Bár nem is szabálysértés, nem is bűncselekmény a bliccelés, viszonylag széles jogkörrel léphet fel a közterület-felügyelő azzal az utassal szemben, aki meglépne a jegyellenőr elől. A közterület-felügyelő nem ellenőr ugyan, de 2000 óta hivatalos személy, 2013 óta tovább szélesített jogkörökkel. A vele való lökdösődés is könnyen hivatalos személy elleni erőszaknak minősülhet, függetlenül attól, hogy az utas valójában támad, vagy csak a pótdíj elkerülése érdekében egyszerűen szeretne elfutni. Kérdés azonban, hogy a kemény fellépés arányban áll-e a bliccelés súlyával. Ráadásul gumibot, gázspray, bilincs és rendőrkutya is előkerülhet, miközben a közterület-felügyelők pszichológiai kiképzése nem megfelelő.
Tucatjával jelentek meg videók a bliccelő utasokkal – vagy a védelmükre kelőkkel – szemben esetlen ráncigálással fellépő közterület-felügyelőkről azóta, hogy együttműködve a jegyellenőrökkel megjelentek a BKV járatain.
Szerdán a 4-es 6-os Boráros téri megállójában tepertek le egy férfit, miután lerángatták a villamosról. A közterület-felügyelők hátába térdeltek, végül gáz spray-vel is lefújták. A szemtanúk szerint brutális volt a látvány. A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) a Hvg.hu kérdésére közölte: a három közterület-felügyelőt felfüggesztették munkájukból, mert lehet, hogy hibáztak. Az elsődleges vizsgálat szerint nem jogszerűen jártak el, de a végső szót a Budapesti Rendőr-főkapitányság szakfelügyeleti ellenőrzése mondja ki.
A BKK pedig arról tájékoztatott, hogy a három jelenlévő jegyellenőr nem avatkozott bele a közterület-felügyelők intézkedésébe. Gumibot csak azért látható az egyik ellenőr kezében a szemtanúk által készített fotókon, mert felkapta, amikor az egyik közterület-felügyelő leejtette.
Ez az első eset, amikor felmerül, hogy a közterület-felügyelők aránytalan erővel lépnek fel a bliccelővel szemben. Korántsem biztos azonban, hogy a gyanú igazolódik, a közterület-felügyelőknek ugyanis meglepően széles jogkörük van az intézkedéshez.
A FÖRI közterület-felügyelői 2011 óta léphetnek fel a BKV ellenőrei mellett, ráadásul jóval szélesebb jogkörrel, mint a jegyellenőrök, akik lényegében tehetetlenek, ha a jegy vagy bérlet nélkül utazó utas nem akarja kiadni az adatait, hogy kiszabhassák rá a pótdíjat.
Igaz, a rendőrökkel ellentétben ezt nem akármikor, hanem csak meghatározott feladatainak ellátásakor teheti.
Kevesen tudják, hogy amikor az utas tömegközlekedik, akkor egy polgári jogi szerződés jön létre közte és a vállalat között. Aki nem vesz jegyet, az ezt a polgári jogi szerződést szegi meg. Szabálysértést és bűncselekményt ezzel ugyan nem követ el, ám a közterület-felügyelő nem csak ebben a két esetben intézkedhet.
„A felügyelő feladatait – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – az önkormányzat illetékességi területén lévő közterületen, az önkormányzat intézményeinek, gazdasági szervezeteinek területén, valamint
az önkormányzat tömegközlekedési feladatának ellátása során üzemeltetett tömegközlekedési eszköz szerződésszerű használatának ellenőrzése során látja el.
A törvény fenti pontja alapján követelheti a közterület-felügyelő, hogy igazolja magát az utas, ha az a jegyellenőrrel szemben ezt megtagadja.
És itt jön az első elem, ami elvezethet a ráncigálós falhoz szorításig: ha az utas a közterület-felügyelővel szemben is azt a megszokott taktikát választja, amit a jegyellenőrrel szemben, tehát egyszerűen továbblépne, akkor a közterület-felügyelő ebben megakadályozhatja.
A közterület-felügyelő a rendőrség kiérkezéséig visszatarthatja a bliccelőt.
Hogy a konfliktus gyakran eddig eljut, az részben abból fakad, hogy az utasok nem tudják, hogy a közterület-felügyelő, ha nem is rendőr, de jóval több, mint egy ellenőr.
