Kiszúrt az időjárás a Veszprém megyei 3. választókerület baloldali jelöltjével, Pad Ferenccel. Se a napfényes Szegedről érkező szocialista sztár, Botka László, se Delhusa Gjon napszemüvege nem tudta teljesen feledtetni a fel-feltámadó esőt és a hangfaltakaró szemeteszsákokat cibáló szelet a választási nagygyűlésén. Orbán Viktor kampánylátogatása előtt egy nappal Botka és a veszprémi Kész Zoltán sikertörténeteivel lelkesítették "az egyszerű emberek imázsával rendelkező" Pad táborát.
Az univerzum szórakozik velem, ilyen tökéletesség egyszerűen nincs, jutott eszembe, amikor a meghirdetett fél hármas kezdés előtt 11 perccel kiléptem az ajkai művelődési ház fedezékéből az esőre, hogy megnézzem, jött-e már valaki a baloldali képviselőjelölt, Pad Ferenc szabadtéri választási nagygyűlésére. "It's hard to believe that there's nobody out there"- pont ebben a pillanatban pont ehhez a részhez ért a színpad felől szóló Under the Bridge. A színpad előtti tágas placcon - három-négy tébláboló médiást leszámítva - egy lélek sem állt. A hangszórókra az eső ellen fekete szemeteszsákokat húztak, a nejlont tépázta a szél.
De aztán a következő negyed órában csak összeverődött 35-40, aztán lassanként még 20-30 elszánt érdeklődő, és ugyan a kedden itt járt Gyurcsány szerdán is megismételhette volna, hogy „nem nyüzsög a város”, azért a kiforduló esernyőikkel dacoló, főleg nyugdíjas korú emberek tisztességgel kitartottak az egyórás program végéig.
Veszprém megye 3. választókörzetében, a vasárnapi háromesélyes választás előtti utolsó héten egymást váltják a nagyágyúk. Az MSZP és a DK közös jelöltjének, Pad Ferencnek a szerdai sztárvendége Szeged MSZP-s polgármestere, Botka László volt, akinek a megjelenése álmélkodó morajlást keltett a színpad előtt. "Milyen magas", suttogta, aki csak meglátta. Botka hősiesen, egészen sokáig elálldogált ázva, amíg végül kerítettek neki egy esernyőt, de volt, aki nála is keményebben vette semmibe a körülményeket. A választási nagygyűlés első fellépője, Delhusa Gjon egy szál ingben és napszemüvegben pattant színpadra.
Először úgy tűnt, hogy Gjoni, a profi, hozza a kötelezőt, de valahol az "Ez az utolsó tánc", a közönség közelebb csalogatása, egy sikertelen énekeltetési kísérlet, Botka esernyőjének felbukkanása és a Nika se perimeno között történt valami váratlan. Mesélni kezdett, elmesélte, hogy amikor Ajkán jár, "ici-picit megdobog" a szíve, mert itt ismerte meg 30 éve a gyerekei anyját, aztán a romantikus szál után rátért a politikára.
"Én is emellé a jó ügy mellé álltam" - jelentette be ünnepélyesen. Bár Pad esetében pont érdekes kérdés, hogy ha megválasztják, az MSZP vagy a DK frakciójába ül-e be, Delhusa Gjon szerint a jó ügyet "nem az határozza meg, hogy hívjuk a neveket", hanem hogy melyik az a társaság, amelyik valami jobbat akar. Azt mondta, ő most a gyerekeiért fog énekelni, mert négy gyerekéből három már külföldre költözött, de ezt a negyediket már nem adja.
És ekkor előállt a meglepetésével: új dalt írt az alkalomra, a dalt "a senkit nem hagyunk az út szélén" frázis ihlette, erről jutott eszébe a gondolat, hogy "mintha az egész egy buszutazás lenne". A dal címe: Megállóban. Igyekeztem rögzíteni a kulcsrészleteket, csak az eső állandóan elmosta a tintát a füzetemen, de azért:
Mutass utat, szép piros virág!
Hiába kapott új erőre az eső, a show-záró buzukizás után is csak alig néhányan szivárogtak el, Botkának pedig így megvolt a tökéletes belépőszöveg: jó jel, hogy ilyen sokan vannak a szakadó esőben.
