Örkény, ez a Pest megyei település, ahol egy rendőr lelőtt egy, a hivatalos jelentés szerint rátámadó férfit, nem a magyar Ferguson. Az önvédelemre hivatkozó rendőr viszont a helyiek szerint kifejezetten nem szereti a cigányokat. Falopás miatt körözték azt a börtönviselt férfit, aki meghalt, és akinek olyan helyen is voltak friss sérülésnyomok a holttestén, amik talán nem is egy pisztolylövés miatt keletkeztek. A rendőrök szerint háttal ráesett a baltára, amivel előtte a kezében hadonászott. Egy történet, amit több valószínűtlen, életszerűtlen elem tarkít.
Kedd este négy rendőr látogatta meg az otthonában Lakatos Pált. A férfit pár perccel később a házától ötszáz méterre lévő erdős-mezős területen lelőtték. A rendőrség azt mondja, önvédelemből dördült el a pisztoly. A helyszínen szerzett információk alapján viszont
Az áldozat több szomszédjával beszéltünk, az elmondásuk alapján egyöntetűen az a kép rajzolódott ki: feltehetően az történt, hogy amikor két rendőr megpróbált behatolni Lakatos házának ajtaján, kettő pedig az ablakon, a férfi a pár négyzetméteres viskóban felkapott egy fejszét (amivel a gyújtóst szokta hasogatni), ezzel hadonászva annyira rá tudott ijeszteni a rendőrökre, hogy ki tudott szaladni a házból. Lakatos az otthona mögötti erdős-mezős részre szaladt, a rendőrök elemlámpákkal utána.
Pontosabban eddig biztosan így történt.
Itt következik a kulcsmomentum. A helyiek azt állítják, hogy Lakatos a házból kifutva eldobta a baltát, amit az egyik rendőr utánavitt. Ez nagyon nehezen hihető, de a helyszínen több, egymástól nem független forrás is ezt állította. A helyiek ebből vezetik le, hogy Lakatosnál nem volt fegyver, amivel rendőrre támadhatott volna a mezős részen, de a fejsze ott lehetett a holtteste mellett.
Az viszont biztos, hogy az Örkénnyel szomszédos Táborfalván élő K. Péter lőtte le Lakatost. K. Péter a rendőrség örkényi körzeti megbízottja, a házát ottjártunkkor a helyi önkéntes bűnmegelőzési és drogprevenciós csoport elnöke, N. János őrizte. N. is megerősítette, hogy K. adta le a lövést. N. szerint ugyanakkor egyértelmű, hogy önvédelem történt, elég annyit tudni, hogy
N.-hez azért hozzátartozik, hogy autóját belülről jobbikos matricák díszítik, ő pedig főleg arról beszélt, hogy a cigányokkal vigyázni kell, oda kell figyelni rájuk, ami ő és véderős társai örömmel meg is tesznek.
Amíg vele beszélgettem, az út túloldalán eltekert biciklijével egy cigány fiú, N. pedig egyáltalán nem semlegesen, vagy kedvesen követte végig a tekintetével, miközben arról magyarázott, hogy az elmúlt időszakban a cigányok megélhetési bűncselekményeket követtek el, de „ezt most már nem megy”.
Az örkényi cigány lakosság szerint nincsen helyi cigány-nem cigány konfliktus. Többen mondták, hogy nincs ilyen jellegű feszültség a lakosság körében, senki sem piszkálja őket, nyugodtan élnek. Nem cigány örkényiekkel is beszéltünk, akik szerint szintén nincsen kirívó etnikai alapú konfliktus a környéken. „Vannak tyúklopások, de hol nincsenek?” – hangzott egy középkorú nőtől. Többek szerint csupán arról van szó, hogy
K. nem szerette a cigányokat, meg másokat sem.
K.-t nagydarab, kopasz embernek írták le, aki egy helyi serrifnek képzelte magát: saját szakállára bírságolta meg az áruszállító kamionokat és vegzálta a cigányokat. Minderről szerettük volna megkérdezni őt is, azonban ottjártunkkor nem találtuk a házában.
Lakatos Pált Örkényben mindenki csak Tatiként ismerte. A 37 éves férfit úgy írták le, mint aki a légynek sem tudna ártani, csendes volt. Ismerői szerint a lopás is nagyon távol állt tőle, ugyanakkor a rendőrség azért ment ki a házához, mert visszaesőként 1 év 3 hónapra börtönbe kellett volna vonulnia falopás miatt, de ő többszöri megkeresésre sem volt hajlandó erre. Lakatos már korábban is ült börtönben, 3 vagy 5 évet, erről megoszlottak a vélemények.
Azt viszont többen megerősítették, hogy nagyon szerették a helyi gyerekek, kiváló csúzlikat készített nekik, gyűjtötte az elhasznált focilabdákról a bőrt és a csúzlikészítéshez alkalmas fadarabokat. Halála előtt Lakatos állatokkal foglalkozott egy ismerőse tanyáján.
Lakatost a házától ötszáz méterre lőtték le. A szomszédságában lakott egyik testvére és több rokona, akik szerették volna megnézni az áldozatot, azonban a rendőrök még a közelébe sem engedték őket, majd hét-nyolc órányi helyszínelés után úgy vitték el a holttestet, hogy akkor sem nézhették meg az áldozatot. A hozzátartozók ezt úgy értékeltek, hogy
szabályosan ellopták Tatit.
Ezután szállították Lakatos holttestét az újhartyáni halottasházba. A hozzátartozók ott már megnézhették, le is fotózták az áldozatot. A képek nem támasztják alá igazán sem a rendőrök, sem a rokonság sztoriját, viszont több kérdést is felvetnek.
Az látszik rajtuk, hogy Lakatos teste csupa vér, vannak sérülések a fején, a fülén, a hátán, a mellkasán, a keze be van csomagolva, a test úgy merevedett meg, hogy jobb karját maga elé tartja, mintha a lövés pillanatában védekezni próbált volna. Ezekből a hozzátartozók arra következtettek, hogy Lakatost a lövés előtt vagy után megverték. N. János szerint viszont ha valakit közelről meglőnek egy 9 mm-es pisztollyal, akkor olyan nagy erővel zuhan a földre, hogy természetes, ha több helyen megüti magát.
Másrészt az is nagyon meglepő lenne, ha a lövés előtt vagy után Lakatost püfölni kezdték volna a rendőrök. Pláne úgy, hogy közben nagyon sok ember van a közvetlen közelükben, ráadásul olyanok, akik nyilvánvalóan az áldozattal szimpatizálnak.
Lakatos rokonai a helyszínelő rendőröktől azt hallották, hogy a férfi egy fa mögül támadt a rendőrre, a lövés után pedig úgy esett, hogy a fejsze maga alá került, ezért vannak vágások a hátán. Ez a verzió szintén nem tűnik túl valószínűnek, mint ahogy az is meglepő lenne, ha a rendőrök vagdosták volna össze.
Egyáltalán nem egyértelmű tehát, hogy mi történt. Ami biztos: Lakatos családja már délelőtt feljelentette a rendőrt a dabasi ügyészségen. És az is, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség szerint viszont – az elsődleges adatok alapján – a rendőri fegyverhasználat önvédelemből történt és jogszerű volt.