A Wolf Gyula főszereplésével lejátszódott pécsi egyházmegyei botrányról 2010-ben elsőként az Index adott hírt. Egy volt katolikus pap tett feljelentést a püspökség vezetése ellen gazdasági és szexuális jellegű visszaélések gyanúja miatt. A feljelentést követően – értesüléseink szerint – további tíz feljelentés érkezett a hatóságokhoz. A feljelentések nagy része gazdasági visszaélések gyanúja miatt íródott.

A Baranya Megyei Főügyészség elrendelte a nyomozást, ám a baranyai rendőrség nem vállalta a közreműködést a püspökséggel ápolt jó viszony miatt. Ezért a nyomozás operatív része a feljelentés után több mint két hónappal indult csak el.

A vizsgálat miatt a Pécsi Egyházmegye vezetése lényegében kénytelen volt elhagyni a püspökséget: Mayer Mihály megyéspüspök lemondott, utódja, Veres András apostoli kormányzó pedig eltávolította a volt vagyonkezelőt, illetve az egyházmegye ügyvédjét is. Az ideiglenesen megbízott püspök elismerte egy, a híveknek írt körlevélben, hogy nem voltak alaptalanok a vádak.

Egyéves nyomozást és 255 tanú kihallgatását követően az ügy egyedüli vádlottja Wolf Gyula, az egyházmegye volt gazdasági igazgatója lett, jóllehet a pécsi tárgyalások során kiderült, hogy Wolf nem egyedül követte el a bűncselekményeket. Ahogy védője fogalmazott: „rövidre sikerült a vádlottak padja”.

A Pécsi Törvényszék első fokon Wolf Gyulát 3 év 10 hónap börtönre ítélte. A pécsi egyházmegye gazdálkodását 1994-től 2010-ig irányító, 52 esztendős katolikus papot adócsalás, hűtlen kezelés és számviteli fegyelem megsértésének bűntettében marasztalta el a bíróság. A szabadságvesztésen túl Wolfot 4 évre eltiltották a közügyektől, és kamatokkal együtt több mint 70 millió forint kártérítés megfizetésére is kötelezték.

Ezt követően, a másodfokú eljárásban a Pécsi Ítélőtábla több vádpont alól is felmentette a volt gazdasági vezetőt, és végül 2 év 10 hónap letöltendő börtönt szabott ki rá. A vád és a védelem is fellebbezett az ítélet ellen, így a jogerős ítélet négy és fél évvel a botrány után született meg.