A 2014 nyarán kigyulladt, és életveszélyessé vált Kodály köröndi palota, az Andrássy út 83-85. közös képviselete kézhez kapta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jogerős tűzvizsgálati határozatát, ami kimondja, hogy építési tevékenységnek számít az a kárelhárító bádogos munka, melynek következtében leégett a tetőszerkezet és a harmadik szint - tudta meg a PestiSrácok.
A portál úgy tudja, az állásfoglalás és egy biztosítói záradék miatt százmillióktól eshet el a ház. A katasztrófavédelem vizsgalati dokumentumából részletesen kiderül az is, mi történt július 15-én a tetőn.
A Kodály köröndi épület képviselője jogvitába keveredett a ház biztosítójával, ugyanis a kétmilliárdos biztosítási kötvény az építési tevékenységből adódó károkat nem fedezi. A biztosító szerint a viharban megsérült csatornarendszer javítása építésnek számít, ahogy ezt a katasztrófavédelem vizsgálata is megerősítette, míg a ház szerint az csupán karbantartási munkálatnak minősül.
A PestiSrácok megkereste az Andrássy úti épület közös képviselőjét, Székely Imolát, aki közölte, hogy a határozatot a bíróságon megtámadja, illetve a biztosító elutasítása esetén is arra fognak hivatkozni, hogy az építési tevékenységi kizárás csak a 3. emeleti építkezésre szólt, nem az épület karbantartására, hiszen annak teljes kizárása jogellenes lenne.
A közös képviselő szerint ez az időhúzás a legrosszabb, ami a házzal történhet. “Jelenleg abban tudunk reménykedni, hogy valaki ajánlatot tesz a tetőtér beépítésére, és a fellépő pénzhiány miatt a munkálatok nem állnak le” - mondta.
A vizsgálatok során kihallgatták a tetőn dolgozó kivitelezőt és annak beosztottját. A két munkás beszámolója alapján a dokumentum részletesen ír arról, mi történt pontosan a végzetes napon.
A heves nyári viharok során megrongálódott tetőszerkezet javítását a társasház közös képviselője rendelte meg, a megbízásról írásbeli szerződés nem született, a megállapodás szóban történt. A munkálatok 2014 július 15-én kezdődtek.
A PestiSrácok által megszerzett dokumentum az alkalmazott vallomása alapján elemzi a történteket: “a tűzesetet megelőzően tetőfelújítási munkálatokat folytatott a kivitelező a társasház II. udvar fölötti előtetőjén. A csapadékvíz elleni szigetelő lemezt kigurította, majd gázégővel lángolvasztással hevítette a szigetelőanyagot.(…) Azon a helyen, ahol elkezdte a szigetelőlemez hevítését, füstszagra lett figyelmes. Az észlelt helyen a szigetelőlemez folytonosságának megszüntetése, a lemez feltépése után lánggal égést tapasztalt a tetőszerkezetben, amelyet homokkal megpróbált eloltani, de az oltási kísérlet sikertelen volt.”
A vizsgálat leírja, hogy a tűz gyors keletkezéséhez alacsony aktivitási energia is elég volt, ugyanis a több mint 100 esztendős fa ácsszerkezetű tető az évek során teljesen kiszáradt, valamint a meleg nyári időjárásnak köszönhetően a kibelezett, légüres padlástér klímája felforrósodott. A tűz keletkezési helyén a gázégő nyílt lángja és a felhevített bitumenes szigetelőlemez által leadott hőenergia pedig bőven elég aktivitási energiát biztosított ahhoz, hogy a ház tetőszerkezete és harmadik szintje a lángok martalékává váljon pár perc alatt.
A kivitelező a szerencsétlenség utáni napon a hatóságoknak azt mondta, a cégénél tűzvédelmi oktatás nem szokott lenni. A tűzvédelmi oktatás szükségességét törvény írja elő.