Jövő héten beszélünk arról, hogy merre van az előre

− ezzel a tökéletes mondattal zárta Ferge Zsuzsa az egész napos ülést. De kezdjük az elején.

Azzal egy külön munkacsoport foglalkozzon

Múlt héten megalakult a Demokratikus Kerekasztal, a Deka. A Galamuson olyan dorgálást kaptunk, amiért csak egy Mindeközben-posztban számoltunk be a dologról, hogy lehetetlen volt nem eljönni az első plenáris ülésre. Soha nem gondoltam, hogy ezt valaha leírom, de óriási köszönet Mihancsik Zsófiának az apró részletességig kidolgozott hisztériájáért a posztom miatt, mert életem legemlékezetesebb napját töltöttem el ma a Dankó utcában. A bázisdemokrácia egy egyszerű kézi vezérlés ahhoz képest, amit a Deka első plenáris ülésén láttam.

Csak egy példa, hogy milyen szinten zavarta meg az életem ez a nap: volt egy pillanat, amikor azt mondtam, hogy Misetics Bálintnak igaza van valamiben. És előre szólok: ha valaki azzal vádolna, hogy a Fidesz kottájából játszom, menjen el egy plenáris Deka-ülésre. Ha az alapítóknak – Ferge Zsuzsa szociológus, Iványi Gábor lelkész, Horváth András volt adóhatósági munkatárs és Lovas Zoltán újságíró – pedig lesz kedvük folytatni, le a kalappal.

A Deka mai ülése gyakorlatilag sztárparádé volt, csak néhány név azok közül, akik részt vettek rajta, esetleg fel is szólaltak: Kovács László, Herényi Károly, Lendvai Ildikó, Gréczy Zsolt, Heller Ágnes, Tarr Béla.

Szükség lenne egy új munkacsoportra

Egy perverz jobbikos, aki úgy döntött volna, hogy ma a Deka-ülésére ellátogat, már az elején szívgörcsöt kapott volna. A vendégek állva hallgatták végig az Örömódát, az EU himnuszát − volt, aki énekelte is: le a kalappal! −, majd mindenki ülve hallgatta végig, ahogy Galkó Balázs elszavalja a Himnuszt. Egy Kuruc.info-cikk már ebből összejött volna. A nap pedig csak ekkor kezdődött: Galkó külföldön élő magyarok üzeneteit olvasta fel − Stockholmból, Berlinből, Kaliforniából, Münchenből −, amelyek nagyjából bármelyik Benei Péter-cikk vagy -poszt stílusát hozták: el kellett menni, mert nem lehetett bírni a megalázottságot, jó lenne, ha vége lenne ennek a rémálomnak, ami itt van, akkor talán érdemes lenne hazajönni, egy országmentő és felemelő tervsorozatra van szükség.

Lovas Zoltán rögtön az elején megmutatta, mennyire demokratikus ez a kerekasztal: megszavaztatta, hogy nem gond-e, ha ő a levezető elnöke az ülésnek. Sikerrel járt, meg is jegyezte, ha így haladunk estére már más lesz a miniszterelnök. Szerinte a legfőbb probléma, hogy diktatúra van az országban, a diktátorral pedig nincs tárgyalás: Orbán vagy lemond, vagy lemondatják a mögötte állók március 15-éig: Ha nem, arra is van terv. Tökéletes, komoly felütés volt, a nap végén többen is megjegyezték, hogy miért kell ezzel rögtön nevetségessé tenni az egészet, ha jól emlékszem, Lovas azt mondta erre, a kiküldött anyagban ez nem így van benne.

Egy munkacsoport lehet, hogy segítene

Herényi Károly, egykori MDF-es politikus arról beszélt, hogy nem a Fidesz ellen kell harcolni, az csak egy beteg társadalom terméke, így a társadalom mentális állapotán kell javítani elsősorban. Ő azt látja, hogy sok csoport, szervezet tüntet, elmondja, hogy mi a baja, de nincs közös cél. Hát ő akkor ad egyet: a köztársaság. Majd a közjogi berendezkedés megváltoztatása mellett persze lehet folytatni például az összes titkosított anyag feltárásával, mert ha a következő politikai generációk meg akarnak szabadulni azoktól az élősködő, másokat zsaroló politikusoktól, akik ezeknek a titkosításoknak köszönhetően maradhattak a hatalom közelében, akkor ez elkerülhetetlen.

Erőss Gábor, a Párbeszéd Magyarországért politikusa már délelőtt megnyerte a Nap Közhelyparádéja díjat: “...új eszmék, új gondolatok, türelem, alázat és párbeszéd kell a változáshoz... a múlt démonával le kell számolni, jelesül a neoliberális gazdaságpolitikával... a PM egy új baloldali, zöld alternatíván dolgozik, de nincs a zsebünkben a bölcsek köve, éppen ezért is vagyunk itt...”

Misetics Bálint, A Város Mindenkié aktivistája elmondta, Ferge Zsuzsa felkérésére jött, hogy elmondja fenntartásait a Dekával kapcsolatban. Szerinte ha lennének erős civilek, akik meg tudják állítani Orbánt, az jó lenne, de ha „gyenge szereplőket összeadnak, nem lesznek igazán erősek". A hitelességgel kapcsolatban pedig több példán keresztül jelezte, hogy a résztvevők között olyan, mostanra gyenge pártok gyenge tagjai is vannak, akik hatalmon pont az ellenkezőjét tették, mint amikért ez a kerekasztal küzdeni szeretne. Ahogy ő fogalmazott, ezeket a hitelességi kérdéseket nem lehet jóhiszeműséggel feloldani.

