Az elmúlt hónapok szakmai konzultációit semmissé téve stikában szabályoznák újra a gyorsforgalmi utakhoz kapcsolódó ásatásokat. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által benyújtott tervezet célja, hogy felgyorsítsa az utóbbi hetekben beharangozott útépítéseket. A paragrafusok között olyan pontok szerepelnek, amelyek alapvetően írnák át azt, hogy mit kell és lehet csinálni az útépítések nyomvonalán lévő régészeti kincsekkel. Az idáig még létező szakmai garanciák a régészek szerint gyakorlatilag eltűnnének, a magyar kulturális örökség komoly veszélybe kerülne.

Bár a legtöbb régészeti feltárásra a nagyberuházásoknál nyílik lehetőség, az építtetők régi sérelme, hogy az ásatások megdrágítják és lassítják a kivitelezést. A közelmúltban L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár irányításával módosították a 2011-ben elfogadott, sok sebből vérző örökségvédelmi törvényt, a cél az volt, hogy a szakmának, a politikának és a beruházóknak is elfogadható kompromisszum szülessen. Többek között úgy döntöttek, hogy a jövőben csak akkreditált cégek végezhetnek feltárásokat a nagyberuházásoknál, az illetékes intézmények szakmai felügyelete mellett.

Az akkreditációs folyamat az elmúlt hetekben éppen csak elkezdődött, de a mostani javaslat ezt nagyrészt máris feleslegessé tenné. Ha a képviselők átengedik a törvénymódosítást, a gyorsforgalmi útépítéseknél a jövőben gyakorlatilag bármilyen céget meg lehetne bízni az ásatásokkal, nem csak a szakmailag akkreditáltakat. Törvényi garanciák nélkül pedig fennállhat a veszély, hogy az a cég nyeri majd el a megbízásokat, amelyik a legkevesebb akadályt gördíti a gyors útépítés elé.

Ha ezt így elfogadja a parlament, olyan embereket lehet majd bevonni a munkába, akik normális körülmények között nem kaphatnának ásatási engedélyt

– mondta az Indexnek Lassányi Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke.

Bár a szakma szerint a tervezet teljesen szembemegy az L. Simon László által frissen elfogadtatott megoldásokkal, az NFM által kidolgozott törvényjavaslatot a miniszterelnökségi államtitkár is támogatja. Az Index kérdéseire küldött válaszában a Miniszterelnökség azt írta, hogy velük szoros együttműködésben készült a törvénymódosítás. Szerintük a kulturális örökség védelme ezután is biztosított, például a nem akkreditált cégek is csak részfeladatokban vehetnek majd részt.

Ez elvileg igaz, de a részfeladat például egy adott útszakasz esetében teljes körű részvételt is jelenthet, vagyis ott nem lesz jelen akkreditált szakmai szereplő. A feltárásokra adott határidők is rövidebbek lennének, pedig az eddigi, alapesetben 30 munkanap is nagyon kevés volt. Most viszont már 30 naptári napról van szó, ami azt jelenti, hogy csak folyamatos, a hétvégéket is magában foglaló munkavégzéssel lehetne azt teljesíteni, amit idáig. Ha azonban az időjárás ezt nem engedi, erre sincs esély.

„Amennyiben ezt bevezetik, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény is sérül, mert nem lehetséges a heti pihenőidő kiadása. Törvénysértésre nem utasíthat egyetlen jogszabály sem. Sátor, hőlégbefúvó biztosítása nem egyenértékű a megfelelő időjárással. Ezzel csupán növelni lehet a beruházó anyagi terheit, azonban jelentős előrehaladást a munkavégzésben nem lehet elérni” — véleményezte a törvénytervezetet a Magyar Régész Szövetség. Őket teljesen kihagyták az előkészítésből, szinte csak véletlenül vették észre, hogy alapvetően megváltozna az ásatások szabályozása.

Ez a legrosszabb, ami az elmúlt években történt a területen

 — mondja Lassányi Gábor, a szövetség elnöke.

A régészek azt tartják a legdurvábbnak, hogy a törvénytervezet bizonyos esetekben még a minimális feltárást is szinte teljesen lehetetlenné tenné. A tényleges feltárások előtt ugyanis egy előzetes régészeti dokumentációnak (ERD) nevezett terv szokott készülni, ebben írják le, hogy hol kell jelentősebb leletegyüttesekre számítani a próbafeltárások és a megelőző feltárások alapján. A Miniszterelnökség szerint az ERD-nek köszönhetően „a váratlan előkerülés kockázata mérsékelt”. A gyakorlatban azonban nagyon sok területen ezt nem lehet megcsinálni, mert például a belvíz, a növénytakaró vagy a talajviszonyok nem teszik lehetővé a megelőző vizsgálatokat. Az érintett útszakaszok úgy 30 százalékánál ezért nem is készül ERD – mondták a megkérdezett régészek az Indexnek –, ilyen helyeken csak az útépítés közben szokott kiderülni, ha fontos értékek vannak a föld alatt.

Mostantól azonban ezeken a szakaszokon csak a miniszter külön engedélyével lehetne átmeneti időre leállítani az építkezést és nekifogni a feltárásoknak. Ha azonban a miniszter nyolc napon belül nem lép, nem lesz semmiféle ásatás – a valóságban az is kérdéses, hogy nyolc nap alatt egyáltalán a miniszter íróasztalára eljutnak-e a kérelmek.

A törvénymódosításnak ezen a héten már a részletes vitája van az Országgyűlésben, arról hamarosan szavaznak majd. A szakma képviselői szerint a kulturális örökség védelmét előíró Alaptörvényt is sérti a törvénytervezet. A szakmai kontroll nélkül végezhető feltárásokról, a leletek nehezen kizárható megsemmisüléséről legfeljebb csak utólag lehetne panaszkodni.