Az Európai Bizottság három éve vizsgálja a jelentős európai támogatást elnyert Budapest Szíve programot, az eljárás még nem fejeződött be. Az építkezés ellenőrei a kiírás feltételeit kifogásolták, mert csak kevés, pontosabban egy magyar cég tudott megfelelni, ráadásul drágán.
A Budapest Szíve Programot magában foglaló audittal kapcsolatos egyeztetések – csakúgy mint maga az eljárás – jelenleg is zajlanak.
– válaszolta lapunk kérdésére Felix Bubenheimer, az Európai Bizottság budapesti kommunikációs irodájának vezetője.
Hozzátette, hogy a nemzeti hatóságokkal folytatott egyeztetési eljárás végleges lezárultáig azonban nem nyújthat részletesebb tájékoztatást. A dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében a szóban forgó információk az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésében szereplő kivételek közé tartoznak, így azok jelenleg nem bocsátható harmadik fél rendelkezésére.
A szervezet válasza azért is lényeges, mert mint a vs.hu megírta, az Európai Bizottsághoz és a magyar ügyészséghez fordult az EU csalás elleni hivatala (OLAF) a Budapest Szíve nevű projektnél talált problémák miatt. Az OLAF tavaly év végén zárta le a nyomozást, közbeszerzések miatt vizsgálódtak.
Mint arról beszámoltunk, 2012-ben az Európai Bizottság körülbelül 900-900 millió forintos bírságot helyezett kilátásba projektcégein keresztül a fővárosi és az V. kerületi önkormányzatnak. Az ok: a Bizottság úgy találta, irányított közbeszerzés folyt a Budapest Szíve programban. A program eredménye a Belváros Főutcájának elkeresztelt sétálóutca-tengely.
Az akkor indult vizsgálat szerint az ellenőrök a program 2009-es közbeszerzési kiírásának feltételeit kifogásolták, mert véleményük szerint csak kevés, pontosabban egy magyar cég tudott megfelelni, ráadásul drágán.
A pályázónak ugyanis részfeladatonként egy-egy – nettó 1,2 milliárd forint értékű – műemléki környezetben végzett kivitelezési referenciával, valamint részfeladatonként három, egyenként legalább nettó 300 millió forint értékű díszburkolási referenciával kellett rendelkeznie (a díszburkolási munkák közül legalább egynek műemléki környezetben kellett lennie).
Az ellenőrök nem csodálkoztak azon, hogy a komoly feltételek miatt végül csak egy cég, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt.-ből és a Bau Holding 2000 Zrt.-ből álló Budapest Szíve Konzorcium adott be ajánlatot. A kiírók versenytárs hiányában elfogadták a pályázati árnál 10-15 százalékkal magasabb ajánlati árat.
A bizottságnak a magyar felekhez eljuttatott, még csak angol változatban létező jelentéstervezete szerint a „műemléki környezetben” végzett milliárdos értékű referenciák kiválasztási kritériumként való előírása aránytalan és nem kapcsolódik a beszerzés tárgyához. Indokolásának lényege szerint a Budapest Szíve három projektjében a "munkák nem kifejezetten történelmi épületek felújítására, hanem járda és közút burkolati felújítására irányultak. Bár az érintett utcák Budapest történelmi belvárosában találhatók, a kiírt kivitelezési tevékenységek nem voltak szignifikáns mértékben eltérőek a nem történelmi helyszíneken végzett munkáktól".
A Budapest Szíve program három projektből áll: kettőt a fővárosi önkormányzat indított el, majd 2011-ben ezeket átvette a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Ez a kettő a Március 15. tér és környékének rendezését jelentő Hídfőterek I. ütem (2,24 milliárd forint összköltséggel), valamint a Károly körút felújítását tartalmazó Kaputérség I. ütem (3,14 milliárd forint összköltséggel).
A harmadik projekt az V. kerület irányítása alá tartozott: a (Petőfi Sándor utca – Károlyi Mihály utca átépítését jelentő) Belváros új főutcája I. ütem projekt 5,5 milliárd forintba került.
Megkerestük az ügyben a BKK-t, a fővárosi önkormányzatot, és az V. kerületi önkormányzatot, a válaszokat várjuk.
Korábban a BKK-nál lapunk érdeklődésére azt mondták, hogy a kifogásolt pályáztatás idején még nem is létezett BKK, de a jelentéstervezetre elkészítették az észrevételeket és megküldték a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek. A válaszban az uniós támogatásvesztés elkerülésére vagy minimalizálására törekedtek.
A kerület alpolgármestere 2012-ben azt a választ adta kérdésünkre, jogilag nem állja meg a helyét az uniós fejlesztési alap érvelése. Puskás András szerint a pályázati kiírás a műemléktörvény alapján készült, a törvény uniós jogharmonizációja pedig már rég megtörtént, így gyakorlatilag ugyanazokkal a feltételekkel zajlott a pályáztatás, amelyekkel Németország, vagy bármely más tagállam műemléki környezetében zajlott volna. Hozzátette azt is, hogy esetükben a szerződéses ár végül alacsonyabb is lett, mint az előzetesen becsült érték. A kivitelező közel 300 millió forinttal kevesebbért végezte el a munkát, mint amennyit a kiíró várt.
Belváros-Lipótváros önkormányzata nem kapott olyan tájékoztatást, ami kifogásolt volna bármit is, válaszolt a kerület sajtóosztálya kérdésünkre. Ezért jelenleg nincs tudomásuk arról, hogy a fővárossal közös projekt belvárosi részét érinti-e a kérdés.
A közlemény szerint a Belvárosban teljes mértékben érvényesült a verseny, hiszen más konzorcium nyerte a Belváros Fő utcája első ütemét, mint a másodikat, annak ellenére, hogy a két ütem között természetesen van kapcsolat. Az Európai Unió által jóváhagyott tartalomhoz képest a kivitelező az első ütemben 300, a második ütemben 600 millió forinttal kevesebb összegért végezte el munkáját. Ebből a 900 millió forintból újították fel az Olimpia Parkot. Az önkormányzat nem tud olyan közbeszerzésről, ami az Európai Unió által jóváhagyott tartalomhoz képest olcsóbban valósult volna meg, a projektek általában pontosan annyiba, vagy még többe kerülnek, mint az előzetesen meghatározott műszaki tartalom.
A Belvárosi Főutca program első ütemét Bajnai Gordon miniszterelnök adta át, a programot pedig Szigetvári Viktor kabinetfőnök egyeztette a polgármesterrel. A minden információ birtokában lévő miniszterelnök valószínűleg nem ment volna el egy ellenzéki vezetésű önkormányzat projektátadására, ha a projekttel kapcsolatban bármiféle szabálytalanság felmerült volna, írta a kerület sajtóosztálya.
Szigetvári Viktor, az Együtt társelnöke lapunknak cáfolta a belvárosi önkormányzat állítását, miszerint részt vett volna a program egyeztetésében.
A Budapest Szíve Program 2. ütemének közbeszerzési eljárása 2009-ben volt, a Demszky-Hagyó-Steiner korszakban, őket kell a részletekről megkérdezni. Tarlós István 2010 októberében lett főpolgármester és ugyanekkor szerzett többséget a Fidesz-KDNP a Fővárosi Közgyűlésben, írta lapunknak Kocsis Máté tanácsnok.