A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország ellenzi azt a törvényjavaslatot, amely főszabályként a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) tenné át az állami földek vagyonkezelését. Ez a rendelkezés szerintük a nemzeti park igazgatóságokat sújtja leginkább - derül ki a hozzánk is eljutottatott közleményükből.

Az igazgatóságok jelenleg mintegy 300 000 hektár védett állami tulajdonú földterülettel rendelkeznek. Az új jogszabály stzerint viszont a földterületnek utóbb csak azt a részét kapnák meg a nemzeti park igazgatóságok, amelyet meg nem határozott szakmai szempontok alapján "a természetvédelem témakörében felkészületlen NFA" indokoltnak tart - írták a szervezetek. 

• "Elhibázottnak, károsnak és indokolatlannak tartjuk az előterjesztést. Meggyőződésünk, - ahogyan ezt több, napvilágot látott gyakorlati példa is igazolja - hogy az NFA nem képes olyan hatékonyan ellátni a természetvédelmi jellegű feladatokat, mint a kifejezetten erre a célra létrehozott nemzeti park igazgatóságok, amelyek működésével kapcsolatban nem merültek fel problémák. A védett területek állami tulajdonba kerülésének eredeti célja a természetvédelem, tehát egy olyan szervezetnek kell kezelnie a területeket, amelynek elsődleges feladata a természetvédelem" - mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
• "Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jövő nemzedékek szószólója tavaly decemberi állásfoglalása szerint minden olyan esetleges átszervezés, amely során a vagyonkezelés a nemzeti park igazgatóságoktól egy nem természetvédelmi alapfeladatra rendelt szervhez kerül át, sértheti az egészséges környezethez való alapjogot és alkotmányos visszásság aggályát veti fel" - mondta el Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.  
• "A természetvédelmi szempontok mellett társadalmilag is aggályosnak tartjuk az előterjesztést. A tervezet nem rendezi megnyugtatóan a nemzeti park igazgatóságok feladatáthelyezés miatti bevételcsökkenését. A gazdák jogbiztonságát veszélyezteti, hogy a tervezet bizonyos keretek között felbonthatóvá tenné a jelenlegi haszonbérleti szerződéseket. Azt sem tartjuk elfogadhatónak, hogy a kormány a törvényjavaslat előkészítésébe nem vonta be a társadalmi szereplőket, mint például a témával foglalkozó civil szervezeteket, vagy az Országos Környezetvédelmi Tanácsot" - mondta Farkas István Tamás, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.

A természetvédő civil szervezetek szorgalmazzák, hogy a parlament ne fogadja el a jogszabálytervezetet.