„A magyar nemzet támasztóköve", „2 hektáron kiterített olvasó- és történelemkönyv", „rálátás önmagunkra" – ezek mind elhangoztak az 1910-es Nagy-Magyarország területét mintázó, ötven itthoni és határon túli műemléket felvonultató mórahalmi Mini Magyarországról a skanzen pénteki átadásán. Az utána iskolai csoportokban érkező gyerekek viszont egyszerűen csak örültek a kis épületeknek, amiket mindenki kedvére össze is tapogathatott, meg lefényképezhetett.

A kisiskolásoknak egyébként ezek az építmények nem is annyira kicsik, miután itt a domborzati viszonyok jelképes megjelenítése mellett azzal próbáltak rálicitálni a máshol, például a szarvasi arborétumban már létező hasonló makettépületekre, hogy minden egységesen 1:25-höz arányban készült el. Ez azt jelenti, hogy a Parlament egy közel két méter magas és tíz méter hosszú, a park szimbólumának szánt mása magasodik a terület közepén, alig néhány méterre a szintén termetes Vártól.

„Megnézted a napfogyatkozást?" – a hivatalos megnyitóra érkezők közül volt, akit ez jobban lázban tartott, mint hogy hol van pontosan a gannai plébániatemplom. Azonban mire a nap újra teljes nagyságában sütött az égen, a megnyitón résztvevő nagyjából ötven-hatvan ember kisebb csoportokban indult körbe a területen kiépített utakon, amik mellett ott sorakoztak a makettek a horvátországi Brinjénél lévő Sólyomkő várától a park legkeletibb szélén álló nagyajtai erődtemplomig.

Dlusztus Imre, a skanzent üzemeltető Bornemzet Kft. ügyvezető igazgatója szerint fontos szempont volt az összeválogatásnál, hogy arányosan legyenek várak-kastélyok-templomok, különböző vallások épületei, elosztva a Nagy-Magyarország területén. Az épületek egyharmada került ki határontúli területről, és a jövőben leginkább ezek bővítésében gondolkoznak. Erre a vonalra megy rá egyébként az éppen egy héttel ezelőtt az első erdélyi épületeket átadó szarvasi Mini Magyarország is, ahol további határon túli épületeket ígérnek a jövőben.

A mórahalmi skanzenben az egyszerű ismertető táblákon az épület nevén és mai helyén kívül mást nem érdemes keresni, a plusz információkat audio guide-ok, vagy pedig múzeumpedagógusokból és műemlékvédelmi szakemberekből álló idegenvezetők tolmácsolásában lehet meghallgatni. Az átadón még ezek nélkül indultak meg a helyiekből és a szomszédos faluból is érkezőkből álló első látogatók, de egy idősebb férfi alkalmi idegenvezetőnek beugorva mesélni kezdett néhány idős asszonynak. Pár makettel odébb már tíz-tizenöt fős csoport kísérte végig a túrán minden lépését, ahogy a hajósi pincefaluról, a szegedi zsinagógáról, vagy a székelyderzsi unitárius templom szuroköntő folyosójáról tartott előadást.

„Ez a Tisza...ott meg a Duna" – hívták fel rá a figyelmet, ha valaki elsiklott volna a nagyobb folyókat leképező kis csatornák felett, amik közül a Duna egyelőre még száraz maradt, a Balaton és a Fertő-tó formájára kirakott kis medencék viszont már felkínálták magukat az esetleg arra szálló szomjas madaraknak. Bartók Csilla tervező elmondta, hogy a Lánchídon gondolkoztak, de az méretarányosan agyonnyomta volna a teret. Ezért a hortobágyi kilenclyukú híd ki van ugyan állítva külön, de hídmakett végül nem keresztezi a minifolyamokat.

Így maradt legnagyobb épület a Parlament, ami közel fél éven át készült. A makettek olyan anyagból vannak, hogy ellenálljanak az extrém időjárásnak is, de évente egyszer legalább át kell majd nézni a miniépületeket, hogy nem kell-e javítani rajtuk valamit, mondta Mészáros Tibor, a többek között színházi díszleteket készítő Szcenográfia Kft. ügyvezetője.

Dlusztus szerint nemcsak a legnagyobb, hanem a legdrágább épület is a Parlament volt, több tízmillió forintba került, míg a legolcsóbb érdi minaret már egymillióból kijött. A projekt összesen 650 millió forintba került, amiből 436 milliót európai uniós forrásból, a maradékot többek között hitelből finanszírozták. Úgy számolnak, hogy a skanzen akkor tud önfenntartó lenni, ha éves szinten legalább 40 ezer látogató érkezik.

Ezt többek között heti rendszerességgel tervezett programokkal biztosítanák, de a turistáknak szóló bemutatók mellett a megnyitón elhangzottak szerint művészettörténeti, rendkívüli történelemórát is tartanának ott. Számolnak a Mórhalomra a fürdők miatt látogató évi félmillió, javarészt délvidéki turista egy részének megszólításával is. Szerinte a park mindenkinek szól, belföldről és a határon túli magyarok közül is várnak látogatókat, és ugyan nem a külföldiek az elsődleges célpontok, de számos nyelven készülnek idegenvezetőkkel. Hozzátette, hogy ha például románok jönnek, „akkor meghallgathatják, mi hogyan látjuk ezeket az eseményeket. De nem a nézőpontok ismertetése, hanem önmagunk megismerése a cél" – mondta, vitákat nem akar generálni.

Az állatkerti állatok örökbefogadásához hasonló együttműködéseket is elképzelhetőnek tart, például egy város felkarolja a hozzá is kötődő épületet különböző megállapodások keretében. Egy botanikus kert is tervbe van véve Magyarországon őshonos gyógynövényekkel, az úthoz közeli tavat pedig az Adriai-tengerüknek nevezte. Amire távlati tervként még akár Horthy csatahajóját is vízre eresztenék.