Botka ügyesen hozta a sikeres, vidám, magabiztos MSZP-s politikus figuráját, nagy tapsot kapott, amikor felemlegette az elmúlt 20 évben megszerzett 7 választási győzelmét, és az egészet, vagy legalábbis az optimizmust megpróbálta átragasztani Pad embereire.
Ne féljenek az ajkaiak, mert a Fidesz nem erős, csak erőszakos
- Botka azt mondta, ezt az üzenetet küldték vele a szegediek. Kicsit lázározott, kicsit brókerbotrányozott, de a beszéde lényege az volt, hogy a Fidesz fél, Újpest és Veszprém után ez a kerület is megnyerhető, de ehhez el kell mennie mindenkinek szavazni, a választásokat "nem a választópolgárok döntik el, hanem azok a választópolgárok, akik elmennek, és leadják a szavazatukat". Végül megígérte, hogy megviszi a választ a szegedieknek: "az ajkaik nem félnek".
Botkát Bősz Anett váltotta a színpadon. A Magyar Liberális Párt ügyvivője mintha kicsit zavarba hozta volna az elszántan ázó hallgatóságot, eléggé úgy látszott, fogalmuk sincs, ki ő. Mindenesetre Bőszre osztották a Jobbik ütését, ő rasszistázott, ő emlegette fel Novák Előd produkcióját a Rikárdó-ügyben, ő mondta ki azt a tételmondatot, hogy "nem ilyen áron kell leváltani a Fideszt".
A Bősz beszéde alatt enyhén tanácstalannak tűnő közönség új erőre kapott, amikor a veszprémi független győztes, a Fidesz-verő Kész Zoltán vette át a színpadot.
Kész tele volt energiával, a veszprémi uszodás és a tapolcai kórházas Fidesz-kampányígéretből levezette, hogy "csak akkor lesz itt fejlődés", amikor újra nagy kampány lesz, és az egész vezetést leváltják. Nagy sikere volt Késznek az Orbánt meg a focit célzó beszólásaival, hogy akkor majd a beteg is fontos lesz, nemcsak a beteg magyar futball, és hogy majd "ti is fontosak lesztek", nem csak "a szotyi a miniszterelnök kezében".
Schwartz Béla, Ajka polgármestere a pechesebbek szereplők közé esett esőügyileg, amíg ő beszélt, ömlött újra, de hősiesen elmondta, hogy a 2018-ig vezető út minden állomását meg kell most már nyerni, hogy Ajka nagyon fontos állomás, és "mi nem okozhatunk csalódást". Schwartz elől a Fidesz elhappolta a keményen dolgozó kisembert, de azért talált szavakat Pad méltatására, Pad szerinte "az egyszerű emberek imázsával rendelkezik", és tudja képviselni "az egyszerű emberek" gondolkodását. A polgármester mindenkit arra biztatott, hogy kampányoljon az ismeretségi körében Padért: a szomszéd beszéljen a szomszédjával, a munkatárs a munkatársával, de még az ellenségével is.
Pad jött utoljára, és hosszú felsorolásba kezdett arról, mi mindent vállal, ha a parlamentbe kerül, a munka törvénykönyvének kukába dobásától és újra cserélésétől kezdve a nők egyenlő munkabéréért küzdésig.
A beszédet ügyesen a hallgatóság életkorához passzintotta, csípőből sorolta a külföldre menekült unokák nagyszüleinek gondjait: a skype-olás megtanulását, a repjegyre spórolást. Felépített egy bonyolult költői képet az aranyhalról, amelyet a 3 kívánság, 3 megnyert választás után szerinte nyársra húzott és megsütött a Fidesz.
"Bontsuk tovább a kétharmadot, hogy" - talált rá a refrénre, de véletlenül kétszer is úgy folytatta: "hogy mi dönthessük el, mit csinálunk vasárnap". Persze nem vette zokon senki.
Amikor befejezte, a tér elég gyorsan kiürült, pedig már nem is esett annyira. "Négykézláb is elmegyek" - válaszolta elmenőben egy bottal járó úr, amikor megkérdeztem, tetszett-e és elmegy-e vasárnap szavazni.