Hétfőn került az Országgyűlés elé egy javaslat, ami a Polgári Törvénykönyv módosításával felgyorsítaná a jogosulatlan képhasználattal és hangfelvétellel kapcsolatos bírósági eljárásokat. Erre az indoklás szerint  az "új információs technológiák" gyorsasága, a magánélet fokozottabb védelme miatt van szükség. 

A Ptk. módosítása az MTI összefoglalója szerint azt a bírói gyakorlatot emeli jogszabályi szintre, mely a képmás engedély nélküli elkészítését, közzétételét, sokszorosítását is visszaélésnek minősíti. Az "engedély" fogalmát azonban lazán definiálja, a beleegyezés nincs alakisághoz kötve, történhet szóban, írásban vagy ráutaló magatartással. A tömegfelvételre és a nyilvános közéleti szereplésről készült felvételre ráadásul más szabályok vonatkoznak.

A polgári perrendtartás egy új fejezetében szerepelne a képmással való visszaélésre vonatkozó speciális perfajta, ami a sajtó-helyreigazításhoz hasonlóan a törvényszékeken volna indítható. Két szakaszból áll, a jogsértő helyzet felszámolását, illetve az elégtétel biztosítását követelő előzetes eljárásból, illetve magából a perből. Erre a sértettnek a felvétel készítését követő hat hónapig van lehetősége.

A lényeg, hogy az egéy perek mellett a panaszt soron kívül lehet majd tárgyalni, és a per mielőbbi lezárhatósága érdekében a felperesnek kell bizonyítania, hogy a képmás, illetve a hangfelvétel elkészítésére, felhasználására sor került, azt viszont az alperesnek kell bizonyítania, hogy az érintett a felvétel elkészítéséhez hozzájárulását megadta.