Este fél hatig a választók 38,3 százaléka adta le a szavazatát a tapolcai-ajkai időközi választáson. A részletes adatokból az látszik, hogy a jobbikos polgármestert adó Tapolcán voltak a legaktívabbak az emberek, míg az inkább fideszes Sümegen és az MSZP-s polgármestert adó Ajkán kevesebben voksoltak. Egyértelműen a Jobbiknak kedveznek az adatok?
Mivel a Jobbik terepén, Tapolcán a legmagasabb a részvétel (fél hatkor 48,5 százalék), a baloldalinak tartott Ajkán pedig az egész körzet átlagától is elmarad a részvételi arány, azt hihetnénk, hogy a Jobbiknak áll a zászló. Az MSZP-s és fideszes kampánystábban azonban más értelmezést adnak a számoknak.
Eszerint Tapolcán azért kiemelkedő a részvétel, mert itt mozgósítottak legjobban a pártok, Kubatov Gábor csapatai és a jobbikos aktivisták is ide koncentráltak, az MSZP-sek is próbálták maximalizálni a mozgósítást a meglévő címlistáik alapján. Ajkán az MSZP szerint azért alacsony, mert bár ők mozgósítottak ezerrel, a fideszes passzívak, a jobbikosok pedig nincsenek ott nagy számban - így ez összességében alacsony részvételt idéz elő. Akárcsak Újpesten, ahol 33 százalék ment el szavazni, de hatalmas lett a szocialista fölény.
Egy fideszes, aki Fenyvesi kampányában vett részt, azt mondta, hogy a Jobbik Tapolcát nyomta meg keményen, de a választókerület egészében nincsenek olyan jó pozícióik, mint a szocialistáknak, akik címlistákkal járták a várost, Ajkán pedig maximumra járatták a mozgósítást.
Nemsokára kiderül, hogy a kampánystábok jól elemzik-e a helyzetet, vagy az eredmény mindent felülír. A mostani választás tehát abból a szempontból is fontos a pártoknak, hogy megtudják, tényleg a címlisták döntenek-e el jó részt mindent, vagy az eddigi kampányszervezési, mozgósítási tapasztalataikat kidobhatják-e a kukába.
Mert a város már korábban is hárompólusúnak számított. Egy éve, az országgyűlési választásokon 8817-en szavaztak a város 15 szavazókörében, ez valamivel több mint 64 százalékos részvételt jelent. A fideszes Lasztovicza Jenő itt a szavazatok 42,64 százalékát kapta (az egész választókerületben ennél picivel többet, 43,14 százalékot gyűjtött), a jobbikos Dobó Zoltán (aki azóta Tapolca polgármestere lett) 31,89 százalékkal zárt (23,49 százalék volt az összesített eredménye), míg a baloldali Horváth József 25,46 százalékot szerzett itt (27,34 lett az összesített eredménye). A fideszes jelölt 3760, a jobbikos 2812, míg a baloldali 2245 szavazatot kapott.
Az önkormányzati választáson már csak a választók 36,9 százaléka szavazott a polgármesterjelöltekre. A jobbikos Dobó Zoltán 1951 szavazatot kapott (39,34%), a fideszes Császár László 1805-öt (36,4%), míg az MSZP-s Lévai József 1203-at (24,26%). A három nagy tábor így veszített tehát szavazatokat tavaszról őszre (úgy, hogy tavasszal még közös baloldali jelölt volt, ősszel Lévait csak az MSZP indította, igaz, másik baloldali polgármesterjelölt nem volt):
A mostani választási aktivitás Tapolcán magasabb az őszinél, de alacsonyabb a tavaly tavaszinál – nagy kérdés, hogy a Fidesznek vagy a baloldalnak sikerült-e itt jobban mozgósítani a szavazóit, netán a Jobbiknak sikerült még tartalékokat találnia.
Ami biztos: eddig főleg a kormánypártnak jelentett problémát az időközin az, hogy támogatóik közül nagyon sokan otthon maradtak. Hiszen Veszprémben úgy bukta a kormány a kétharmadot a Navracsics Tibor helyére kiírt februári időközin, hogy 11 255 szavazót veszítettek tavaly áprilishoz képest (és nagyjából 14 ezerrel szavaztak kevesebben, mint akkor).