Több mint 50 milliós közmű-, bérletidíj- és egyéb tartozást halmozott fel a csókakői idősek otthonát üzemeltető Jobb Otthon Alapítvány, amely egész egyszerűen több mint egy évvel ezelőtt abbahagyta a villany-, víz- és gázszámlák kiegyenlítését az idősotthonban. A fizetés annak ellenére maradt el, hogy az ott lakó idősek az alapítványnak rendszeresen fizetik a havi 89-104 ezer forintos ellátási díjat, amelyet átlagosan 45 millió forint állami normatíva is kiegészít évente. Az alapítvány vezetőjének, Zsigmond Ágnesnek eddig nem voltak problémái emiatt, de ha január közepéig nem rendezi tartozásait, az E.ON kikapcsolhatja a szolgáltatást, a csókakői önkormányzat pedig felmondja az alapítvánnyal kötött ellátási szerződését.
„Bizonyos szempontból ugyanolyan itt élni, mint amilyen a házunkban volt, amit eladtunk, hogy ide költözhessünk. Annyi a különbség, hogy itt egy szobában vagyunk ketten, nincs kert, és rosszabb az étel. Nem ezért jöttünk ide, hanem azért, hogy ne legyünk magunk, hogy kéznél legyen orvos, ápoló, hogy törődjenek velünk" – mondta az otthon egyik lakója Kovács László, aki lényegében mindent magának intéz az otthonban. Ő újította fel a kis szobát, ahol a feleségével él, és ők is takarítanak. Sőt, még orvost is keresett magunknak, miután az otthonba nem jött többet a doktor, mert őt sem fizették ki.
„Ezt még mind el lehetne viselni, ha az ellátás normális lenne. Régebben volt többféle menü, tekintettel voltak az ételallergiákra meg arra, hogy sok lakó cukorbeteg.
Ma már csak annyi választásunk vagy, hogy megesszük-e az ételt, vagy sem. A feleségem cukros, és mivel ezt egyáltalán nem veszik figyelembe, sokszor kihányja az ételt
– magyarázta Laci bácsi, és nyújtotta felém a felesége cukornaplóját, ahol nemcsak a cukormérések eredményeit, hanem az olyan rendkívüli eseményeket is feljegyzik, mint a hányás.
Amikor hat évvel ezelőtt Laci bácsi és a felesége beköltözött Csókakőre, több mint 3 millió forintot fizettek ki a szobájukért. Ezzel elvileg életük végéig lakhatási jogot szereztek az intézményben. Ezenfelül havonta fizetik az egyre emelkedő havi díjat – jelenleg 89 100 forintot –, megveszik a gyógyszereiket, és még 1550 forintot is befizetnek az alapítványnak kábeltévére.
Kiderült azonban, hogy a pénz nem mindig ér el oda, ahová szánják.
Egyik este leültünk volna tévézni, de a képernyőn csak egy hibaüzenet jelent meg. Szerencsére korábban felírtam a kábeltársaság számát, így fel tudtam őket hívni, hogy bejelentsem a hibát. Azt mondták, nem műszaki problémáról van szó, hanem elmaradt a számlák befizetése, ezért kikapcsolták a szolgáltatást
– mesélte Laci bácsi, aki egyébként már többször panaszkodott a polgármesternél és az alapítvány vezetőjénél is az áldatlan állapotokra.
„Többször panaszkodtak nálam az idősek, ez igaz. De tudja, mindig felhívtam a panaszok után az alapítvány vezetőjét, aki megnyugtatott, hogy semmi baj nincs, már rendezték az ügyet. Mindig azt mondta, hogy
az idősek a környezetváltozás miatt nyűgösek, az a bajuk, hogy a konyhán nem úgy főznek, ahogy ők megszokták, ezért nem kell komolyan venni minden panaszukat.
Ettől függetlenül mi komolyan vettük ezeket a panaszokat, de eszközök hiányában nem sokat tudtunk értük tenni" – mondta Csókakő polgármestere, Fűrész György (Fidesz–KDNP) az Indexnek.
A nagy összegű tartozásokról a polgármester sokáig csak mendemondákat hallott, a szolgáltatók ugyanis – üzleti titokra hivatkozva – nem árulták el, hogy mekkora a baj.
