Állatot lopni nem könnyű, például a zsákmány nem marad csendben, nem könnyű eldugni. A magyarok ennek ellenére szorgosan próbálkoznak, baromfiból ezerszámra loptak az elmúlt években, de meglepően sok juhnak és kutyának is lába kelt. Meg is mutatjuk, melyik állatból mennyit loptak.
Az infografika a 2009 és 2015 áprilisa között regisztrált lopásokat mutatja. Az alapadatok forrása a Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztálya, az állatos ügyeket mi számoltuk össze.
A regisztrált bűncselekmények közül a lopásokat válogattuk le az elkövetés tárgya szerint, vagyis aszerint, hogy mire irányultak, és kigyűjtöttük, ahol állatról van szó. A statisztika által használt kategóriák néha nem egészen konkrétak (nem tudjuk, az adott esetekben milyen állatot takart a "védett emlős" vagy a "díszállat"), néha nem egyértelműek (mit jelent a "madár", amikor van külön például galamb vagy gyöngytyúk), vagy részben átfedésben vannak (van külön "baromfi" és külön "tyúk, kakas"). Az infografikához használt adatoknál összesítettük baromfi név alatt ezeket: baromfi, tyúk, kakas, lúd, liba, kacsa, pulyka, gyöngytyúk. Ugyanígy egyben kezeltük a szürkemarhát a szarvasmarhával, a sertést a mangalicával, a méhet és a méhkaptárt (itt a relatív alacsony szám miatt nagyon valószínű, hogy a méh alatt sem egyedet értettek), az egy darab veszélyes ebet hozzászámoltuk a többi kutyához. A szám egyébként is sokszor inkább a lopási esetek, és nem az ellopott egyedek számát jelzi, hiszen a kettő nem feltétlen esik egybe (ha egy lopáskor több ugyanolyan fajta állatot visznek el). Az infografika a 2015. április 15-én ismert adatok alapján készült, az idei évből az első három hónap van benne.
A rendőrségi kishírek tanúsága szerint az ellopott állatok egy jó része rögtön a kondérban végzi. Tipikusan így szoktak járni például a baromfik, de a nyulakat sem simogatni viszik. A 2014 áprilisban meglopott kaposkeresztúri gazda is csak a szerencsének és Sapinak, a nyomkövető rendőrkutyának köszönhette, hogy öt nyula közül kettő még élve került elő a tolvajok konyhájából, ahol a tűzhelyen épp az ő tyúkjai főttek.
Erről tudna mesélni az a nagyhalászi kecsketolvaj, akinek az udvaráról kiszűrődő mekegés ébresztett gyanút az arra sétáló járőrökben. Persze van, aki megoldja, csak el kellett helyezni valahol például azt a 48 darab sertést is, amelyet 2014 júliusában vittek el egy Jászapáti melletti telepről. Itt egyébként már több milliós értékről beszélünk, nem véletlen, hogy 400 ezer forintos nyomravezetői díjat is kitűztek az ügyben. Azért ezt a 48 disznót biztos nem lehetett csak úgy bezárni a kisszobába, mint ahogy azt a nagykopárdi erdőben befogott három kis vadmalaccal tették azt a minap.
Az állattolvajok sokszor nemcsak lopást követnek el, hanem egyúttal állatkínzást is, mint például az a mágocsi férfi, aki nejlonszatyorba tette a lopott tyúkokat, majd jó szorosan össze is kötötte a száját, a tyúkok pedig hosszas szenvedés után múltak ki.
A macskatartóknak valószínűleg lenne pár tippjük a miértre, de mindenesetre elég látványos adat, hogy kutyát gyakorlatilag 100-szor annyit loptak, mint macskát, 1043 eset áll szemben 11-gyel. Kutyalopást a rendőrségi hírek között sem nehéz találni. A körülmények változatosak. Tavaly októberben Mosonmagyaróváron egy élelmiszerbolt elé kikötött csivavának veszett nyoma, amíg a gazdája bent vásárolt. A térfigyelő kamerák felvétele alapján előkerítették a tolvajt, a csivava ott volt a lakásán. A nő azzal próbált védekezni (nem sok sikerrel), hogy azt hitte, kóbor kutyáról van szó.
Zalában tavaly februárban egy férfi a fiát próbálta rábeszélni, hogy lopja el a szomszédból a berni pásztor kiskutyát, mondván őt ismeri az anyakutya, és nem lesz nehéz elhoznia a kölyköt. Még azt is megígérte a kamasznak, hogy eladja a kutyát, és az árából neki vesz kabátot. A fiú nemet mondott. Amikor az apát kihallgatták a nyomozók, azt állította, hogy ő csak próbára akarta tenni a gyerekét.
A bűnözők célpontjai egyébként messze nem mindig védtelen kiskutyák, a karancslapujtői kutyakiképző telephelyről 2013 szeptemberében tizenöt németjuhász és német-belgajuhász keverék kutyát vittek el, igaz, ott az alkalmazottak elleni erőszak miatt már nem lopásról, hanem rablásról volt szó.
Macskalopás-ügyben rejtélyesebb a helyzet. A statisztika alapján annyi közelebbit tudunk mondani, hogy 3 eset Budapesten, 2-2 Pest, Somogy és Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 1-1 pedig Borsod és Győr-Moson-Sopron megyében történt. Konkrét esetet se a police.hu-n, se az anonim bírósági határozatok tárában nem sikerült találnunk, de állatvédő oldalakon időről időre felbukkan egy-egy figyelmeztetés, hogy a környéken tünedeznek el a macskák, egy tulajdonos pedig azt gyanította, hogy a becsületes megtalálónak járó jutalom reményében loptak el egy macskát.
Hiába próbáltuk sajnos előkeresni a védett puhatestűekre irányuló konkrét bűntényeket, a statisztika annyit árul el, hogy az egyik eset 2012-ben Borsodban, a másik 2014-ben Tolnában történt és ráadásképp volt még egy védett puhatestűre irányuló garázdaság (belegondolni sem merünk) is 2013-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Valószínűleg azért nem rossz tipp, hogy éticsigákról lehet szó. Belőlük lehet pénzt csinálni, igaz, nem túl sokat, a felvásárlási ár kilónként úgy száz forint.
Azt sem tudni egyelőre, melyik volt a statisztikában felbukkanó egyetlen egy "veszélyes állat", aminek az ellopása bekerült a 2013-as, budapesti bűncselekmények közé. Kígyót (igaz, nem veszélyeset) egyébként az állatkertből is loptak már, nemcsak a Keménykalap és krumpliorrban, hanem a valóságban is, nem is egyszer. 2004-ben akkor visszhangja volt a kutyafejű boa megfújásának, hogy az elkövető inkább saját maga visszacsempészte az állatot egy kispárnában.