A strasbourgi bírósághoz fordul a Magyar Helsinki Bizottság egy volt határőr ügye miatt, aki a megváltozott nyugdíjszabályok miatt egy fillér nyuigdíjat nem kap, mivel 60 nap hiányzik a 25 év szolgálatához. A korábban a határőrségnél és rendőrségnél dolgozó férfit egészségi alkalmatlanság miatt mentették fel.
2012. január 1-jétől néhány kivételtől eltekintve az Országgyűlés megszüntette a szolgálati nyugdíjat, és az 57 évesnél fiatalabbaknál szolgálati járandósággá alakította át az addig már szolgálati nyugdíjban részesülők ellátását, a jövőre nézve pedig az általános nyugdíjszabályokat rendelte alkalmazni, áll a bizottság oldalán megjelent írásban.
Egy baktalórántházi rokkantnyugdíjas első fokon pert nyert a strasbourgi bíróságon a magyar állammal szemben, így utóbbinak több mint 14 ezer eurót kell fizetnie (kártérítés és perköltség). Az ítélet elsőfokon született meg, egyelőre nem jogerős.
A nőt valamikor a 2000-es évek elején nyilvánították rokkantnak. Aztán 2010-ben, amikor változtak az előírások, elvesztette jogosultságát a rokkantnyugdíjra. 2012-ben pedig, amikor rokkantnyugdíjért folyamodott azzal utasították el, hogy épp a 2010-es megszakítás miatt már nem felel meg a követelménynek: az igény benyújtását megelőző öt évben legkevesebb 1095 nap társadalombiztosítási jogviszonnyal kell rendelkezni.
A férfi szolgálati jogviszonya 1987. március 2-án kezdődött, így 2011. december 31-én 24 év és 305 nap szolgálati idővel rendelkezett. De összes szolgálati jogviszonya, amit 2014. január 24. hatállyal szüntettek meg, valójában ennél is hosszabb, 26 év 10 hónap és 23 nap volt. Azért mentették fel, mert egészségileg alkalmatlanná vált feladata ellátására. Sérülése miatt 38 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg nála, amiből 8 százalékot üzemi balesetnek ismertek el. Tartalékállományba helyezték, és egy évig még havi 68 ezer Ft ellátást kapott, aztán idén január 24-én ezt is megszüntették, írják. A férfi így ezentúl egy fillért sem kap 57 éves koráig, tehát 2029-ig.
A Helsinki Bizottság szerint az, hogy teljesen ellátás nélkül marad, a megváltoztatott és ellentmondásos nyugdíjszabályokból következik, mivel ő nem minősül nyugdíjjogosultnak, noha bizonyos szabály szerint a 25 év szolgálati idő és a szolgálati jogviszony egészségügyi okból történő megszűnése miatt – függetlenül a törvénymódosítástól – valójában teljes, már rögzített összegű nyugdíjra lenne jogosult.
Mivel Magyarországon semmiféle jogorvoslatra nincsen módja, a férfi a Magyar Helsinki Bizottság segítségével a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A kérelmező azt szeretné elérni, hogy a bíróság kimondja: szerzett joga, nyugdíjjogosultsága teljes és önkényes megvonásával a magyar állam megsértette Tóth emberi jogait, mert a hatóságok nem vették figyelembe járulékfizetéssel szerezett társadalombiztosításai jogosultságát, és nincsenek tekintettel a tarpai férfi megromlott egészségi állapotára sem, írják.