – ők lennének Áder riválisai, de lehet, nem csak velük kell majd megküzdenie a csornai politikusnak. A hírek szerint ugyanis a köztársasági elnöknek fideszes párttársait is meg kell barátkoztatni a gondolattal, mert eddig más jelöltekben gondolkodtak.