A Ligetbe (vagy esetleg a Várba) épülő Nemzeti Galéria tervének kihirdetése után két meglepetés ért minket. Egyrészt, hogy a két győztes terv egész jó volt. Másrészt, hogy a norvég építészek piramisa meglepő egyezést mutat egy korábbi, és 2007-ben már meg is épült tervükkel, az oslói operaházzal.

A hasonlóságról írt cikkünkben vetettük fel, hogy mi ugyan nem találtunk a másik nyertes tervhez hasonlót, de ha olvasóink szemét kiszúrná az egyezés, akkor írják meg: melyik korábbi tervét adta el újra a SANAA japán építésziroda.

A Ligetbe szánt épület így néz ki:

Rengeteg megoldás érkezett, amelyek a japán irodának dolgozó Kazujo Szedzsima két tervét hozták fel. Az alábbi - csak terv szinten létező - modellben valóban hasonlóak az ívelt, repkedő hatású tetők.

A 2014-ben elkészült Nishinoyama House esetében is a szertelenül billegő tetők keltenek a magyar tervről ismerős hatást.

Érdekesség, hogy a beküldők közt volt a Liget projekt sajtóirodája is. Levelükben azt írták: 

Egyetértünk, hogy a két győztes pályamű az azokat készítő tervezőiroda stílusából és formanyelvéből építkezik. Azonban ez minden olyan építész csapatnál így van, akiknek van stílusa.

Úgy ítéljük meg, hogy jelentős különbség van aközött, hogy az építész saját életművét építve egy meghatározott úton járva fejleszti a tömegképzést és formai elmek használatát, és aközött, hogy más építészek munkáját mímelve próbál megfelelni.

A kézjegy emlegetése számunka igaznak tűnik itt, és kicsit erősnek látszik a norvég tervnél, de ha átkattint, akkor eldöntheti a kedves olvasó maga is.

Addig is bemutatjuk az első látványtervet a norvég terv belső teréről.

 Izgalmas vita bontakozott ki egyébként Zoboki Gábor gerillatervéről is. Ahogy arról írtunk, az építész direkt a Várba tervezte ellenépületét.

A helyszín nekünk is tetszett, a megformálásnál viszont zavarba jöttünk. Mi a berlini Altes Museumot fedeztük fel a homlokzatban, olvasóink azonban felhozták még a náci birodalmi építészetet megteremtő Albert Speer munkásságát, és remek találat volt a szöuli National Assemby épülete is. összességében azonban valószínű, hogy Zoboki nem konkrét épület vonalait követte, hanem archaizáló, monumentális, birodalmi középületek elemeit gyúrta össze.