Két tanítványára nagyon büszke: Fazekas Sándorra és Halász Jánosra. Tóth Albert az MDF színeiben jutott a parlamentbe 1990-ben, de négy évvel később őt is elsodorták a szocialisták. Egészen Kerék-Bárczy Szabolcsig volt MDF-es, a jelenleg DK-s politikus már neki is sok volt. Az Alföld-program megálmodója ma is aktív: a Magyar Nemzeti Vidék Vidéki Hálózat elnökségi tagja. Május 2-án volt huszonöt éve, hogy megalakult az első szabadon választott parlament, ebből az alkalomból beszélgettünk kisújszállási otthonában a 74 éves Tóth Alberttel.
Bennünket még a tisztesség vezérelt. Tenni akartunk, de úgy, hogy nem voltak minták. Amit örököltünk, egy romokban lévő ország volt, nehéz lenne szépíteni
− emlékszik vissza Tóth, milyen volt elkezdeni dolgozni a kormányban 1990-ben. Tóth politikai előélete egészen 1967-ig nyúlik vissza, amikor is megyei tanácstag lett, a tisztséget pedig egészen 1990-ig betöltötte. Ezzel párhuzamosan a kisújszállási gimnáziumban tanított 1994-ig, majd először a mezőtúri, később a szolnoki főiskolán tanított tájtörténetet, tájváltozást, tájhasznosítást.
Amikor telefonon megbeszéltük az interjú időpontját, a kisújszállási ház megismerését azzal könnyítette meg: keressük a kertben a nagy fehér kilométerkövet! A kő, amely mutatta, hány kilométerre vagyunk Budapesttől, kint volt a kanyarban, de egy nőnapi ajándékként bevitte a kertbe. A kertben nem ez az egyetlen relikvia.
Ahogy ezeket beljebb haladva megmutatta nekünk, lassan azok számára is kiderült volna, hogy mivel foglalkozik, minek a szerelmese az egykori képviselő, akik semmit nem tudtak róla. A kert szélén áll egy gémeskút, legalábbis az ágas és a gém. Ez volt a kisújszállási tanyavilágban található utolsó gémeskút, amit azért állított fel a kertjében, mert a tanya tulajdonosa meghalt, a ház magára maradt, félt, hogy felvágják tüzelőnek. A kutat egyébként a tanya tulajdonosának nagyapja csinálta valamikor az 1800-as évek elején. Tóth Albert elmesélte: az akácfát már fiatal korában kinézték, mert szép egyenes volt, majd amikor elég nagyra nőtt, keresztbe vágták, és fúrtak mellé egy kutat.
De a kert végében álló tölgyfának is története van: egy kirándulócsoporttal a Tisza-parton járt, ott, ahol a Túr becsatlakozik a folyóba, és az ott álló 3-500 éves haldokló tölgyfának az utolsó termő ágáról szedett makkokat, amit a kertjében ásott el. Abból sarjadt a fa. „Többek között ez a fa lehetett, ami Petőfit a Tisza című versének megírására ihlethette" − mondja.
A házban kezdünk el politikáról beszélgetni. Tóthot az MDF kereste meg, hogy induljon a párt színeiben a Mezőtúr központú választókerületben, ő pedig igent mondott, mert az MDF volt a legszimpatikusabb neki az akkor alakuló formációk közül. „Veres Péter, Sinka István, Szabó Pál voltak a példaképeim" − mondja, amikor arról beszél, mi tetszett neki az MDF-ben: hazaszeretet, nemzetben gondolkodás. A választást jókora előnnyel nyerte meg végül, maga mögé utasítva az SZDSZ jelöltjét.
„Látszott, hogy ez egy mindenre elszánt csapat, de a maga módján amatőr. A múlt iskolája alapján semmit nem lehetett elsajátítani, hiszen ami megszűnt, csak azt nem akartuk. A kérdés, hogy kik csinálták rosszul, mit kellett volna másképp, alternatívákat vet fel. Akkor nem voltak alternatívák, csak a puszta tagadás: azt nem, ami eddig volt" − mondja a korai MDF-ről, hozzáteszi, a kormány lehetőségei nagyon korlátozottak voltak. A megörökölt adminisztráció gyakorlatilag változatlan volt, így sokszor hiába volt a jó szándék, a meghozott törvény, határozat, az alsóbb szinteken „már lehet, hogy szándékosan gáncsolták a dolgokat".