Ez csak akkor derült ki számára, amikor Fejérvíz Zrt. hivatalosan megkereste november végén, hogy tényleg baj van. A kezdeményezésükre a Fejér Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala december elején egy válságértekezletet hívott az összes szereplő részvételével. Itt további közműtartozásokra derült fény: az E.ON is hivatalosan bejelentette a követeléseit.
„Amiről tudtam, az a 2013 óta elmaradt bérleti díj, amivel az önkormányzatnak tartoznak. Ez havi 500 ezer forint plusz áfa. Ez egy nagyon kedvezményes bérleti díj, és annak idején maga Zsigmond Ágnes mondta, hogy ennyit tud fizetni az alapítvány, most azonban bíróságon próbálja bebizonyítani a követelésünk jogtalanságát" – mondta Fűrész.
A tartozások azért is maradhattak sokáig titokban az önkormányzat és a felügyeleti szervek előtt, mert az alapítvány néha csepegtetett valamennyi pénzt a hitelezői felé. A Fejérvíz Zrt. például ezért nem szűkítette végül a vezetéket, mások pedig ezért nem kapcsolták ki a szolgáltatást – mondta az Indexnek Csontos Norbert, az idősotthon egykori munkatársa. A tartozások közül ráadásul egy sincs olyan, amit Zsigmond Ágnes elismer valós követelésként. Pereskedni viszont sokba kerül és hosszú ideig tart. Így például a kisebb szereplők, mint a gyógyszerész, aki évekig szállította a gyógyszert az otthonba, de sosem fizették ki teljesen, vagy a kis helyi kábelszolgáltató, aki szintén nem kapta meg a pénzét, inkább kivárnak és reménykednek.
„Azt nem lehet tudni, hogy hol van a hiányzó pénz, csak az a biztos, hogy ott nincs, ahol lennie kéne" – mondta Csontos Norbert, aki egyébként állítása szerint az alapítvány alapítójának a megbízásából azért került oda, hogy rendet tegyen az alapítvány zűrös dolgai körül, és egyenesbe hozza a dolgokat.
Az adóhatóság a feljelentés nyomán szeptember vége óta nyomoz költségvetési csalás ügyében az alapítvány ellen, az idősek otthonában azonban minden ugyanúgy folyik tovább, ahogy eddig. Azzal a különbséggel, hogy Csontos Norbertet kirúgták, és feljelentést tettek ellene.
Zsigmond Ágnes, az alapítvány vezetője egészen máshogy látja a dolgokat. Először annyira zokon vette a hiányzó milliókra vonatkozó kérdésünket, hogy nem is volt hajlandó beszélgetni velünk.
A hiányzó milliókkal az a helyzet, hogy azok nem eltűntek, hanem soha nem is voltak meg!
– mondta napokkal később. Szerinte a tartozásokat részben az okozta, hogy rossz mérők voltak felszerelve az otthonban, így például az E.ON-nak nem lakossági, hanem versenykategóriába sorolt árakat kellett volna fizetniük. Ezért bíróságon vitatják a tartozást a szolgáltató felé. Zsigmond verziója szerint ők a valós felhasználáshoz képest még túl is fizettek. Hogy a gyógyszerész, az orvos vagy a helyi kábelszolgáltató milyen indokkal nem lett kifizetve, arról nem beszélt.
„A munkatársaim kiszámolták, hogy a bentlakóknak havi 170 ezer forintot kellene fizetniük azért, hogy fenntartható legyen az otthon" – mondta Zsigmond az intézmény fenntarthatóságáról. Ez azt jelenti, hogy az egy-két ágyas szobákban, messze nem luxus körülmények között elhelyezett időseknek havi 170 ezer forintba kerülne
Ezt az összeget még kiegészítené az idősotthonok működtetőinek járó normatív állami támogatás, ami a 80-85 embert ellátó a csókakői intézmény esetében évente átlagosan 45 millió forint.
A Zsigmondék által kikalkulált ideális havidíj már első ránézésre is túlzás, más idősotthonok áraival összehasonlítva pedig teljesen valószínűtlenné válik, hogy csak ennyiért éri meg egy otthont működtetni.
