A teljes anyagi ellehetetlenülés miatt a tanév kellős közepén megszűnik egy alapítványi gimnázium és egy szakképző iskola Szegeden. A szegedi Rogers Gimnáziumot és a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskolát az Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány tartja fenn.
A két iskolába összesen 1100 diák jár. Mintegy kétharmaduk felnőttképzésen vesz részt, ezért csak körülbelül száz tanköteles korú diákjuk van. A Csongrád megyei kormányhivatal megkezdte annak felmérését, hogy a tanköteles korú diákok melyik iskolákba mehetnek át, közölte az MTI-vel Varga Márta, a kormányhivatal kommunikációs vezetője. A kijelölt iskolák nem tagadhatják meg a hozzájuk jelentkezők felvételét, de a szülők és a tanulók dönthetnek arról, hogy a kijelölt iskolákban folytatják-e a tanulmányokat vagy - a szabad iskolaválasztás jogával élve - másik iskolába jelentkeznek át. Erre tanév közben is van lehetőség.
A gimnázium diákjait a Klikhez tartozó szegedi Eötvös Gimnázium fogadná be. Értesüléseink szerint a nem túl jó hírű gimnázium létszámát évek óta nem sikerül feltölteni, így ott van hely. Ahogy egy szegedi forrás az Indexnek elmondta: nem véletlen, hogy a diákok eddig nem az Eötvösbe, hanem a Rogersbe mentek.
Sokkal nagyobb gondot jelent a szakképző iskola diákjainak elhelyezése. Közülük még most is körülbelül 150-en vannak, akinek nem tudnak szakjuknak megfelelő képzőhelyet találni a közelben. A kormányhivatal illetékese azt mondta: akiknek a tanult szakmáját nem oktatják a megye állami intézményeiben, segítenek fölvenni a kapcsolatot a megfelelő képzési profilú, más fenntartásban működő megyei középiskolákkal.
Információink szerint a két iskolában összesen 160 tanár dolgozott. Jelentős részük csak részmunkaidős vagy óraadó volt, így a tanárok egy része nem veszíti el másutt viselt főállását.
A két iskola ellehetetlenüléséhez feltehetően az alapítvány hibája is hozzájárult, írja blogján az egyik szülő, aki részt vett a hétfőn összehívott rendkívüli szülői értekezleten. A Magyar Államkincstár tavaly októberben visszatartotta a szakképző iskola költségvetési támogatását, azaz a diákok után járó fejkvótát. Az alapítvány így közel 100 millió forintot nem kapott meg.
A Magyar Államkincstár ugyanis 2013-ban 50 millió forintos bírságot szabott ki az alapítványra, miután egy 2012-es ellenőrzésen szabálytalanságokat találtak. Az iskola az ellenőrzésen nem tudta bemutatni minden oda járó diák adatlapját. Az alapítvány azt állítja: az adatlapokat a diákok érettségije után egy ügyintéző egyszerűen ledarálta. Az iskola fellebbezett a bírság ellen, de ez a jogi procedúra még hónapokig eltarthat, a pénz viszont mára elfogyott.
Mivel felmerült, hogy az alapítvány fantomdiákok, azaz a képzésekre ténylegesen nem járó diákok után igényelt állami támogatást, a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával az ügyben ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást.
Az alapítvány az iskolák megmentése érdekében új fenntartót keresett. A bencések hajlandók is lettek volna átvenni a két iskolát, de jogértelmezési vita alakult ki arról, hogy a fenntartóváltással jogutód nélkül szűnnek-e meg az alapítványi iskolák. Miután ezt a kérdést csak februárra lehet tisztázni, az egyháznak pedig január 31-éig le kellene adni a normatíva-igénylést, a bencések a bizonytalan helyzet miatt nem mertek lépni.
Úgy tudjuk, a diákok szülei még igyekeznek minden követ megmozgatni, hogy a két intézmény fennmaradásához valahonnan pénzt szerezzenek, de erre nem sok esély van. A Rogers Gimnázium számításai szerint gyerekenként havi 32 ezer forintba kerülne a második félév, de ezt nem tudná minden diák családja vállalni.