A Meséskert óvodásai szempontjából mindegy ki miatt, de az idei év után jövőre is egy iskolában lesznek elhelyezve, megfelelő udvar és tornaterem nélkül. A szülők neheztelnek, mert ha időben elismerik nekik, hogy az eredeti terv nem tartható, akkor más helyet kerestek volna gyerekeiknek.
Bővítésnek indult, egyelőre csak elbontás lett az óvodaprojektből a XIII. kerületben. Az önkormányzat a tervek szerint a Kassák Lajos utcai Meséskert óvodából idén szeptemberre hozta volna létre az ország legnagyobb, három szintes, 400 férőhelyes óvodáját, egyelőre azonban csupán egy üres telek áll a tavaly még 200 fős óvoda helyén. Az már biztos, hogy az óvoda nem készül el a tervezett időpontra, így a mostani meséskerti gyerekek óvodáséveik nagyobbik részét az elhelyezésükre kijelölt Gárdonyi Géza Általános Iskolában töltik.
Kérdés azonban, hogy mi lesz a fél évvel ezelőtt iskolában elhelyezett gyermekekkel, akik három óvodai évük vélhetően nagyobb részét egy óvodai nevelésre alkalmatlan, százéves, korszerűtlen iskolaépületben fogják eltölteni.
Az önkormányzat szerint a helyzet valójában e tekintetben nem rossz, mert „a gyermekek ideiglenes elhelyezése sokkal nagyobb alapterületű teremben történt, mint ahogy az az óvodai foglalkoztatók esetében megszokott.” Külön tornaterem most ugyan nincs – hiszen az iskolásoknak szükségük van saját tornatermükre, de az óvodásoknak helyt adó termek „alkalmasak a tornatermek helyettesítésére is” – tudatta az önkormányzat.
„Délelőtt másfél óra időtartamban a közeli iskola udvara ad lehetőséget mozgásra. A nagyobb korosztály a környező óvodákba tud átsétálni a megfelelő mozgásigény kielégítésére, a lehetőség minden nap adott. Az önkormányzat többéves szolgáltatása, hogy autóbusszal uszodába és tornaterembe viszi a kicsinyeket. Ezt az említett óvoda a többieknél többször veheti igénybe.”
„Amennyiben nem készül el 2015 szeptemberére az ingatlan, továbbra is magas minőségben biztosítjuk a gyermekek ellátását” – közölte a XIII. kerület, megjegyezve, hogy eddig is mindent megtett a gyermekek jó ellátásáért, sok kerületnél megfelelőbb feltételeket biztosítva számukra.
A szülők tapasztalata szerint ez nem így van, az önkormányzat nem adja meg az ígért segítséget a száműzött óvodának, a helyzetnek a nevelők, az óvodások és a szülők egyaránt áldozatai:
Az önkormányzat számára a nyáron már világossá válhatott, hogy az engedélyeztetés csúszni fog a tervekhez képest, így már ekkor sejthető volt, hogy nem lesz tartható az 2015. szeptemberi céldátum. Ehhez képest még novemberben is azt állította az érdeklődő szülőknek a kerületi főóvónő, hogy nem kell új épületet felhúzni, csupán a régit bővíteni. Noha ekkor már a bontás is megtörtént.
A szülők azért is neheztelnek az önkormányzatra, mert ha időben tudatták volna, hogy a bővítés-újjáépítés egy évnél tovább fog húzódni, akkor gyermekeiknek még az év kezdete előtt igyekeztek volna új óvodát keresni.
A csúszást az engedélyek lassú kiadásával magyarázzák, a XIII. kerületi önkormányzat és Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) egymásra mutogatnak.
Az óvodások tavaly szeptember óta a Radnóti Miklós utcai Gárdonyi Géza Általános Iskolában vannak elhelyezve. A szülők úgy tudták, hogy erre az egy évig tartó felújítás miatt van szükség.
A felújításnak, majd bővítésnek nevezett akció azonban októberig nem indult el: az épület október 12-én még szavazóhelyiségként is szolgált.
„A kivitelezés megrendelésének és a szerződés megkötésének előkészítése volt folyamatban, így októberben kezdhettük meg a bontási munkákat” – indokolta a választások utáni időzítést az önkormányzat.
Novemberben aztán az egyszintes óvodát teljesen elbontották, januárra a romokat is eltakarították, így a telek most üresen áll.
A XIII. kerület szerint a májusban beadott kérelmek a szokásosnál lassabb elbírálása vezetett oda, hogy a munkálatok nem kezdődhettek meg időben. Az önkormányzat számításai szerint az építési engedélyt már a nyár folyamán meg kellett volna kapnia. Ehhez képest ez február 5-ig történik majd meg. A vita a bővítés és az újjáépítés fogalma körül folyt.
