A nemzeti konzultáció "bevándorlásról és terrorizmusról” szóló kérdőíve - akárcsak a korábbi hasonló akciókban használt kérdőívek - "közvélemény-kutatásnak álcázott mozgósító célú politikai kommunikációs eszköz" - fogalmaztak társadalomkutatók nyilatkozatukban.

A 45 társadalomkutató által jegyzett szövegben - amelyet Hann Endre, a Medián közvélemény-kutató ügyvezető igazgatója juttatott el az MTI-hez csütörtökön - azt írják: a felkérő levélben a miniszterelnök döntés-előkészítő "megbeszélésnek" nevezi ugyan a nemzeti konzultációt, de minden jel azt a látszatot erősíti, hogy egy szokásos kérdőíves felmérésben való részvételre hívja az állampolgárokat.

A társadalomkutatók szerint a közvélemény-kutatás módszerével való visszaélés arra is rávilágít, hogy

amelyek fő funkciója a döntéshozók informálásán túl a társadalom önismeretének elmélyítése. Ez csak hiteles, szakmailag elismert kutatók által, a közvélemény-kutatás szakmai-etikai normáinak megfelelő módon elvégezve lehetséges - magyarázták. Hozzátették: ezért a szabványokat betartó, auditált intézetek konzorciumát kellene megbízni rendszeres nyilvános kutatásokkal.

A nyilatkozatban kitértek arra is, hogy a szerződésnek, a módszernek és az adatbázisnak nyilvánosnak, átláthatónak kell lennie.

A társadalomkutatók kifogásolták, hogy a kérdőívben felkínált válaszlehetőségek nem mindig kiegyensúlyozottak, hiszen mindig három opciót kínálnak fel, de a középső nem a semleges, hanem a mérsékelten igenlő válaszlehetőség. Azt is írták, hogy mind a három olyan kérdés, amely úgy kezdődik, hogy "vannak, akik szerint...", csak egy álláspontot kínál fel, mégpedig olyat, amely megfelel a kormány szándékainak.

Úgy gondolják, hogy a nemzeti konzultációban már a cím és az első három kérdés fokozatosan összekapcsolja a terrorizmus negatív értéktartalmú fogalmát és a "megélhetési bevándorlást", így növeli annak valószínűségét, hogy a bevándorlás fogalma is negatív minősítést kap.

Arról is írtak, hogy ha a megkérdezetteket nem szakszerű véletlen mintavétellel választják ki, hanem önkéntes alapon jön létre a válaszadók tömege, nagy a valószínűsége, hogy azok hangja lesz erősebb, akiknek a témában az átlagnál határozottabb nézetei, esetleg indulatai vannak. Végül kifogásolták, hogy kérdőív nem tudakozódik a társadalmi-demográfiai ismérvekről, ezért nincs lehetőség arra, hogy a mintavétel torzulásait a szociológusok és statisztikusok súlyozással korrigálják.

A közlemény aláírói:

Balázs Zoltán egyetemi tanár, Balog Iván szociológus, Szeged, Barna Ildikó szociológus ELTE TáTK, Beck László szociológus, Medián, Bíró Nagy András kutatási igazgató, Policy Solutions, Böcskei Balázs politológus, ELTE TÁTK, Boda Zsolt társadalomkutató, Böröcz József szociológus, Rutgers University, Bruszt László egyetemi tanár, European University Institute, Firenze, Csepeli György a Magyar Szociológiai Társaság elnöke, Darvas Ágnes szociológus, ELTE TáTK, Enyedi Zsolt politológus, Közép Európai Egyetem, Ferge Zsuzsa akadémikus, Gregor Anikó szociológus, ELTE TáTK, Hann Endre szociálpszichológus, Medián, Hegedűs István, szociológus, Janky Béla szociológus, MTA és BME, Kóczé Angéla szociológus, Budapest, Winston Salem NC, Kovács Éva szociológus, Budapest/Bécs, Krémer Balázs szociológus, Lakner Zoltán oktató, ELTE TáTK, Lelkes Orsolya társadalomkutató, Bécs, Majtényi Balázs ELTE TáTK, Marián Béla munkanélküli közvélemény kutató, Misetics Bálint szociálpolitikus, Örkény Antal szociológus ELTE, Rényi Ágnes szociológus, ELTE ,Róbert Péter szociológus Rón a Dániel politológus, egyetemi oktató, Scharle Ágota közgazdász, Budapest,Sík Endre szociológus, TÁRKI ,Szabó Andrea szociológus, Szabó Ildikó MTA doktora, nyugalmazott egyetemi tanár, Székelyi Mária professor emeritus, Szelényi Iván akadémikus, Tamás Pál kutatóprofesszor, Corvinus Egyetem, Tardos Róbert szociológus MTA-ELTE, Tóka Gábor társadalomkutató, Közép Európai Egyetem, Tóth Csaba stratégiai igazgató, Republikon Intézet, Unger Anna politológus, ELTE TáTK, Váradi Balázs közgazdász, ELTE, Vásárhelyi Mária szociológus, MTA, Wessely Anna szociológus, művészettörténész, ELTE, Závecz Tibor szociológus, IPSOS, Zolnay János szociológus