„Nem bántottam senkit, engedjenek már el!” – mondja azon a május eleji felvételen az a férfi, akit négy közterület-felügyelő nyom a falhoz a Blaha Lujza téren. A jelenet rosszul néz ki, az ember ösztönösen a leszorított utas oldalán áll – még ha el is bliccelt egy 350 forintos jegyet –, ám a szabályok alapján az intézkedés jogszerű, akár akkor is, ha az utas nem támad meg senkit.
A Blaha Lujza téri esetben ez is kérdéses, legalábbis a TV2-n bemutatott térfigyelő kamera felvételén a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) szerint az látszik, hogy az utas meneküléskor meglökte a FÖRI női munkatársát – a Hír24 úgy tudja, a FÖRI feljelentette a lefogott utast.
Igaz, a jogászok körében is van olyan vélemény, hogy a törvényi felhatalmazásból még nem következik az erőszak bevetésének jogossága abban az esetben, ha az utas nem együttműködő, ám nem is agresszív.
Elvégre nem rablógyilkosról, hanem bliccelőről van szó.
Önmagában tehát az, hogy egy polgári jogi jellegű viszony vizsgálatába az erőszak alkalmazásának jogával felruházott személy is beléphet, nem példátlan, hiszen ilyesmi törtéhet egy polgári jogi per jogerős ítéletének végrehajtásánál is.
Gondot inkább az jelenthet, hogy az állam az erőszak alkalmazásába bevontak körét jócskán a rendőrségen túlra terjesztette ki a közterület-felügyelők bevonásával, ami egyszerűen nem tudatosult a társadalomban – vagy akiben tudatosult, abból ellenérzést vált ki az állami erőszak-monopóliummal felruházottak körének kiszélesítése.
A BKK szerint az utasok 13 százaléka bliccelt 2011-ben, ezzel tízmilliárd forinttal kurtították meg a tömegközlekedési vállalat költségvetését. A cég körülbelül 120 milliárdos büdzséjéből 60 milliárdot biztosít a jegy- és bérleteladás.
Ennek ellenére a bliccelők száma nem csökkent, hanem nőtt: 2013-ban 295 ezer, tavaly már 363 ezer lógást regisztráltak. Igaz a BKK szerint nem arról van szó, hogy korábban kevesebben blicceltek volna, csupán hatékonyabbá vált az ellenőrzés. Tavaly a pótdíjakból egymilliárd forint folyt be.
A lebukott utasok hatoda valójában nem is bliccelt: csak otthon felejtette bérletét. Ők bérletbemutatási díjat fizetnek be feledékenységükért.
Korábban (igaz, kisebb számban) a rendőrség szegődött a jegyellenőrök mellé, hogy megfelelő jogkörök birtokában szerezzen érvényt a bliccelés visszaszorításának. Mostanában azonban a FÖRI-től dolgoznak naponta 45-70-en a budapesti tömegközlekedésben. A rendőrökkel ellentétben azonban a közterület-felügyelők gyakrabban engednek teret az agressziónak.
Olyan felvételeket nem láttam, hogy négy rendőr veti magát egy utasra a villamoson, közterület-felügyelőkről viszont több ilyen felvétel készült
– mondta a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa. Hüttl Tivadar szerint ennek két oka lehet:
Az ilyen jelenetek mindenképp azt a meggyőződést erősítik, hogy a jogkörök érvényesítése nem kellő szakszerűséggel történik. Márpedig Hüttl szerint óhatatlan az állampolgárokkal szembeni konfliktusok számának megugrása, ha egyszer az állam úgy döntött, hogy mind szélesebb csoportnak ad hatósági jogosítványokat.
Ez fokozatosan történt, 2009-ben kaptak gázspray-t és gumibotot (ezt a rendőrségtől kell igényelniük), majd a 2012. évi CXX. törvény (Rend.tv) szélesítette az önkormányzatok által fenntartott közterület-felügyelők jogköreit.
Feladatul az 1999. évi LXIII. törvény 2010-es módosításakor kapták a közterület-felügyelők a köztisztaság és rend védelme mellett azt is, hogy ellenőrizzék a tömegközlekedési eszközök szerződésszerű használatát.
Önvédelmi célból a közterület-felügyelő rendőrkutyát is bevethet, és az eljárás alá vont személy szökését vagy várható támadását megakadályozandó bilincset is használhat. A gázspray-t azonban már az intézkedés kikényszerítése céljából is bevethet.
Hüttl szerint ha már ilyen jogköröket kaptak a közterület-felügyelők, akkor a BKV járatain is jobban fel kellene hívni erre a figyelmet éppúgy, ahogyan a pótdíj kiszabására is vannak figyelmeztető feliratok.