A sorozat előző interjúját Ungár Klárával készítettük. Az egykori fideszes, majd SZDSZ-es politikus arról beszélt nekünk, hogy a Fidesz és az MDF közeledése már nagyon korán látszott, ahogy Orbán és Antall bensőséges viszonya is. Tóth ezt megerősítette, azt mondta, Antall mindig elismerően beszélt Orbánról a frakcióüléseken, amikor pedig Orbán azt kiabálta a plenáris ülésen, hogy „Hazudik a kormány!”, Antall egyáltalán nem reagált, amit számon is kértek rajta frakcióülésen, de az egykori miniszterelnök azt mondta: „Értsétek meg, ez csak az esztrádműsor, az igazi munka a kulisszák mögött megy."
Az igazi látnok azonban Pártay Tivadar, a Recsket is megjárt egykori FKgP-elnök volt:
Magyarországnak ez az ember egyszer kormányzója lesz
− mondta 1990-ben, miután hallotta Orbánt a parlamentben beszélni.
A beszélgetés alatt kiderült, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Halász János egykori Emmi-államtitkár is Tóth tanítványa volt. Tóth elismerően beszélt mindkettejükről, Fazekas már gyerekként járt a hortobágyi táborba, és bár jogászként végzett végül, amit gyerekkorában magába szívott a környezetvédelemből, a tájvédelemből, azt ma is hordozza. Úgy jellemezte a minisztert, „szerencsés, hogy ilyen tanítványa lehetett". Fazekassal egyébként sem szakadt meg Tóth Albert kapcsolata.
Egyik legnagyobb eredményének azt tartja az egykori MDF-es képviselő, hogy komoly többséggel fogadtatott el a parlamenttel egy „Alföld-program néven ismert átfogó Alföld védelmi és fejlesztési tervet" 1991-ben. Szerinte ma már elképzelhetetlen lenne hasonló ilyen frakciófegyelem mellett, de akkor egyesével keresték meg azokat az ellenzéki képviselőket, akikről tudták, hogy van valamilyen vidéki kapcsolatuk, kötődésük: egy rendszeresen látogatott vidéki rokon, nyári horgászás a Tisza-tónál stb. A 109 alföldi képviselő nem lett volna elég ehhez, így sikerült átvinni a dolgot a parlamenten.
Később volt három kormányhatározat, az utolsó konkrétan a kormány utolsó határozata volt 1994-ben, amelyben lebontották a feladatokat konkrét tárcákra, felelősökkel, összegekkel. Az MSZP azonban egészen másképp képzelte el a dolgokat, így a program végül nem valósult meg. (Tóth is kiesett a parlamentből, 1994-ben az MSZP-s Tokár István nagy előnnyel nyerte meg a választást.) Tóthék tovább dolgoztak, legalábbis a lehetőségeikhez képest, majd Fazekas Sándor miniszter lett, és felkarolta a programot, így mára megvalósulhatott néhány eleme. Tóth pedig több ciklus óta elnökségi tagja a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatnak. 2004-ben megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet.
Az embernek egy idő után már kialakulnak bizonyos tapasztalati reflexei. Amikor Dávid Ibolyának jöttek a sikamlós ügyei, az már gyanús volt
− kezdi mesélni, hogy szakította meg a kapcsolatát az MDF-fel. Szerinte azt egyértelműen lehetett látni, hogy a párt tele van „beépített téglával", és ez már önmagában borítékolta a vesztét. Aztán két ciklussal a parlamenti munkája után elment egy kisújszállási fórumra, ahol Kerék-Bárczy Szabolcs beszélt, lelkesített.
Félidőben, pedig ilyet nem csináltam, felálltam, hazajöttem. Itt a pohár betelt.
− meséli. Majd lemondott a helyi elnöki tisztségéről, a párttagkönyvét visszaadta, és ezzel gyakorlatilag meg is szűnt a helyi szervezet. „A párt, ami a semmiből születik meg, és hozza az összes felkavart ügyét, mint a zavaros víz, annak a pártnak ez lesz a sorsa előbb-utóbb. Egy párt, amelyik ilyen embert alkalmaz, már vészhelyzetben ráadásul, annak létjogosultsága nincs életben maradni" − mondja.