A Kúria érvénytelenítette a torzóban maradt Tópark-beruházás ügyében született 2013-as választottbírósági ítéletet, amely megfosztotta a beruházó céget, az Európai Innovációs Központ Kft.-t a kártérítés lehetőségétől, amit a német Eurohypo AG Bankkal szemben próbált érvényesíteni. Az EIK közel 2 milliárd forintot követelt, amiért a bank 2008-ban beszüntette a projekt finanszírozását, és hagyta csődbe menni a 140 hektáros, félig kész törökbálinti beruházást. Négy éves huzavona után ismét elölről kezdődhet az EIK és a pénzintézet közötti erőpróba.
Az Index információi szerint újrakezdődhet a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságon az Európai Innovációs Központ Kft. (EIK) és a frankfurti székhelyű Eurohypo AG Bank közötti eljárás, mert a Kúria a napokban érvénytelenítette a Tópark-ügyben hozott 2013-as ítéletet.
A törökbálinti tó partján 2007-ben kezdett 140 hektáros ingatlanfejlesztésbe a Walker and Williams Investment Group Hungary Zrt. Az akkori tervek szerint 2009 utolsó negyedévében már át is adták volna az első épületeket. A Biatorbággyal határos ingatlant az M0-s, az M1-es és az M7-es autópályák veszik közre, itt vezet a Budapestet Béccsel összekötő vasútvonal is, ezért az induláskor az ország egyik legértékesebb területének tűnt a környék.
Az aranyháromszögként emlegetett területen azonban 2008-ra lelassult, majd teljesen leállt az építkezés, az irodák, lakások és kereskedelmi ingatlanok befejezetlen vázai máig torzóként meredeznek az autópályák mellett.
A beruházó szerint a leállás oka az volt, hogy a német bank, a Eurohypo az ingatlanválságra hivatkozva kivonult a térségből, és szerződésellenesen leállította a Tópark-projekt finanszírozását is.
A beruházók nevében 2011-ben az EIK Kft. fordult választottbírósághoz, és 1,98 milliárd forintos kártérítést kért a pénzintézettől. A testület azonban nem ítélte meg az összeget, és a felülvizsgálatot végző törvényszék is helyben hagyta ezt a döntést.
A Kúria viszont – helyt adva az EIK keresetének – arra az álláspontra jutott, hogy a választottbírósági tanács téves döntést hozott. A Kúria szerint a választottbíróságnak a beruházó teljes, 1,98 milliárd forintos kártérítési igényéről kellett volna döntenie. A választottbíróság azonban felosztotta az igényt, és csak annak egy részéről hozott ítéletet, az el nem bírálhatónak nyilvánított részekkel kapcsolatban viszont megszüntető végzés nélkül zárta le az ügyet.
Elutasította viszont a Kúria a beruházó másik előterjesztését, amelyet a választottbíróság egyik tagjának összeférhetetlensége miatt tett.