Csókakő közvetlen szomszédságában, Bodajkon is működik például egy szintén alapítványi fenntartású, hasonló kapacitású idősek otthona – ami körülbelül ugyanannyi állami támogatást kap, mint a csókakői otthon –, ott havi 84 ezer forint ellátási díjat kérnek az idősektől. Más, Fejér illetve Pest megyei idősotthonokban a bodajkihoz hasonló árakat találtunk, és
Zsigmond Ágnes azt állítja, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) úgy kalkulált, hogy 300 millió forintba kerülne az otthon fenntartása. Az SZGYF-nek küldtünk erről kérdést, de még nem kaptunk választ.
Az alapítvány vezetőjének számításai Csontos Norbert szerint is túlzóak, hibásak. Amikor racionalizálni próbálta az intézmény működését, ő is elkészítette az ideális költségvetést. Ő azt számolta ki, hogy a jelenlegi bevételekkel és a nővérek létszámának az emelésével, jobb minőségű étkeztetéssel, igazi programok biztosításával, egyszóval lényegesen magasabb szintű ellátással is hasznot kellene termelnie az alapítványnak. Hogy hová tűnt a pénz? Csontos erre a következőket mondta:
Eleinte csak azt gondoltam, hogy az alapítvány rossz gazda, nem jól bánnak a pénzekkel, de már nem tudom, hogy mit higgyek.
Mivel az alapítvány honlapja november vége óta folyamatosan „átgondolás alatt áll” és ezért elérhetetlen, a szervezet pénzügyeit csak a bírósági adatbázisban közzétett négy közhasznúsági jelentés alapján lehet feltérképezni. Ami szembetűnő, hogy az évi 320-350 millió forint körüli összbevétel jelentős részét, közel 60 százalékát bérekre és járulékokra költötték 2011 és 2013 között (az alapítványnak összesen körülbelül 90 alkalmazottja van) .
Az alapítvány vezetése valószínűleg megelégelhette a magas bérköltségeket, 2014-ben ugyanis már nem fizettek járulékokat a dolgozók után, ami újabb, körülbelül 50 millió forint eltűnését jelenti
– mondta Csontos, aki ezt a problémát is jelezte az adóhatóságnak. A járulékok elmaradásáról az intézmény könyvelőjét is szerettem volna megkérdezni, ám a kérdés elhangzása után rám csapta a telefont, majd ki is kapcsolta a készüléket, és később sem sikerült elérni. Zsigmond Ágnes mindenesetre tagadta, hogy elmaradt a járulékfizetés.
A pénzügyi beszámolókból az is kiderül, hogy az alapítvány rendszeresen több állami támogatást vett fel, mint amennyire jogosult volt, így évről évre jelentős összegeket kellett visszafizetnie az államkincstárnak. Zsigmond Ágnes állítása szerint ebben semmi különös nincs, ez egy szokásos eljárás, előre ugyanis nehéz megjósolni, hogy hány ellátottjuk lesz. Az alapítvány kasszájában keletkező hiány egyébként megjelenik a dokumentumokban: a 2013-as bevallás szerint az alapítvány 39 millió forinttal tartozik különböző helyekre, saját tőkéjében pedig 57 milliós hiánya keletkezett.
A csókakői idősek otthonát 2005-ben nyitotta meg a Jobb Otthon Alapítvány. A három épületből álló komplexum egy EU-s pályázatra kapott 420 millió forintból épült fel, amelyért cserébe az önkormányzat azt vállalta, hogy 20 évig idősek otthonát fog működtetni az építményben. Az önrészt, 160 millió forintot a beköltöző idősek örökbérleti díjából állták. Az alapítvány a beugrók egy részét éveken keresztül átadta az önkormányzatnak, lényegében bérleti díjként, és amikor már kitermelte az önrészt, új szerződést kötöttek, havi 500 ezer+áfa bérleti díjat megállapítva.
de felelősségre vonni már senkit nem lehetett.
Gyuri bácsi például többoldalas listát is készített az épület hibáiról, amin repedező falaktól és a folyamatos beázásától kezdve az összevissza méretezett és ezért balesetveszélyes lépcsőkön át a pincébe csorgó szennyvízig körülbelül 30 tétel szerepelt.