Munkacsoport

Nagy Navarro Balázs szerint nehéz párbeszédről beszélni, amikor a felszólalók nagy része diktatúráról, diktátorról, a sajtószabadság megszűnéséről beszél, amikor ez túlzás. Szerinte nem érdemes bal- és jobboldali dinamikában gondolkodni, nem arról van szó, hogy az egyik oldalon van az ördög, a másikon csak angyalok. A korrupció mindenhol ott van, és az ellen kell küzdeni. Bodnár Zoltán, a Liberálisok (Fodor Gábor) volt főpolgármester-jelöltje szerint igenis diktatúra épül Magyarországon. Bodnár Miseticsre is reagált, szerinte felülemelkedettségre van szükség, mindenkinek tiszta lapot kell adni, nem azzal kell foglalkozni, hogy az elmúlt tíz évben mit csinált, hanem hogy a jövőben mit akar csinálni.

Papp Réka Kinga csúnyán rápirított a kerekasztalra. „Nem akarok olyan kerekasztal beszélgetést, ahol nincsenek nők” – mondta. Majd hozzátette, milyen szerencsétlen időpont a vasárnap reggel egy ilyen beszélgetésre, mert egy valamirevaló hahás vagy bármelyik tüntetésszerező fiatal vasárnap reggel maximum az aszpirint keresgéli, és nem ül be egy többórás beszélgetésre. Szerinte a Dekának nagyon meg kell válogatnia a partnereit, akik hatalomban lopnak, azzal nem kell szóba állni, még az „emberarcú fideszesekkel" sem. Ha valaki kiáll valamilyen érték mellett, annak akár azt is be kell vállalnia, hogy elveszít bizonyos pozíciókat vagy bevételeket. Személyes példáját a következő érzékletes mondattal vázolta: „Szegény vagyok, egyedül nevelem a gyerekemet, tök szarul élek, de ez bele kell, hogy férjen annak, akinek fontos valami."

Talán egy munkacsoport

A felszólalások után ebéd következett, majd az igazi izgalom. Lovas Zoltán elsorolta, hogy mi az a nyolc munkacsoport, amit fel szeretnének állítani − jövőkép, demokrácia csomag, szociális fordulat, gazdaságpolitika, külpolitika, tanszabadság, sajtónyilvánosság, kultúra −, és azoknak kik lennének a vezetői.

• Ekkor valaki felszólalt, hogy nem jó, kevés a nő a vezetők között.
• Erre Lovas azt mondta, ezek csak kezdő nevek, ezek még változhatnak.
• Erre mondták, hogy akkor ne nevezzenek ki vezetőket.
• Erre Lovas azt mondta, ők nem is igazán vezetők, csak összefésülik a munkacsoport munkáját.
• Akkor javasolták, hogy ne nevezzék őket a munkacsoport vezetőinek.
• Erre Lovas azt mondta, jó, akkor nevezzük őket zöld kockáknak.
• Akkor mondták, hogy legyen külön roma kérdésekkel foglalkozó munkacsoport is.
• Erre mondták, hogy azzal egy másik munkacsoport foglalkozik.
• Akkor felállt Tarr Béla, és megkérdezte, mi az a jövőkép munkacsoport. Majd lezajlott a bevezetésben szereplő párbeszéd.
• Ezután felállt valaki, hogy szeretne egy munkacsoportot, ami azzal foglalkozik, hogy „mit basztunk el".
• Erre Lovas azt mondta, nincs értelme egy „köpjünk föl és álljunk alá"-munkacsoportnak, inkább minden munkacsoport kezdje azzal a munkáját, hogy összefoglalja, mik voltak korábban a hibák.
• A férfi megsértődött, őt félreértették.
• Felvetődik a kérdés, hogy mi legyen a Deka. Vitaklub, egyesület, választási párt?
• Heller Ágnes szerint nem érdemes a kocsit a lovak elé fogni. Első körben azt kell elérni, hogy az emberek foglalkozzanak a közügyekkel, így a politikával.
• Kovács László (!) szerint a jelenlegi pártstruktúrában a párttá alakulás szétrombolná az egészet. Lehet hogy később eljön az idő, hogy olyan nagy erő és front alakul ki a NER-rel szemben, hogy az egy listán indul egy logóval, de erről még nem érdemes beszélni. Majd jön Kovács, a tapasztalt demokratikus öreg róka legnagyvonalúbb mondata:

Pártokat nem kell megszólítani, ha valaki akar jönni, az jön. Amikor Schiffer Andrásnak megszűnik a felmenői miatti kompenzációkényszere, akkor majd esetleg az LMP is jön.

• Magukat a Fidesztől jobbra, a Jobbiktól balra határozzák meg. De mi legyen a mérsékelt konzervatívokkal?
• Megoldás: ezt egy 10. munkacsoport döntse el.
• Horváth András szerint ez csak egy kerekasztal, más erőtérben szintén lehetnek kerekasztalok. Például Koka, a konzervatív kerekasztal.
• Az élő közvetítést készítő Csillag Ádám is mikrofont ragadt, azt mondta, nincsenek itt a fiatalok, akik az utóbbi időszakban a tüntetéseket szervezték, azokon részt vettek.
• Lovas szerint próbálkoznak, talán majd, ha látják, hogy mire jutnak, akkor csatlakoznak. Gulyás Balázs például úgy volt, hogy jön, csak aztán mégsem jött.

Ezután megszavazták mindezt, talán ellenszavazat nélkül, majd az iszonyatosan elfáradt Ferge Zsuzsa csodás mondatával zárult az ülés:

Jövő héten beszélünk arról, hogy merre van az előre.