A szakképzés kiterjesztése megköveteli, hogy a tankötelezettség korhatárát felemeljék, írja a Magyar Nemzet. Három évvel ezelőtt nagy viták közepette szállították le 18-ról 16 évre a tankötelezettség korhatárát.

A kormány szakképzési stratégiája szerint minderre azért van szükség, mert a szakképzésben  hosszabbá válik a képzési idő, miközben a lemorzsolódás más most is 30 százalékos.

Azt már eddig is tudni lehetett, hogy a szakképzésben is megteremtik az érettségi lehetőségét: a jelenlegi szakiskolákat szakközépiskolákká alakítják, ahol 3+2 év alatt lehet szakmát, majd érettségi szerezni.

És hogy mi van még a szakképzési stratégiában?

• Növelik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerülő 400 iskola önállóságát.
• Bővítik a hiányszakmák ösztöndíjrendszerét.
• Eltörlik a nappali tagozatos jelentkezés 21 éves korhatárát
• Kilencedik évfolyam fölött csak akkor lehet iskolai tanműhelyben gyakorlatozni, ha az iparkamara egy céget sem tud e célra biztosítani.
• A gyakorlati képzést biztosító vállalatok számát 8 ezerről 20 ezerre növelnék.

UPDATE 1: "A tankötelezettség korhatárárnak visszaemelése a megfelelő irányba tett helyes lépés" - örömködött Hiller István (MSZP) a hír hallatán.

UPDATE 2: Hiller öröme korai volt. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint ugyanis: "A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a szakképzés átalakításából nem következik automatikusan a korhatár emelése. Ahogy korábban is hangsúlyoztuk, a tankötelezettségi korhatár semmilyen módon nem jelent gátat annak, aki tanulni akar."