A Napi.hu 2013 októberében közölt egy cikket arról, hogy a norvég állami olajalap fontolóra veheti a horvát INA cég megvásárlása körüli korrupciógyanú és a Hernádi Zsolt vezérigazgató ellen elrendelt nemzetközi körözés miatt a MOL Nyrt.-ben meglévő részvényeinek eladását. A cikk azt is felvázolta, hogy a tranzakció eladói nyomás alá helyezné (csökkentené) a részvény árfolyamát.

A Napi.hu kiadója ellen az MNB piacfelügyeleti eljárást indított, és végül hárommillió forintos bírságot szabtak ki. A jegybank szerint a cikk gondolatmenete és radikális végkövetkeztetése nem állt egymással arányban, a részvényeladásról szóló hipotézis valószínűsége nem volt összhangban a cikk tartalmával, és a lap nem az elvárható gondossággal járt el, amikor nem kereste meg az olajcéget.

A lap a piacfelügyeleti bírság miatt bírósághoz fordult. A keresetet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elutasította, az ítélet szerint a megalapozatlan vagy félrevezető információ közlése is alkalmas lehet a piac befolyásolására, és a lap tévesen hivatkozott arra, hogy a cikk következtetései a véleménynyilvánítás szabadságának körében értelmezhetők. A bíróság ugyanakkor nem volt hajlandó foglalkozni a felperes érvelésének alapjogokat érintő részével, mondván az nem a bíróságok dolga.

A Napi.hu kiadója ezután alkotmányjogi panasszal fordult az alkotmánybírósághoz, mivel az MNB döntése szerintük korlátozta a véleménynyilvánítás szabadságának alapjogát, és ezt a bíróság nem vette figyelembe. Érvelésük szerint a sajtó dolga, hogy lehetséges összefüggéseket és forgatókönyveket is nyilvánosságra hozzon, és a sajtószabadságot csorbítaná, ha a sajtó nem írhatna egy lehetséges negatív fordulatról. Azt is kifogásolták, hogy az eredetileg a Napi Gazdaságban megjelent cikket közlő orgánumok közül az MNB csak a napi.hu ellen indított eljárást, ami szerintük sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot (a napi.hu az Indexet is kiadó CEMP-hez tartozik). A panasznak ezt a részét az AB elutasította.

Mai határozatában ugyanakkor az AB kiemelkedően fontos szempontnak nevezi, hogy a sajtócikkek közzétételét követő felügyeleti intézkedések hogyan csorbítják a sajtószabadságot, ezért azt a bíróságnak nagyon is vizsgálnia kellett volna. Nem kizárt ugyanis (pl, visszaélésszerű vagy megtévesztő cikkek esetében) hogy egy újságcikk piacbefolyásoló hatása miatt, a piac védelme érdekében indokolt lehet a sajtószabadsága korlátozása.

–áll az AB határozatában.

A jelentős arányban állami tulajdonban álló MOL a magyar gazdaság és tőkepiac egyik legjelentősebb társasága, a vele kapcsolatos tények, összefüggések feltárása pedig közügy, a sajtó elsőrendű feladata. Mivel a közügyekkel összefüggő vélemény kinyilvánításának szabadsága a szólás- és sajtószabadság legbensőbb védelmi köréhez tartozik,  az ilyen ügyekben különös gondossággal kell eljárni – mondta ki az AB. Az MNB és a bíróság pont az alapjogsérelem mérlegelését mulasztotta el, ezért az AB az MNB által kirótt bírságot helyben hagyó ítéletet megsemmisítette. A piacfelügyeleti bírságot magát azonban nem: arról új bírósági eljárásnak kell döntenie.

A határozathoz Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon és Varga Zs. András alkotmánybírák párhuzamos indokolást, Balsai István, Juhász Imre, Pokol Béla Szívós Mária, és hozzá csatlakozva Salamon László pedig különvéleményt fűzött.