Kéri Kálmán nyugalmazott pincemester és vezérezredes, az MDF országos listáján mandátumot szerzett parlamenti képviselő 88 éves 10 hónapos és 7 napos volt, amikor 1990. május 2-án megalakult a magyar parlament (1994-ben egy nappal a parlamenti ciklus lejárta előtt halt meg). Ő volt a 386 tagú országgyűlés legidősebb tagja, így az alakuláskor annak korelnöke.

Az egy éve, május 6-án felállt mostani, már csak 199 tagú parlament korelnöke az akkor 78 éves 5 hónapos és 4 napos Turi-Kovács Béla (Fidesz) volt úszómester és miniszter. (Egyébként a 25 éve kezdődött rendszerváltozás óta a korelnököt mindig a jobboldal adta, az MDF-es Kéri után kétszer az előbb KDNP-s, majd fideszes Varga László, utána kétszer a fideszes Horváth János, és most Turi-Kovács).

Ha azonban a korelnökök közti tízéves korkülönbségből bárki is arra következtetne, hogy a mai (vagyis a tavaly megalakult) országgyűlés fiatalabb, mint az akkori volt, nagyot tévedne. Nemcsak a 80 fölöttiek tűntek ugyanis el – abban a parlamentben még egy 1901-es születésű képviselő volt, az MSZP-s Demény Pál –, hanem lényegében a 30 alatti generáció is. Akkor az a Glattfelder Béla volt a legfiatalabb képviselő, aki a parlament alakulása után néhány nappal lett 23 éves, és rajta kívül még 32 huszonéves képviselő ült a törvényhozásban (összesen a képviselők 8,55 százaléka). A 2014-ben alakuló országgyűlésben 27 évesen 2 hónaposan 1 naposan Dúró Dóra volt a legfiatalabb képviselő (négy évvel korábban szintén ő), és rajta kívül csak hárman ültek a parlamentben 30 alattiak (az összes képviselő két és fél százaléka). Szintén árulkodó adat az országgyűlés elöregedéséről, hogy 1990-ben a képviselők több mint 70 százaléka 50 év alatti volt, míg a 2014-es parlamentben már csak 58 százalék volt ez az arány.

És hogy hogyan változott még 25 év alatt az országgyűlés? Az alábbi infografikánkról sok minden kiderül.

Mivel egy pixel többet mond ezer szónál, nagyon nem is magyarázzuk túl, csak néhány érdekességet megemlítenénk felsorolásszerűen.

• Most már választhattak, parlamentbe viszont nem kerültek be határon túli magyarok, miközben 1990-ben még 17, a trianoni határokon túl született képviselő ült a parlamentben. Többségük Erdélyből költözött át, de az SZDSZ-es Vásárhelyi Miklós például Fiuméban született.
• Észrevehetően nőtt a vidéki képviselők aránya – ez összefügg egyrészt az SZDSZ akkori jelentős súlyával, másrészt azzal, hogy 1990-ben még voltak megyei listák, amelyek első, befutó helyeire több párt is országszerte ismert, fővárosban élő jelölteket tett.
• A bajuszosok aránya észrevehetően csökkent, a szemüvegeseké – és ez összefüggésben lehet a parlament elöregedésével is – láthatóan nőtt.
• A nők aránya csak enyhén emelkedett.
• Teljesen eltűntek a parlamentből az állatorvosok: 1990-ben még 13-an szereztek mandátumot (még az urbánusnak mondott SZDSZ-nek is volt állatorvosa), tavaly már senki.
• Az orvosok száma és aránya szintén látványosan csökkent: 40-ről 6-ra, vagyis amíg 10 százalék fölött volt 1990-ben, a mostani parlamentben már csak 3 százalék.
• A jogászok viszont egyre inkább hatalmukba veszik az országot. Az arányuk 18,65 százalékról 25,63 százalék fölé nőtt, vagyis a mostani parlamentben már minden negyedik képviselőnek jogi diplomája van.
• A papok és lelkészek aránya enyhén, a színészeké és előadóművészeké nagyobb mértékben csökkent. Előbbiek száma 12-ről 5-re mérséklődött (3 százalékról 2,5 százalékra), utóbbiaké 7-ről 1-re. És míg az 1990-es parlamentben a pártok marketingszempontból országosan ismert színészeket nyertek meg jellemzően listás jelöltnek (Bánffy György, Darvas Iván, Székhelyi József), most az egyetlen színész végzettségű képviselő a nyíregyházi egyéni mandátumot szerzett helyi színész, Petneházy Attila.