Elvileg közterület-felügyelő lehet minden érettségizett, büntetlen előéletű, mentálisan és fizikailag is egészséges, cselekvőképes, nagykorú magyar állampolgár. A pszichés állapotukat felvételkor és munkájuk során rendszeresen ellenőrizni kell, és a közterület-felügyelőknek vizsgázniuk kell a tevékenységét érintő törvényi előírás és rendelkezések ismeretéből.
Ezenkívül el kell végezniük az 506 órás OKJ-s közterület-felügyelői képzést. „Ezzel egyenértékű képesítésnek felel meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen – vagy jogelőd intézményeinél – szerzett, közigazgatási, katonai vagy rendészeti tárgyú felsőfokú iskolai képesítés, vagy a középfokú rendőr vagy határrendész szakképesítés” – írta a felkészítésről szóló kérdéseinkre a FÖRI.
A munkára jelentkezőnek vagyonnyilatkozatot kell tennie, és alkalmas minősítést kell kapnia a külön jogszabályban előírt egészségügyi és pszichológiai alkalmassági vizsgálaton. Ezeken a vizsgálatokon később is rendszeresen át kell esnie.
A már említett 2012. évi CXX. törvény azt is előírja, hogy a közterület-felügyelőnek ötévente elméleti és gyakorlati vizsgát kell tennie a törvény által biztosított kényszerítő eszközök alkalmazásából. És közben is képzik őket. „A Rendészeti Igazgatóság szakképzett oktatók által, havonta két órában kötelezi a rendészeti feladatot ellátó személyeket – közterület-felügyelőket és önkormányzati természetvédelmi őröket – intézkedéstaktikai képzésen történő részvételre, mely során folyamatos képzésben, továbbképzésben részesülnek a munkatársaink” – írta a FÖRI.
Hüttl képviselte azt az asszonyt a bíróság előtt, akit hatósági személlyel szembeni erőszakkal vádoltak meg. A 2013 októberében készült felvételen az látható, hogy a nőt három közterületes nyomja le a földre az Oktogonnál.
Első fokon a bíróság felfüggesztettre ítélte a nőt, lényegében igazoltnak látva a vádat. A hatósági személlyel szembeni erőszak bűncselekményét már azzal is el lehet követni, ha az érintett ki akarja tépni magát a fogásból, anélkül, hogy magát a hatósági személyt valóban támadná.
Elvben ugyan a bíróság elismeri az ellenszegülés jogát, ha az intézkedés „félreismerhetetlenül jogszerűtlen”, ennek bizonyítása azonban – például, hogy az erőszakos intézkedést nem is előzte meg figyelmeztetés, esetleg a közterület-felügyelő nem is igazolta magát – szinte lehetetlen.
Ezen a felvételen sem látszik az intézkedés kezdete, ami alapján dönteni lehetne, hogy indokolt volt-e a nő lefogása. Ő egyébként nem bliccelt, hanem állítólag egy kicsavart kézzel visszatartott bliccelő lány védelmére kelt, sőt ki is szabadította őt, ezért léptek fel vele szemben, legalábbis így szólt a közterület-felügyelők egybehangzó vallomása.
Bár az Oktogonon sok a térfigyelő kamera, Hüttl elmondása szerint egyet sem sikerült beszerezni. Ahol a bíróságnak szemtanúk elmondásaira kell támaszkodnia, ott pedig gyakran a hatóság verziója bizonyul erősebbnek.
Az igazoltatásra feljogosított közterület-felügyelő feladataiból adódóan adatkezelést is végezhet. Azzal azonban nem rendelkezhet szabadon. Ha az igazoltatott utas nem adja át iratait a jegyellenőrnek, csak a közterület-felügyelőnek, akkor a helyszínen a jegyellenőr azokhoz semmiképp sem juthat hozzá.
A közterület-felügyelő jegyzőkönyvet vesz fel, melynek a lapazonosító sorszámáról ad tájékoztatást a BKK jegyellenőrének. Ezután a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (KET) rendelkezései az irányadóak, mely szerint a közlekedésszervező (BKK), mint harmadik – érdekelt – fél kérheti a jogát, jogos érdekét sértő, érintő ügyben az eljárással érintett személy személyes adatait. Ez természetesen nem a helyszínen történik, hanem a helyszíni intézkedés után – a jogszabályban meghatározott határidőben, hivatalos, írásos megkeresés útján.