A Romnet.hu felháborodottan számol be arról, hogy horogkeresztes pecsétgyűrűt, SS-jelvényeket, a legkülönfélébb nemzetiszocialista kitüntetéseket, Adolf Hitler arcképét és fotóját ábrázoló öngyújtókat, gyufásdobozokat és más náci relikviákat is árulnak egy belvárosi régiségboltban.

A RomNet újságírója véletlenül betért egy régiségeket is árusító üzletbe, ahol döbbenten tapasztalta, hogy külön vitrinben különféle önkényuralmi jelképeket árusítanak. Nem minden tárgy világháború korabeli, mert kapható teljesen új, fóliázott, aranyszínű horogkeresztes turulmadár is. Hiába számítanak ezek a tárgyak önkényuralmi jelképnek, a boltba betérő vevőket ez láthatóan egyáltalán nem zavarja, közönyösséggel vesznek róla tudomást. A náci ideológia újra csecsebecseként is visszaszivárog a közéletbe. A fasiszta jelképeknek, ideológiáknak úgy látszik, ma újra piaca, és közéleti tere van.

A cikk emlékeztet, hogy az Alkotmánybíróság 2013. április 30-i hatállyal megsemmisítette az önkényuralmi - nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos - jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi (Btk.) paragrafust. 2013. május 1-től új szabályok alapján büntetik az önkényuralmi jelképek használatát. A Btk. 335. § (1) bekezdése szerint aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet terjeszt, nagy nyilvánosság előtt használ, vagy közszemlére tesz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntethető.

A törvény értelmezése szerint kizárt a büntethetőség, ha az önkényuralmi jelkép használatát ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követik el.

Kolláth György alkotmányjogász a RomNet megkeresésére az üggyel kapcsolatban úgy nyilatkozott, ez ilyen irányú kereskedelmi tevékenység jogsértő és jogellenes, ugyanakkor felhívta hívta fel a figyelmet arra is, hogy Btk. korábbi rendelkezése alapján is büntethető volt az önkényuralmi jelképpel való kereskedés. Hozzátette, az anyagi haszonnal járó kereskedelem ugyanis nem minősül oktatási, művészeti, vagy tudományos célnak.