Az induláskor valamiért jó ötletnek tűnt, hogy az otthon működtetésével egy alapítványt bízzon meg az önkormányzat. Így jött a képbe a Jobb Otthon, amelynek ez már nem az első szociális projektje volt a térségben. Az alapítvány a kilencvenes évek végén vágott bele a szociális ellátás bizniszbe Fejér megyében, amikor az önkormányzatoknak még megérte kiszervezni alapítványoknak a közétkeztetést, a napközi otthonok üzemeltetését és az idősellátást. A Jobb Otthon ebben az időszakban a megye több kistérségében is egyeduralkodó szociális szolgáltatóvá vált, majd amikor a törvényi változások miatt már nem érte meg alapítványok kezébe adni a szociális ellátások megszervezését, megrendült a pozíciója, sorra veszítette el a megbízásokat.
A Jobb Otthon ma is üzemeltet a csókakőin kívül még két idősotthont, két családi napközit, egy tanodát és egy Biztos Kezdet nevű gyerekházat is. Van olyan település is, ahol most készülnek bővíteni az általuk fenntartott idősotthont. Tartozásokat sem csak Csókakőn halmozott fel a szervezet, hanem például a szomszédos Abán is, ahol évekig a közétkeztetés lebonyolításáért volt felelős. A tartozás összegét ott is vitatja az alapítvány, ezért perben áll az önkormányzattal, tudtuk meg az abai polgármestertől.
Zsigmond Ágneséknek azért is sikerült ilyen sokáig kihúzniuk, mert lényegében nincs olyan állami intézmény, felügyeleti szerv, amelynek észre kellett volna vennie vagy észre vehette volna, hogy mi történik a csókakői otthonban.
A probléma az, hogy az ellenőrző szerveket csak a papírok érdeklik. Ha papíron meg van minden, akkor nem kutakodnak tovább
– mondta erről Csontos Norbert. Mivel ugyanis az otthont egy alapítvány üzemelteti, az önkormányzati idősotthonokat felügyelő Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak nem feladata ellenőrizni az otthon működését, ahogy a kormányhivatal szociális és gyámhivatalának sem. Az állami támogatást kiosztó Magyar Államkincstár pedig csak a pénzek felhasználásának jogosságát ellenőrizheti. Tehát azt, hogy tényleg annyi időst gondoznak-e az otthonban, ahány után támogatást igényeltek.
Az alapítványnak pedig nem volt kötelessége az ingatlan tulajdonosának, az önkormányzatnak beszámolni a pénzügyeiről. Egyszerűen nem volt következménye, szankciója, ha ez nem történt meg: nem rendelkezett róla a megállapodás. A megyei szociális és gyámhivatal végül egy írásos bejelentés miatt kezdett el intézkedni december elején.
De a hivatalnak is korlátozottak az eszközei. Amit tehet, hogy ha az idősek élete, egészsége vagy az alapvető jogaik veszélybe kerülnek, visszavonja az idősotthon működési engedélyét, és kötelezi a szolgáltatót – az alapítványt – a szolgáltatásnyújtás befejezésére. Ez viszont azt is jelenti, hogy a szolgáltatást valaki másnak át kell vennie, hiszen az időseket nem lehet magukra hagyni. A csókakői önkormányzat nem kötelezhető az idősek otthona üzemeltetésére, ugyanis a település nagyon kicsi. Törvényileg sincs előírva, hogy idősek otthona legyen benne, így állami támogatás sem jár azért, ha mégis van.
Az egyetlen logikus megoldás, hogy az állam, pontosabban az SZGYF veszi át az otthon üzemeltetését. Ez persze igényel némi szervezést, ezért december elején a Fejér megyei hivatal 30 napos határidőt adott az alapítványnak a helyzet rendezésére, közben pedig az SZGYF felkészült a feladat ellátására. „Az idősek ellátása a helyzet tisztázódásáig is folyamatos lesz" – írta a Fejér megyei szociális és gyámhivatal az Indexnek.
A jelenlegi tervek szerint január 19-én, hétfőn az önkormányzat felmondja az alapítvány ellátási szerződését, és megkezdődik az intézmény teljes átszervezése, az állam felügyelete alatt.