Többek szerint egyszerű figyelemelterelés a Fidesz-frakció által bejelentett új budapesti kórház ötlete. Valójában viszont igencsak szükség lenne rá. Míg ugyanis vidéken néha a legmodernebb körülmények között fogadják a sérülteket, Budapesten teljes káosz uralkodik, összevissza szállítják az embert a kórházak között. A szakmabeliek a bécsi óriáskórház példáját emlegetik. Csakhogy az is húsz év alatt készült el, és nagyon sok pénzbe került.
Egyelőre nincs rá pénz, és a helye sincs meg annak az új kórháznak, aminek az építését a Fidesz-frakció múlt heti ülése után jelentették be. Rogán Antal ezt az ötletet is elterelésből dobhatta be, hogy lenyugtassa a kedélyeket az egészségügy küszöbön álló nagy átalakítása előtt. Pedig egy új budapesti kórház felépítése – a kilencosztályos iskolához hasonlóan – egyáltalán nem földtől elrugaszkodott ötlet. Sőt, kifejezetten szükség volna rá.
Ezt erősítette meg az Indexnek Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke is, akit kellemes meglepetésként ért a hír. Azon amúgy már nincs is mit csodálkozni, hogy az egyik legbefolyásosabb egészségügyi érdekképviselet vezetője is a hírekben hallott először a Fidesz-frakció által most éppen nagyon fontosnak tartott új budapesti kórházról.
Velkey szerint nagyon nagy szükség lenne egy új kórházra:
Ha lenne rá elég pénz, akkor eddig megoldhatatlannak látszó problémákat lehetne kezelni egy új intézménnyel.
Az agglomerációval együtt Budapesten 3-3,5 millió ember akkut ellátását kell megoldani. A budapesti sürgősségi ellátás azonban rendkívül széttagolt, magyarázta Velkey. Nagyon sok nagy tudású szakember és team működik, ők azonban szét vannak szórva az egyes kórházak, országos intézetek és egyetemi klinikák között. Gyakran nagyon rossz körülmények között végzik a munkájukat, miközben vidéken már jóval modernebbek a kórházak.
Nézzük meg, mi a különbség, ha Győr-Moson-Sopron megyében vagy Budapesten ér minket baleset. Győrben a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház uniós pénzből felépített vadonatúj sürgősségi centrumába kerülünk. A beérkezésünk után rangsorolnak minket a sérülés súlyossága alapján. Ha várnunk kell, a hordággyal egy lefüggönyözött részre kerülünk, ahol kisebb beavatkozásokat már el tudnak végezni. Ha azonnali műtétre van szükség, betolnak egy teljesen felszerelt sokktalanító műtőbe. Ha szükség van más operációkra és szakorvosokra (idegsebész, szemész, bőrgyógyász), az mind megvan a megyei kórházban. Ez körülbelül olyan, mint amilyenek a mai nyugat-európai kórházak sürgősségi centrumai, és már kicsit hasonlít a Vészhelyzetben látottakra is.
Nézzük meg ugyanezt az esetet Budapesten. A mentőkocsi elzúg velünk 3-4 kórház mellett, Pestről átmegy Budára, vagy fordítva. Ha a szirénázó mentőautóval végrehajtott városnézés végén beérkezünk egy kórházba, az még egyáltalán nem jelenti azt, hogy meg is érkeztünk. Ha súlyos a sérülésünk, és kiderül, hogy azonnali sebészeti műtétre van szükség, viszont a kórház aznap nem tart sebészeti ügyeletet, akkor vissza a mentőbe, és irány az ügyeletes kórház. Akkor sem jobb a helyzet, ha az derül ki, hogy nem kell műteni: ebben az esetben elképzelhető, hogy újra kezdődik a mentős városnézés. Pestről Budára, Budáról Pestre visznek minket, mire a megfelelő kórház fekvőbetegosztályára kerülünk, írta a teljesen abszurd helyzetről az Orvosok Lapjában Nyulasi Tibor, a Szent János Kórház orvosigazgatója.
A január 1-jétől érvényes budapesti ügyeleti rendszert egy 64 oldalas (!) dokumentum írja le. Ember legyen a talpán, aki kiigazodik rajta. Ezt kell silabizálnia a mentős diszpécsernek és az orvosnak is, hogy tudja, azon a napon, amikor mi megsérülünk, éppen melyik kórházba irányítsanak minket. A dokumentumból például az derül ki, hogy ha a sérülésünkhöz idegsebész kellene, akkor hétfőn a Honvédba, kedden az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetbe, szerdán a Jánosba kellene vinnie minket a mentőnek. Ha viszont égési sérülésünk lenne, hétfőn a Honvédkórházba kerülnénk, kedden a Szent István kórház Égés és Plasztikai Sebészeti Osztályára.
Mivel nincs elég szakorvos, a kórházak így kénytelenek elosztani egymás között az ügyeleteket. Ezt a helyzetet Velkey is megerősíti.
Ahol sebész van, ott nincs idegsebész, ahol kardiológus van, ott nincs megfelelő szívsebész. Vidéki kollégák gyakran értetlenül állnak azelőtt, hogyhogy nem tudnak Budapesten gyorsan összehozni egy orvosi konzíliumot egy bonyolult esethez.
Egy súlyosabb baleset sérültjének rendes ellátáshoz ma már nem elég csak egy traumatológiai osztály. Szükség van a háttérszakmák (idegsebészet, szájsebészet, mellkassebészet, szemészet, fül-orr-gégészet) képviselőire is. Budapesten ezen a téren is teljes a káosz. Vannak innen-onnan származó pénzekből felújított sürgősségi centrumok a háttérszakmák képviselői nélkül. És van olyan kórház, ahol minden háttérszakma megvan, de nincs sürgősségi osztály.
