Szerda délután tárgyalták a parlamentben a paksi beruházásról szóló törvényjavaslatot. Ennek lényege, hogy nemzetbiztonsági szempontok miatt a beruházás kikerül a közbeszerzési törvény hatálya alól.

Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden adatigénylés megtagadhatóvá válik, nem tudhatjuk meg, hogy milyen cégek, hogyan és mennyiért vesznek részt az összesen 12 milliárd eurós (3700-3800 milliárd forintos) beruházásban.

Éppen emiatt tört ki vita az ellenzék és a kormányoldal között a parlamentben szerdán. Röviden összefoglalva a vitát: a kormányoldal képviselői amellett érveltek, hogy biztonsági és nemzetbiztonsági okok miatt van szükség arra, hogy ne legyenek nyilvánosak a közbeszerzések, míg a baloldali képviselők szerint a "korrupció melegágyáva" teszik így a paksi beruházást (ezt az MSZP-s Tóth Bertalan mondta). 

A vita egyik legérdekesebb hozzászólása a fideszes Bencsik Jánosé volt. Az egykori energiaügyi államtitkár ugyanis az ellenzékhez hasonlóan szintén bírálta a tervezett paksi titkosítást. Azt mondta, hogy egy ekkora beruházás esetén 

nem lehet minden egyes elemére, adatára azt mondani, hogy az nemzetbiztonsági szempontból védett, és nincs joga a magyar társadalomnak hozzáférni ezekhez az adatokhoz.

Az MSZP-s Harangozó Tamás ezt hallva meg is jegyezte, hogy teljesen egyetért Bencsik Jánossal, és szerinte a Fidesz-KDNP most "a világ legnagyobb lopását és korrupcióját készíti elő". Harangozó is azt mondta, hogy nem nemzetbiztonsági kérdés, hogy nem a technikai titkokat kell felfedni, hanem azt, hogy mely vállalkozó mennyiért végzi a munkát.

Ezek után tehát Bencsik, aki már korábban is kritizálta a kormányt, aligha szavazza meg a javaslatot. Legutóbb 300 ezres büntetést kapott ezért.

A vitán az is kiderült, hogy a paksi beruházást amúgy támogató Jobbik sem akar asszisztálni ehhez a titkosításhoz, tartózkodni fognak a jobbikos képviselők.

Néhány további erős mondat a vitából az MTI tudósítását is felhasználva:

• Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára: a javaslat a nemzetközi követelményeket figyelembe véve azokkal összhangban álló jogi szabályozást teremt. Tekintettel van a fokozott biztonsági követelményekre, és arra is, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján fizikai és nemzetbiztonsági követelményekre van szükség.
• Cseresnyés Péter, a Fidesz vezérszónoka: a javaslat a paksi atomerőmű kapacitás-bővítéséhez szükséges projekt első kivitelezési munkáinak feltételeit teremti meg. El kívánják továbbá hárítani a beruházást esetleg akadályozó bürokratikus és egyéb objektív akadályokat. 
• Vejkey Imre, KDNP: A jogszabály különös figyelmet fordít az adatokhoz való hozzáférésről szóló rendelkezésekre, és a jövőben egyetlen állami tulajdonban lévő társaság látja el a beruházási feladatokat. 
• Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka: a törvényjavaslat elképesztő, vállalhatatlan, a korrupció melegágyává teszi beruházást, és elfogadhatatlan rendelkezéseket tartalmaz. 
• Kepli Lajos, Jobbik:  a "pénzlenyúlást" megállítani és nem támogatni kívánják, ezért az előterjesztéshez legfeljebb tartózkodó szavazatot tud nyújtani a Jobbik. Az előterjesztést kapkodónak és következetlennek nevezte, amelyet szerinte alárendelnek vállalkozói körök érdekeinek. 
• Szél Bernadett, LMP: a kormány "kénye-kedve szerint" válogathat a beszállítók közül. Erre "az új oligarcha-bázis kistafírozása" miatt van szükség. A politikus szerint a nemzetbiztonsági érdekre való hivatkozás gumiparagrafus és megszünteti a bírósághoz fordulás lehetőségét. 
• Szelényi Zsuzsanna, Együtt: arra kérte a képviselőket, hogy ne vegyenek részt a színjátékban, a paksi szerződést fel kell mondani, a hitelhez pedig nem szabad hozzányúlni. A "titoktörvény" elfogadhatatlan és alkotmányellenes, szűkíti a közérdekű adatok körét és a piaci versenyt, a beruházás pedig a titkosítás lejárta után visszafordíthatatlan lesz.