Az építési engedélyezési eljárást a BFKH az V. kerületi Építési és Örökségvédelmi Hivatalánál június 19-én kezdte meg, ám észlelte „az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszerben (ÉTDR), hogy az ügyben az Építtető beadványa szerint bontás és azt követő újraépítés szerepel”, ezért hiánypótlásra szólította fel az építtető önkormányzatot.
A bontás és építés ugyanis nem állt összhangban az előzetesen benyújtott, bővítésre vonatkozó kérelemmel – tudatta a BFKH szóvivője, Szivák Bernadett.
A kerület, bár a BFKH által megadott, augusztusi határidőre átalakította a bővítési tervet tervet külön bontási és építési tervekre , vitatta hogy az eredeti terv ellentétes lett volna a bővítés fogalmát meghatározó építési törvénnyel.
Miután az önkormányzat két ütemre – bontási és építési – szakaszokra különítette el a projektet, augusztus 15-én kérte a bontási tevékenység tudomásul vételét. Ennek a hatóság két hét múlva eleget is tett. Ez azonban még nem jelentette az építési engedély kiadását, csupán a bontási terv jóváhagyását.
A kerületi önkormányzat január 6-ra kapott ígéretet az építési engedély megadására, ezt azonban mostanáig nem kapta meg.
A BFKH szerint azért, mert a közlekedési szakhatóság hiába kérte, nem kapta meg december 15-ig az egy hónappal korábban kért dokumentumok pótlását. Ezt azonban vitatja az önkormányzat, amely szerint a hiánypótlásnak azonnal eleget tett. „Mint utóbb (2014. december 15-én) kiderült, a Közlekedés Hatóság nem látta az ÉTDR-ben a feltöltött hiánypótlást, ezért azt külön elektronikus levélben is megküldtük” – állt az önkormányzat írásos válaszában.
Ugyanakkor a BFKH állítása szerint az építtető önkormányzat által megbízott közlekedéstervező a hiánypótlásban kért dokumentumokat csak január 20-án küldte meg e-mailben. A szakhatóság ezt felülvizsgálta, majd 21-én kiadta állásfoglalását. A BFKH-nál elmondták ennek alapján az építési engedély 15 napon belül kiadható.
Mindez az önkormányzat szerint indokolatlanul húzta el fél évre az engedélyeztetési folyamatot.
„Eddigi engedélyezési eljárásaink során még egy esetben sem találkoztunk ennyire elhúzódó engedélyezési eljárással.
Az eljárási határidő maximális időtartamát nem szabályozza a vonatkozó, 312/2012.(XI.08.) kormányrendelet, másrészt az elektronikus dokumentációs rendszer működése, mint azt a jelen eljárásban tapasztalni kényszerültünk: nem tökéletes” – áll az önkormányzat levelében.
„Alig várnánk, hogy csinálhassuk, a pénz is rendelkezésre áll” – mondta Gellért Lajos. A XIII. kerület szóvivője szerint azonban még sokáig húzódhat a munkálatok megkezdése, hiszen csak az engedélyek birtokában lehet kiírni a közbeszerzést és a pályázat megtámadása esetén újabb idő veszhet el a megbízás aláírásáig.
Óvodára pedig szükség van, nemcsak azért, mert a munkálatok megkezdése miatt kiesett az egykori Meséskert kétszáz férőhelye, de azért is, mert 2015. szeptemberétől kötelező lesz a három évesek óvodai felvétele.
Kerületi rossz példa pedig van: tavaly ősszel az önkormányzat 725 millió forintért túladott egykori óvodáján, amely – az önkormányzat állítása szerint – 2006 óta áll üresen, bár 2011-ben ideiglenesen helyeztek el ott óvodásokat. (A helyiek szerint azonban csupán arról van szó, hogy az épület önálló óvodaként szűnt meg 2006-ban, ennek ellenére nem csak 2011-ben, de korábban is helyezett el itt az önkormányzta óvodásokat.) Az önkormányzat szerint nem lett volna gazdaságos a Pannónia utcai épület felújítása. Az ingatlanhoz a kikiáltási árnál 25 százalékkal drágábban jutó vevő a Korall-Invest 2006 Kft. volt, bár egyelőre még csak előszerződés született a cég és az önkormányzat között. A cég ügyvezetője ugyanaz a Lovas Tamás, aki egyik tulajdonosa volt annak a Jászingatlan Kft.-nek, amely öt évvel ezelőtt – az akkori gyanú szerint áron alul – hozzájutott a Szent István park közelében egy csaknem háromezer négyzetméteres ingatlanhoz.
„Sok egyeztetés volt a lakókkal, így született meg a döntés, hogy a kibővítjük a Kassák utcai és a Gogol utcai óvodát” – mondta Gellért, megjegyezve, hogy a Pannónia utcai épület felújítása nem lett volna gazdaságos, ráadásul a bevétel egy része majd óvodafejlesztésre lesz fordítható.