Hivatalosan ma négy sürgősségi centrum van Budapesten, amelyek mindennap teljes körű sérültellátást tudnak nyújtani:
Velkey György úgy látja: a budapesti sürgősségi ellátásban a megoldást egy jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező, modern kórház jelentené. A kórházszövetség elnöke szerint olyan kórházra van szükség, amelyben jó infrastruktúra és megfelelő műszerezettség mellett a sürgősségi ellátásban fontos összes szakma képviselői helyet kapnának és egymással kooperálva tudnának dolgozni.
Jó minta lehet erre a Bécsben működő Allgemeines Krankenhaus (AKH). Egy hasonló nagy központi kórház akár el is tudná látni az összes bonyolult sürgősségi esetet Budapesten és környékén. Velkey György szerint természetesen emellett továbbra is szükség lenne a többi kórház kisebb sürgősségi központjára és azokra a kórházakra, ahol az előre tervezett (elektív) műtéteket tudják végezni.
Bécsben a főváros és a környék ellátásának gerincét a hatalmas Allgemeines Krankenhaus (AKH) végzi. Európa egyik legnagyobb kórházában közel 10 ezer ember, köztük 1600 orvos és 4500 ápoló és asszisztens dolgozik. A 22 emeletes gigakórház építése a hetvenes években kezdődött. A kilencvenes évek elején átadott épületben működik a Bécsi Egyetem 27 klinikája, 62 rendelő, 330 szakrendelő, 82 ápolási osztály, 21 intenzív osztály és 51 műtő.
A 2000 ágyas kórház felépítése húsz évbe telt. Az ilyen projektek a nálunk jobb helyzetben lévő országokban sem mennek könnyen. Bécsben a kétezres évek közepén határoztak az új Északi Kórház (Krankenhaus Nord) felépítéséről. A 600-800 ágyas kórház építkezése azonban akadozik, miután túllépték a költségvetést. A mostani becslések szerint az új kórház közel 300 milliárd forintnyi euróba kerül, az átadása pedig 2016-2017-re csúszik.
Ez Budapesten sem lenne másképp. Úgy tudjuk, a Fidesz-frakció ülésén is elhangzott, hogy egy ilyen projekt inkább 100, mint 10 milliárdos nagyságrendű tétel lenne. Pedig Velkey György szerint ez a projekt csak akkor lehet sikeres, ha elegendő pénzt tudnak fordítani rá.
Bár most mindenkit az foglalkoztat, hol lesz a kórház, úgy tudjuk, a frakcióülésen konkrét helyszín nem hangzott el. Erre csak a legkülönfélébb spekulációk vannak.
Ez város- és közlekedésszervezési kérdés is: az új központi kórháznak a Budapestre bejövő nagy utak mellett olyan helyen kell lennie, ami tömegközlekedéssel is jól megközelíthető.
Velkey György szerint nagyon nem lenne jó, ha a helyszín kiválasztását a kerületek presztízsszempontjai vagy más érdekek írnák felül.
Az elmúlt években számos koncepció született arra, hol lehetne megfelelően koncentrált sürgősségi központot létrehozni Budapesten. Régóta a levegőben van, hogy a teljesen lerobbant Szent János Kórházzal kezdeni kellene valamit. A kórház a Kútvölgyivel összevonva elvileg alkalmas lenne egy központi sürgősségi kórháznak, mert ehhez minden háttérszakmája megvan. A több mint 100 éves, rossz állapotban lévő pavilonépületek azonban sokak szerint nem alkalmasak modern kórháznak. Vannak viszont, akik azzal érvelnek: a műemlék épületek a mannheimi vagy a heidelbergi klinikák mintájára igenis modernizálhatók. A gond ettől függetlenül az, hogy a Szent János Kórház közlekedésileg semmiképpen nem megfelelő helyen fekszik, a szűk utakon kifejezetten nehéz megközelíteni.
A Hvg.hu szerint a Tétényi úton lévő Szent Imre kórház viszonylag modern tömbkórháznak számít, ott viszont nincs meg a teljes szakmai paletta a sürgősségi ellátáshoz. A János-kórházat úgy lehetne megszüntetni, ha az orvosokat a kibővített Szent Imre és Kútvölgyi kórházba lehetne szétosztani.
A Honvédkórház ma az egyik legmodernebben felszerelt kórház Budapesten a mai követelményeknek megfelelő sürgősségi központtal. A Hungária körúton fekvő kórház viszonylag jól megközelíthető a Budapestre beérkező főbb közlekedési útvonalakról. A Honvédkórház feladata azonban elsődlegesen a rendészeti szervek ellátása, és csak emellett foglalkozik civilek ellátásával.
A Hvg.hu más lehetséges verziókat is felvázolt. A Nagyvárad tér környéke is tele van kórházakkal és klinikákkal. Már a szocialisták idején készültek tervek egy itteni óriáskórházra. A teljesen leromlott állapotú Péterfy-kórházat át lehetne költöztetni a Bajcsy-Zsilinszky kórházba, de felújításra szorulna a szakmailag amúgy nagyon erős Fiumei úti baleseti sebészet is. Közlekedési szempontból nem lenne rossz egy zöldmezős beruházásban épülő kórház a Megyeri híd közelében, ami az M0-s útról könnyen elérhető lenne. Ezek azonban csak tervek és ötletek. Akárcsak a Fidesz-frakció múlt heti bejelentése.