Sok levelet kaptunk arra a cikkünkre, ami a magyar kórházakban az orvosi műszerek helyett használt barkácsfúrókról, mezőgazdasági boltból beszerzett műanyag csövekről, horgászdamilokról és franciakulcsokról szólt. Sem abban a cikkben, sem ebben nem akarjuk azt állítani, hogy az ilyen házilagos megoldások általánosak lennének az adósságokkal küszködő kórházakban. Cikkünkkel csak arra akartuk felhívni a figyelmet, hogy a kórházak anyagi présben tartásának is vannak határai.

Több olyan levél és komment érkezett, ami megerősíti a fentieket, sőt egy újabb hajmeresztő példával is találkoztunk. Emma nevű olvasónk (a nevet megváltoztattuk) egy 2010-es esetet idézett fel. Szavai szerint „Budapest egyik leghaladóbb szülészetén” szült császárral. Szülés után sokáig tart, mire lemegy a kismama hasa, de ő kíváncsi volt a varratra, ezért otthon a kezébe vett egy tükröt. Nagyon meglepődött:

A látványtól majdnem elájultam, ugyanis az egyébként kék damillal összevarrt heg két végén egy-egy inggomb volt felvarrva kétoldalt a hasamra, kivezetve a damil két végét. Az a klasszik négylyukú, fehér kis gomb.

Emma utólag megtudta, hogy egy speciális varrási technika a legjobban ezzel a bizonyos kék damillal végezhető el. Ehhez alapesetben hozzátartozik két megfelelő alkatrész, ami a hegvégeken eltartja a bőrtől a csomót, hogy ha az megduzzad, akkor se nyomja a heget, szépen gyógyuljon. Emma orvosa szerint a kórház költségvetésébe nem fért bele, hogy a damilhoz ezeket a kis a kapcsokat is megvegyék, ezért fertőtlenített inggombot használtak erre a célra.

Emma szerint végül is ez semmilyen szinten nem volt veszélyes megoldás, csak megemlíthették volna neki, mire számítson, mert elsőre elég nagy sokkot kapott. A dolog arra mindenesetre jó volt, hogy kis családját a legkülönbözőbb poénokra sarkallja: például arra, hogy miért nem kért inkább cipzárt, mert az jól jött volna a következő gyereknél. A gombokat eltette emlékbe.

Az ember azt hihetné, hogy ez egy kitalált történet. Csakhogy egy másik levelet is kaptunk egy császármetszés után begombolt kismamától. Ez sokkal rövidebb:

Nekem 3 éve egy bp.-i kórház szülészetén a császár utáni varráskor a bőrben lévő varrat két végét fehér inggombbal zárták le. Úgy nézett ki, mintha cipzáros lenne a hasam, a két végén a húzókával.

A dologról megkérdeztünk egy szülész-nőgyógyászt. Ő név nélkül azt mondta: az ilyenkor alkalmazott tovafutó varrat két végét valamivel le kell zárni. Az orvosi varróanyaggal együtt ehhez a steril csomagban két kis gyöngyöt adnak, ez azonban érthetetlenül drága. Az orvos szerint erre a célra tökéletesen megfelel a pár forintért beszerezhető inggomb is, amit persze megfelelően sterilizálni kell. „Ez semmilyen veszélyt nem jelent, és nem befolyásolja a seb gyógyulását. Ez egy tipikus cost saving (költségkímélő) megoldás, amihez csak gratulálni tudok” – mondta az orvos.  

Update: Cikkünk megjelenése után kaptunk egy rövid levelet a második anyukától. Ezt írta: 

A következő gyereknél már a "hagyományos" módon kötötték meg, és borzasztóan szúrt. Ezert én rá is kérdeztem, hogy miért nem maradhatott az inggomb, de a dokim mondta, hogy az új osztályvezető nem engedélyezte.

Cikkünk megjelenése után talán a legtöbben azon hitetlenkedtek, hogy kórházi műtőben barkácsfúrót is használnak. Egy olvasónk azt írta, hogy 2014-ben agydaganatot diagnosztizáltak nála. A műtétet megelőző vizsgálatokon az egyik kisebb budai kórházban a feltételezett tumorokból mintát vettek, ezért kétszer is megfúrták a koponyáját ébrenlétben, helyi érzéstelenítés mellett. Olvasónk azt írta, jól látta, hogy a beavatkozást egy Makita márkájú, akkus, barkácsbolti csavarbehajtóba tett fúróval végezték.

Nem volt kellemes, mert vagy a tokmány ütött vagy ütvefúró módban felejthették a behajtót.

A cikkünket Facebookon kommentelők közül egyik olvasónk ezt írta a barkácsfúrógépek kórházi hasznosításáról:

Mi ebben a hír? A csontokat, amikor csavarozzák össze, ahhoz csavarbehajtó fúrógép kell. Amikor az én könyökömet rakták össze, azt fúrógéppel csavarozták össze, és jól megcsinálták.

A cikkünkben a franciakulcs műtői használatáról beszámoló ortopéd orvos szavait egy másik kommentelő is megerősítette. Ahogy írta, az ortopédián egy rakás barkácsszerszámot használnak, de a kommentelő szerint nem riogatni kell ezzel az embereket, hanem elmagyarázni, hogy ez miért van.

Egy másik hozzászóló azt a kérdést teszi fel, hogy vajon hány olyan haláleset történt, ahol az lett volna a kiváltó ok, hogy az orvos helyettesített eszközt használt. Miután egy ilyen esetről sem tudni, szerinte ezek az eszközök alkalmasak a műtétekhez.

Elmagyarázzam, hogy egy csontfűrész hogyan épül fel? Ugyanaz, mint amit legyártanak a civileknek otthonra. Csak egy precíziós beállítás van pluszban, de ettől biza ugyanúgy megáll ám műtét közben, meg elszáll a motor, és nem fogsz nekiállni az orvosi szobában tekercselni.

Cikkünkben arról is írtunk, hogy a kórházakban bevett dolog a drága egyszer használatos eszközök, köztük a több tíz- vagy százezer forintba kerülő sebvarrógépek sterilizálása és újrafelhasználása. A TV2 cikkünket feldolgozó riportjában erre Rácz Jenő, a veszprémi kórház főigazgatója is utal.

Írt viszont egy levelet nekünk egy egészségügyi mérnök, aki a képzése során több kórházban is az orvosoktól hallott az ottani állapotokról. Mint írta, az egyik budapesti kórház az éves műtéti kapacitásának csak egy részét végzi el, mert általában nyárra elfogy az egész éves költségvetése.

A sebvarrógépeket minden általam ismert kórházban újrahasznosítják, 200-300 ezer forintot senki sem dob ki csak azért mert az van ráírva, hogy egyszer használatos. Vannak olyan kórházak, akik felajánlják a betegnek, hogy ha megveszi a szükséges egyszer használatos eszközt (kauter vagy koagulátor neutrális elektródája, varrógép, katéter), megcsinálják vele a műtétet. Persze így drága lesz a beavatkozás, de legalább nem fogják tolni műszerhiány miatt.